A Nagy Fogyás: 450 ezer bevándorló érkezik hazánkba, de még így is 400 ezerrel kevesebben leszünk

2010.01.31. 11:50 Zubreczki Dávid

demo.png

Magyarországra a következő két évtizedben több mint 450 ezer bevándorló érkezhet, de a népesség összlétszáma így is bő 400 ezerrel fog csökkenni – írta a múlt héten a vg.hu. "Az ország hét régiója közül egyedül Közép-Magyarországon fog nőni – részben a belső, részben a külföldi migrációnak köszönhetően – a lakosság száma, a többi hatban viszont fogyásra kell felkészülni. A legrosszabbak a kilátások Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. Ezekben mind a természetes szaporulat (az élveszületések és a halálozások számának különbsége), mind a nettó migráció negatív, tehát a külföldről érkezők száma az ország fejlettebb térségeibe vándorlókét sem éri el, nemhogy a helyi lakosság fogyását kompenzálni tudná."

 

Nos a dolog ennél azért persze árnyaltabb, hiszen egyik régióban sem lesz egyenletes a változás. A nagy kérdés, hogy hol és hogyan alakul majd a népesség. A sokat emlegetett Családbarát város konferencián volt Tomay Kyrának egy remek előadása, amely a városok demográfiai változásairól szólt. Született róla pár urbanistás tweet, meg egy rövid Futurista-poszt is. Azóta viszont letölthető lett a Falu Város Régió legutóbbi száma (pdf), és abban egy hosszabb tanulmánya is van a kutatónak. Lássuk belőle a legfontosabb idevágó dolgokat.

Itt van mindjárt ez a remek térkép, amely bár az elmúlt évtized változásait foglalja össze érdemes megfigyelni a trendjeit. Elsőre úgy tűnhet, hogy a zöld háromszögek a magyar nagyvárosokat jelölik, pedig nem. Azokat a területeket mutatják, ahol a legnagyobb népességcsökkenés. És hogy hova tűnnek ezek az emberek? Túl azon, hogy kevesebben leszünk, természetesen az elvándorlással is kell számolni. Míg a múlt század jó részében a (fő)városba "fölköltözés" volt jellemző ("Asszony, ha valamelyikünk előbb hal meg mint a másik, én beköltözöm a városba"), az elmúlt tíz-húsz évben ez már nem igaz.

Budapestet például valóságos piros piramiserdő veszi körül, ami jól mutatja, hogy az egész országban a főváros agglomerációjában nőtt leginkább a népesség. Először is a kiköltözés, másodsorban az ottani gyermekvállalás miatt. Ám aki azt hiszi, hogy csak a dugókkal, szmoggal, tömeggel, zajjal, kosszal és a többi sokat rágott sztereotípiákkal sújtott fővárosból áramolnak kifelé az emberek, az téved. Szinte valamennyi nagyobb vidéki várost narancs-piros területek vesznek körbe a térképen, vagyis a népesség ott is növekszik.

Külön érdekesek azok a nagy zöld háromszögek, amelyek mellett egyetlen pici piros van: például Pécs mellett Kozármisleny vagy Debrecen mellett Hajdúsámson - mindketten a közelmúltban kaptak városi rangot.

Talán nem véletlen az sem, hogy (egy-két részt kivéve) elég szépen rímel az autópálya-hálózat térképére a növekvő területek eloszlása. Meg el lehet azon is gondolkodni, hogy mi lehet Kecskemét titka: az egyetlen nagyváros, amelyik kétezer fő feletti növekedést mutat.

Bár nagyon sok mindenben kilógunk az európai átlagból, a természetes fogyás nem csak nálunk jellemző:

 

"Általános európai jelenség, hogy a nők idősebb korukban szülik meg első gyermeküket és a gyermekek egyre nagyobb hányada házasságon kívül születik. További – a fejlett nyugati országokhoz hasonló – a születési arányszám csökkenése irányába mutató tényező

  • a házasságban élők arányának csökkenése,

  • részben a házasságkötések számának csökkenése

  • (ez 43%-al csökkent az 1990-es évtizedben),

  • a házasságkötés és a gyerekvállalás későbbre tolódása,

  • részben az újraházasodás mértékének csökkenése,

  • mindezekkel párhuzamosan az élettársi kapcsolatok arányának növekedése.

Magyarországon a családalapítás időpontja, az első gyermek megszületésének életkora meglepően gyorsan változott meg: 1990-ben az első gyerek születésekor a nők kora átlagosan 23 év, 2006-ben 27 év volt."

 

A nagy különbség azonban az, hogy ugyan az EU-ban is egyre kevesebb gyermek születik (és ahol 2001 után nőtt a gyerekszületések száma, ott sem mindig elég a népességszám szinten tartásához, pláne növeléséhez), a bevándorlás egy darabig még ezt ellensúlyozni tudja . Nálunk egyelőre inkább az elvándorlás jellemző. Aki most annak örül, hogy kevesebbet kell sorba állnia és nem lesznek tömve a buszok, azt sajnos ki kell ábrándítani: a fogyás és még inkább a társadalom elöregedése egyre nagyobb terhet ró majd az aktív népességre.

 

"Az időskorúak (60 év felettiek) aránya folyamatosan emelkedik 1990 óta, és a korcsoport arányának további emelkedése várható az elkövetkező évtized(ek)ben is. 2014-ben a népesség 24%-a, 2021-ben már több mint 1/4-e tartozik majd az idős, 60 év feletti korcsoportba. A gyerekszám csökkenése először a városokban, különösen a nagyvárosokban indul meg, azonban a prognózisok alapján 2021-re gyakorlatilag településtípusra, -jellegre való tekintet nélkül mindenhol egyformán alacsony: 15%-os gyereknépesség-aránnyal számolhatunk majd. Az időskorúak aránya ugyan még mindig Budapesten és a nagyvárosokban lesz a legmagasabb, de mindhárom korcsoport tekintetében kiegyenlítődés mutatkozik a településhierarchia mentén. Ennek eredményeként az eltartotti ráta folyamatosan romlik, azaz egyre kevesebb aktív korú személyre hárul egyre több inaktív eltartása. Míg 2001-ben és 2007-ben még 1,7 aktív korú jutott minden egyes inaktív eltartására, addig 2014-re ez az arány 1,6-ra, 2021-re1,4-re fog romlani."

 

És hogy mi lehet a megoldás?
 

    • "Az egyik kézenfekvő választ a nemzetközi bevándorlás jelentheti, amelynek keretében jellemzően fiatal, aktív népesség érkezik munkavállalási szándékkal Európába, azon belül is zömmel a városokba; azonban ez újabb, immár nem annyira demográfiai, inkább társadalmi, integrációs kihívások elé állít minket. A számítások szerint, még ha a mainál enyhébb, befogadó jellegű migrációs politikát alkalmazna is Európa, a népességfogyást ellensúlyozni nem, legfeljebb enyhíteni képes ez a beáramlás, növelve eközben a társadalmi feszültségeket [- mint azt ugye a hivatkozott cikkben is jósolják - dá]

    • A másik lehetőség a családalapítás, gyerekvállalás ösztönzése lehet. A közismert összefüggés alapján a jövedelmi, iskolázottsági és urbanizáltsági szint emelkedésével párhuzamosan csökken és tolódik ki a gyerekvállalás. Bár a legújabb eredmények rámutatnak, hogy egy bizonyos gazdasági-társadalmi fejlettségi szint felett újfent növekedhet a termékenység – ahogy ez történt Olaszországban, Spanyolországban, Hollandiában, Svédországban és Németországban is az utóbbi években – ez a kedvező elmozdulás csak részlegesen képes javítani a demográfiai eredményeken, a magasan fejlett országok fejlettsége nem növelhető tovább annyival, mint amennyivel a termékenységük elmarad a helyettesítési értéktől

    • A harmadik lehetőséget a nyugdíjkorhatár és az aktív kor kitolása jelentheti, mindenekelőtt a halandóság csökkentése révén, különösen Magyarország esetében, amihez elsődlegesen a kedvezőbb környezeti feltételek biztosítása és az egészségesebb életmód járulhat(na) hozzá."


Tehát lehet ugyan késleltető lépéseket tenni, esélyünk sincs arra, hogy visszafordítsuk vagy akár megállítsuk a folyamatot?

 

Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Címkék: demográfia agglomeráció

A bejegyzés trackback címe:

http://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr781716573

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

dzsilla · http://budapestkirakat.blog.hu 2010.01.31. 14:28:31

nem nagyon szerintem, nem is nagyon tudnék így fejből olyan fejlett országot mondani, ahol pozitív lenne a mérleg. viszont egyetemi jegyzeteim között találtam egy érdekeset:

dzsilla.notwo.org/wp-content/uploads/2010/01/demo.jpg

"Az ábrán feltüntettünk két társadalompolitikai beavatkozást is. Az egyik a teljes abortusz-tilalom az ötvenes évek elején. Ez a sokat emlegetett „Ratkó-korszak”, a maga teljes tilalmával egy demográfiailag ígéretes helyzetet talált, és ehhez képest csupán egy olyan mesterséges csúcsot tudott teremteni, amit hamarosan óriási visszaesés követett. (Igaz, ebben az 56 katasztrófáját követő társaslelki depresszió is benne volt már.)

A másik az 1962-es akkori demográfiai mélypont korrekciójaként született állami juttatásoknak, a Gyesnek és a Gyednek a bevezetése. Ez lényeges és valóságos tendencia-változást eredményezett, mintegy 20 évig tartó hatással. No persze : a „Ratkó-korszak” nem ismerte a családvédelmi támogatásokat, és így a gyerektöbblet anyagi terhei túllépték az elviselhetőség határát. A lehetőség pedig mindig is ösztönzőbb hatású a tiltásnál.

Jól látható e grafikonon az elmúlt 10-15 év fejleménye is. Radikálisan lecsökkent a 25 év alatti szülések száma, viszont nőtt valamelyest a 30 év fölöttieké. Ennek az oka az első gyerek világra hozatalának a kitolódása, aminek mindinkább feltétele az egzisztencia megteremtése. A folyamat demográfiailag nem kedvező, de még nem is katasztrofális. Mindenesetre rámutat egy alapproblémára, és ennek a kezelési lehetőségére is.

Mit tehet e helyzetben a közhatalom ? Ha a nőknek végképp elment a kedvük a szüléstől, akkor persze semmit. Úgy tűnik azonban, hogy még nem tartunk itt. Felmérések szerint a kívánatos 2 körüli gyerekszám statisztikailag még elérhető lenne megfelelő körülmények között, mert a fiatalok terveznének ennyit, a jelenlegi 1,3 körüli tényhelyzettől eltérően.

A körülményeket kell megjavítani, ami persze anyagi ráfordításokkal jár. Ez olyan jelenlegi kiadás, aminek a haszna csak 20-25 év múlva lesz látható. Ámde ki ér arra várni ? Az országot irányító gazdasági erőknek nem fűződik érdekük efféléhez. Az emberek pedig mindinkább érzékelik ezt, és a tehetetlenség, a saját sors alakításának az ellehetetlenülése radikális életkedv-csökkentő körülmény."

gramercy 2010.01.31. 15:09:05

No, ezen speciel tényleg érdemes filózni, ha mán' futurista.

Az, hogy a népesség a nagyvárosok köré tömörül szerintem jó.

A bevándorláson és a természetes növekedésen viszont addig nem érdemes rugózni, amíg egy 10 milliós országban 2.5 millió embernek van (fehér) állása...addig ugyanis csak a munkanélküliek száma növekedne.

_phaidros_ 2010.01.31. 18:35:19

Érdekes, hogy első helyen szerepel a bevándorlás és a meglévő lakosság gyermekvállalásra való ösztönzése csak a második helyre szorult.
Azért azt is meg kell nézni, hogy a mennyiség és minőség aránya miként alakul.
Azt is meg kéne vizsgálni, hogy miért tolódik ki a szülés, illetve miért nem vállalnak több gyereket. (Sokszor azzal indokolják, hogy nincs pénz, hova szüljön, de 60 éve se volt, mégis szültek 7+ gyereket, sőt, akkor nem volt se szocpol, se segély, se orvos, se EU-s normatívás gumijátszótér...)

saabi 2010.02.02. 10:17:57

@_phaidros_: Se hatékony fogamzásgátlási technikák. Viszont magasabb volt a gyermekhalandóság.

Sátán meg a Jocó 2010.05.14. 11:57:20

@_phaidros_: P-O-N-T-O-S-A-N

Bevándorlást erőltetni a SAJÁT gyermekek vállalása helyett... ez elképesztő, tudatos nemzetgyilkosság.