Egy lépésben elhárítani az árvízveszélyt és az aszályt. Fölélesztik-e a több ezer éves módszert a Tiszán?
Autópályák, biometrikus azonosítás, meg négyméteres virágok után egy szívemnek igen kedves téma következik, az ártéri gazdálkodás.
Ha nagyon röviden szeretném összefoglalni a lényegét, akkor annyi, hogy régen nem gátak közé szorították a folyókat, hanem az áradáskor igyekeztek minél nagyobb területen szétteríteni a vizet, majd az ár levonulás után visszavezetni azt a mederbe.
Ezt a módszert vagy százötven-kétszáz éve váltotta fel a ma is favorizált gátépítős. Vagyis az egész téma egy nem túl érdekes szakma nem túl érdekes történeti emléke lehetne, ha a mostani módszer működne. De nem működik.
A tök laikus, tévé előtt ücsörgő embernek is feltűnhet, hogy újabban már minden évben van valahol árvíz, miközben nyaranta olyan aszály van, hogy öntözni kell a földeket. Már önmagában ez a két dolog is sokba kerülne, de a legszebb az egészbe, hogy magának a nem működő rendszernek a fenntartása kerül a legtöbbe.
És akkor abba ne is menjünk bele, hogy mi minden másban jelentett előnyt az ártéri gazdálkodás: hogy ívóhelyet adott a halaknak vagy hogy az éves áradás megtermékenyítette a földeket - amit szépen megtanulunk az iskolában, ha távoli ókori folyókról van szó, de fel sem merül bennünk, hogy ugyanez történhetne nálunk is, most is.
Meg hogy úgy általában, az ártéri gazdálkodás idején a tavaszi ár nem valami kivédendő természeti csapás volt, hanem egy olyan megszokott jelenség, mint mondjuk a rügyfakadás. (A hóesés ellen meleg ruhával védekezünk télen és tudjuk, jó hogy van, mert megvédi a fagytól a növényeinket, és eszünkbe sem jut megszüntetni magát a havazást.)
A nagy kérdés, hogy van-e reális esély a fokgazdálkodás (a fok azokat a helyeket jelentette, ahol a folyó vize kiléphetett az övzátonyok közül) felélesztésére?
Nos természetesen nem lehet ugyanolyan állapotokat visszaállítani, mint amilyenek voltak. Egyrészt mert a hagyományos gazdálkodásban nem voltak óriási gabona, meg lucernatáblák, hanem gyümölcstermesztés folyt, legeltetés, halászat miegymás. Meg hát ugye házak, településrészek épültek oda, ahova nagyon nem kellett volna, ami nem csak azért baj, mert jó lenne a helyükre visszavezetni a szétterülő vizet, de azért is, mert visszamegy az magától is időnként.
Na de ne a kifogásokat keressük, lássuk, hogyan alkalmazhatnánk ezt a mai (vagyis a 2030-as) viszonyok között. A VÁTI készített annak idején (hat-hét éve, amikor még pörgött a Vásárhelyi terv) egy alapos tanulmányt arról, hogy hogyan lehetne a Tiszán a jelenlegi gátas rendszert kiegészíteni árapasztó tározókkal.
A VTT-nek (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése) programnak elsőre elég furcsa célkitűzése volt:
a Kisköre alatti szakaszon az 1970-es állapotokhoz történő visszatérést, amikor a 2000-évi árhullámhoz hasonló árhullám mintegy egy méterrel alacsonyabban vonult volna le.
Vagyis harminc év alatt, kemény fejlesztéssel sikerült elérnünk, hogy egy árvíz nagyobb veszélyt jelent, mint korábban. Most akkor lássuk, hogy ellensúlyozhatjuk mindezt a hagyományos módszer újjáélesztésével.
Ennek eléréséhez hat tározót kell kiépíteni, amelyek ideiglenes tározással csökkentenék az árvizet - szól a terv végkövetkeztetése. Különböző szempontok mérlegelése után (melyek között a hidraulikaiak épp úgy szerepeltek mint a társadalmi elfogadottság) a Szamos-Kraszna közi, Cigánd-Tiszakarádi, Hanyi-Tiszasülyi, Tiszaroff, Nagykunsági és a Nagykörűi maradt a kalapban.
Nem voltunk úttörők a tervvel, hiszen a Száván épp úgy működnek árapasztó tározók, mint a Rajnán, pedig azért az Alföld igencsak kínálja magát erre (meg ugye az árvízveszélynek is jobban ki van téve).
Vagyis a terv készen állt, kiterjedt tájgazdálkodástól a vidékfejlesztésig mindenre és anélkül, hogy idemásolnám az egészet, íme egy fontos részlet:
Az árapasztó tározás minden tározó esetében elfogadható, de csak abban az esetben, amennyiben a területen természetes árasztással kísért tájgazdálkodást alakítanak ki; ellenkező esetben a területen a jelenlegi állapothoz képest is jelentős értékcsökkenés, pusztulás várható
Nos mindennek öt éve, lássuk mi lett és mi lehet még belőle. A cigándi tározó elkészült, ami nagyon jó, mégsem övezte osztatlan lelkesedés. A VÁTI már 2004-ben figyelmeztette a minisztériumot, hogy
A VTT I. ütemének keretében a deklarált célok megvalósulásához szükséges elemek közül az árvízvédelmi beruházások fedezete látszik egyedül biztosítottnak. A terület- és vidékfejlesztés infrastrukturális és tájgazdálkodási beavatkozásoknak viszont sem tervezési, sem jogi, sem financiális háttere nem alakul olyan ütemben, amely biztosítaná a komplex, egyidejű megvalósulást, annak ellenére, hogy ez elengedhetetlenül szükséges lenne mind az érintett népesség egzisztenciája, mind a meglévő és várható környezeti kockázatok miatt.
Nos igen. Anélkül, hogy vizügyesezni kezdenék, az történt, hogy a legszükségesebb, legkézzelfoghatóbb "hardver" elkészült, de a hozzávaló "szoftver" nem, így viszont az egész nem sokat ér. Nem alakították ki a hasznosítás módját, nem egyeztettek az ott élőkkel, nem voltak felelősök stb. Így aztán lett ugyan egy újabb vízügyi létesítmény, amelyre mindenki morog, hogy drága, de az ártéri gazdálkodásban rejlő lehetőségeket nem használtuk ki vele.
Pedig nagyon fontos lenne. Gyakorlatilag nincs igazán más választásunk, ráadásul ez pont egy olyan téma (extenzív gazdálkodástól a természetvédelmen keresztül az árvízvédelemig), amit elég jól lehet akár EU-s forrásokból is támogatni.
Ugyanakkor lehet örülni, hogy a rendszernek legalább egy eleme meg van. Amely, ha jó kezekbe kerül, akkor hasznára lehet nem csak a térségnek, de akár az egész országnak is. ehhez persze jó lenne megépíteni teljes láncot, csak hát az első elem hideg fogadtatása után erre elég kicsi az esély. Úgy tűnik, az illetékesek eljátszották a lehetőséget.
Ami jó, hogy van egy mindenre kiterjedő, alapos tervünk. A VÁTI-s anyag elvileg tíz év múlva is működik, csak keresztül kell vinni. Ehhez viszont egyszerre kellene kommunikáció a helyiekkel (megértetni velük, hogy miért jó ez nekik is), másrészt jóval határozottabb fellépés a köz érdekében.
Vannak fejlesztések, amelyeknek nem nagyon van azonnal kézzelfogható eredménye, nem lehet jól kommunikálni, de muszáj meglépni. Mondjuk egy elavult városi csatornarendszer cseréjéből nem sokat vesznek észre a polgárok, és miközben baromi sokba kerül, valószínűleg kevés szavazatot hoz. De hát muszáj valakinek meglépnie, mint ahogy a Tisza helyreállítást sem lehet a végtelenségig halasztani...
[Fotó: Istvan]
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
szs. · http://szabosandor.blog.hu 2009.12.18. 09:45:42
hu.omagyar.wikia.com/wiki/Halgazdas%C3%A1g
peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.12.18. 09:48:13
TuRuL_2k2 · http://maglyatuz.hu 2009.12.18. 09:49:11
2009.12.18. 09:53:53
A technológia nem minden esetben hoz megoldást a problémáinkra, ezt csak a mérnökök akarják elhitetni velünk.
mnandy 2009.12.18. 09:58:34
Többek között ezt a koncepciót védte az Akadémián, amikor - feltehetően az opponensek ostobaságain és kapzsiságán felhergelve magát agyvérzést kapott és „véletlenül szélütés csapása alatt leroskadva elhunyt”.
Az eredeti állapotok szemléltetésére az alábbi térképet találtam:
www.dunamuzeum.hu/outbox/TERKEP.jpg
Manyizga (törölt) 2009.12.18. 10:07:36
Cegléden (kb. 25-30km jelenleg a Tisza) annak idején azért épült egy kisebb dombra a katolikus templom, mert minden tavasszal odáig öntött ki a Tisza. A város nevét is a ciglére, ami egy fűzfafaj, vezetik vissza.
A város "fele" a földművelésből élt, a másik fele meg rákászat-pákászat-halászat.
Most meg egész nyáron imádkozunk az esőért, hogy legyen termés.
Kgb007 2009.12.18. 10:20:13
virtigli kutató 2009.12.18. 10:25:31
Humanic (törölt) · http://macso.blog.hu 2009.12.18. 10:28:21
MÁV
BKV
Nagyvárosi parkolás
Vízügy
Közútfenntartók
=
Pártfinanszírozás
Zubreczki Dávid · http://instagram.com/zubreczkidavid 2009.12.18. 10:32:25
Anyagot összeállította:
Göncz Annamária, Fogarasi Kornélia – VÁTI
Cselószki Tamás, TKB tag, E-misszió Egyesület, Bokartisz KHT
Flachner Zsuzsanna, MTA TAKI
Háttéranyagok:
Dr. Koncsos László, BME
Dr. Tombácz Endre, Ökor Rt.
tényleg érdemes megemlíteni őket is - kösz!
hegyilany 2009.12.18. 10:47:54
kM 2009.12.18. 10:58:27
Janovszki Zsolt 2009.12.18. 11:04:35
www.elotiszaert.hu/bovebben.php?id=105
Ezek 2006-os hírek, azóta zajlik is egy pár helyen építkezés, de a pilot projekt tapasztalatai eléggé lesújtóak, mert a víz egyátalán nem úgy viselkedik, mint ahogy várták, azaz az árhullám rövidebb idejű, de nagyjából ugyanolyan magas a vízszint, ergo az árvizi kockázat attól csökken, hogy nem kell olyan hosszú ideig bírni a gátnak, és nem attól, hogy nem lesz magas a vízállás. Ezt én az előzetes tervekhez képest egyértelmű kudarcnak élem meg, és bizony sok elemzés kell még ahhoz, hogy kidolgozzuk azt a vízgazdálkodási módszertant, ami lehetővé teszi a maximális árvízszint számottevő csökkentését.
Üdv,
Zsolt
gezabá (törölt) 2009.12.18. 12:08:24
kelemenbandi 2009.12.18. 12:10:26
1. 2007, VTT módosítás:
"3. § A VTT tervezésével, előkészítésével és megvalósításával kapcsolatos feladatok és tevékenységek a 2007. évtől beépülnek a nemzeti fejlesztési tervbe és a nemzeti vidékfejlesztési tervbe. A VTT pénzügyi forrásai a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai és a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet megvalósító nemzeti vidékfejlesztési program keretében az Európai Unió támogatási alapjából pályázati úton elnyerhető pénzeszközök, valamint az európai uniós támogatások hazai társfinanszírozási kerete, továbbá a már megkezdett beruházások esetében a költségvetési támogatás, melynek biztosításáról - a központi költségvetésből - a Kormány gondoskodik."
Magyarán mindent pályázatból lehet csinálni, a vízügyesek nem adhatnak be semmiféle mezőgazdasági dolgot, mindenki magának dolgozik. Ha ügyes, gazdálkodhat. Ezt mondjuk lehetett volna eddig is, csak a nyárigátak eltúrásával, amit nem a vízügy csinált, ez a hajó is elmenni látszik.
2. az ottélőkkel egyeztetés folyamatos. Hozzájáruló nyilatkozatok kellenek, támogatás, egyébként nincs tározó. Ezért nem biztos a Szamos-Kraszna-közi sem, amit odafent említettél. Hatalmas az ellenállás, de ez a hírekben benne szokik lenni, lehetett hallani róla. Ami biztos, hogy lesz Beregi-tározó, jövőre induló kivitelezéssel.
Ezekhez mondjuk jó a kvvm.hu, ahol elég sok friss anyag van.
Bitang Inas 2009.12.18. 12:38:50
A Bokartisz-os csapatot is ismerem
felhívnám a figyelmet egy reális veszélyre!
a vízügy majd 10 évig fikázta ezt, majd élére áll (látszólag) és a pályázati pénzeket amikor valóban tervezésre kerül sor...szépen lenyúlja!
aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.12.18. 13:28:47
endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2009.12.18. 13:39:15
De, már eszükbe jutott. De már az esőt is utálja a városi büszke nép.
Nagyvakond 2009.12.18. 14:12:31
Há' mi legyen télen, ha nem mínuszos hideg...
has 2009.12.18. 14:17:45
Zubreczki Dávid · http://instagram.com/zubreczkidavid 2009.12.18. 21:00:55
Zubreczki Dávid · http://instagram.com/zubreczkidavid 2009.12.18. 21:03:16
ásotthal 2009.12.18. 22:21:24
Én 2001-ben Andrásfalvy Bertalan előadásában hallottam először az ártéri- vagy fokgazdálkodásról. Azóta foglalkozom a témával, elsősorban a halgazdálkodás részével (mivel ahhoz értek). Sajnos a tervezési munkáknál a legtöbbször a vízügyes szemlélet érvényesül, ugyanakkor egyelőre még gyerekcipőben jár a tájgazdálkodás, ugyanis elfelejtettük hogyan is kellene...
De nincs veszve még szerintem semmi! Csak dolgozni kell rajta, és megkérdezni az öregeket is néha, mert még sok mindenre emlékeznek. Én pl. Nagykörűben egy helyi bácsi segítségével készítettem egy csíkvarsát vesszőből:) Gödöllőn az egyetemen meg sikeresen szaporítottunk és neveltünk réticsíkot...
Össze kell fognunk! Vízügy, természetvédelem, gazdálkodók, kutatók, civil szervezetek...
Molnár Zsolt pl. (MTA ÖBKI) a népi növényzetismeretet kutatja, mint botanikus (pásztorok, gyimesi csángók tudását) és igen fontos helyi tudásanyagot sikerült már eddig összegyűjtenie.
Azt hiszem el kell kezdenünk kicsiben, s aztán már tudni fogjuk mit és hogyan kell csinálnunk nagyobb léptékekben!
Persze az összefogás sokmindenen múlik, de rajtunk is...
Üdvözletem!
aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.12.19. 21:49:51
gramercy 2009.12.21. 21:33:08
akkor majd észbekapnak
devillam 2009.12.27. 20:21:27
Pályakezdőként volt szerencsém részt venni a VTT tervezésében. Megpróbálom megosztani a tapasztalataimat, bár a szinfalak mögé nem nagyon láttam be, de a legtöbb fórumon, tervfázisban részt vettem. 2003-ban mikor elkezdődött a tervezés nagyon komoly összefogást tapasztaltunk. A vízügyi tervezők, a területi terveket készítő szakemberek, a KVVM, ÖTM és az FVM részéről is egy komplex tervet várt mindenki. El is kezdődött a munka és az egyeztetések, persze szinte lehetetlen határidőkkel. A tervezők vért izzatak, az egyeztetések gyorsak voltak és általában egyszeri alkalomba kimerültek, amikor is a tervezők vitték a szót, akik ugye szinte semmire nem tudtak garanciát vállalni. A kezdeti optimizmus akkor szált el, amikor a felállított tárcaközi bizottság müködése gyakorlatilag megszünt. Ekkor már lehetet látni, hogy kormányzati szintem csak a vizügyért felelős tárca érzi magáénak a tervet. Ez elég evidens ha belegondolunk, hogy a vizes szakembereknek mindenképp megoldást kell találni az árvízkezelésre, viszont a területfejlesztési és agrár tárca hamar felismerte, hogy a tervezett tározók területén, (mivel mélyfekvésű területek , ahol igen rosszak a területi adottságok)nagyon szegény, azaz minimális érdekérvényesítő képességgel rendelkező lakosság él, ezért könnyű szívvel kihátrált a projektből. Ekkor már nem is volt olyan fontos, hogy a támogatási pénzek cimkézetten az ott élőkhöz juthassanak. A katasztrófa a kivitelezést bonyolító cég közbelépésekor következett be. Én nem tudom, hogy miért azoknak az embereknek a kezébe került a VTT, de persze vannak sejtéseim. Szóval ekkor már semmi másról nem szólt a VTT, mint szép nagy földtömeget megmozgatni, jó kis munkagépeket ráküldeni a területre, az ott élő embereket, gazdálkodókat elhallgatni, igéreteket nem megtartani, a komplex, jól kidolgozott terveket jól elzárni egy szekrénybe. Így vész el a világ dicsősége. Remélem egyszer még megvalósulhat egy része a tájgazdálkodási terveknek, de ehhez a helyiek összefogása és határozottsága kellene, ami szerintem ezeken a hátrányos helyzetű területeken, szinte elképzelhetetlen.
experiment 626 2010.01.12. 13:24:04
Szóval, ha lassan is, valami talán mozdul.
vero · http://anal0g.blog.hu/ 2010.03.24. 22:24:58
itt vagyunk a lavór alján, szinte nincs is vízgyűjtőnk. azok mind tesóéknál vannak, akik szeretnek minket.