Denevértornyok épülnek a Kiskunságban

2010.03.24. 11:42 Zubreczki Dávid

Denevértorony

Vannak látványtervek, amelyek önmagukért beszélnek, mások némi magyarázatra szorulnak, és vannak azok, amelyeket akkor sem értünk, ha megtudjuk mit ábrázolnak. A képen látható denevértorony könnyen az utolsó csoportba kerülhet. A Kiskunsági Nemzeti Park félmilliárdos rekonstrukciós programjának nem ez az egyetlen különleges eleme, hiszen a rizskazettabontás vagy a Csipak-semlyék helyreállítása legalább ilyen furán hangzik.

Több mint félmilliárd forintot nyert el a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága természetvédelmi területek rekonstrukciójára és a Kiskunság védelemre szoruló értékeinek megőrzésére. - írja a nemzeti park sajtóközleménye (pdf) nyomán a Greenfo. 2013-ig ebből a következők valósulnak meg:

 

1. A Soltszentimrei szikespuszta élőhely rekonstrukciója (I. ütem)

Rizs

A Soltszentimre külterületén összesen 256,1 hektáron felszámolják az egykori rizstelephez tartozó, 17 kilométernyi árkot és töltést. A beavatkozás során nem csak az egykori tájkép, hanem a fokozottan védett túzok számára alkalmas élettér alakítható ki.
 

2. A mórahalmi Csipak-semlyék vízviszonyainak rendezése

A semlyék a nép nyelvén vizenyős, időszakosan vízborította mélyedést jelent, ilyen a Mórahalom külterületén fekvő, 84 ha-os Csipak-semlyék is. A rekonstrukció során a több évtizedes, funkciójukat vesztett, tájidegen, egykori öntözőgödröket és belvízi levezető árkokat feltöltik, a Madarásztói csatorna egy szakaszán a felszíni vízmozgásokat akadályozó depóniákat felszámolják, egyben a csatorna vizét a terület jobb elárasztása érdekében kis mértékben visszaduzzasztják. Ezzel kiegyenlítettebb, természetesebb vízgazdálkodású, mikrodomborzatával a jobb vízellátás mellett tovább gazdagodó növényzetű, a felszíni tájsebek hiányában vízkészletét lassabban elvesztő szikes puszta kis darabja állhat helyre az intenzíven művelt kertészeti, agrár környezet közepén.

3. Szegély- és nyíltvízi élőhelyek kialakítása a Kolon-tavon

A térség egykor legjelentősebb vizes élőhelye, az izsáki Kolon-tó területén kialakult zárt, összefüggő, nyaranta gyakran teljesen kiszáradó nádasban mintegy 2,3 kilométer hosszan hat méter széles és 200 méter hosszan 3 méter széles, átlagos egy méter mély „csatornát” és nyílt vízfelületet alakítanak ki. A beavatkozási felület négy hektár, a közvetlen hatásterülete azonban már megközelítőleg 145 ha. A projekt eredményeként olyan fajok is meg tudnak újra telepedni, amelyek fényben gazdag nádasos élőhelyet, illetve nyílt vízfelületet igényelnek, és amelyek a tó feltöltődése során mára már visszaszorultak.

4. A Tisza ártéri Barci-rét élőhely-rekonstrukciója és inváziós növények irtása a Bócsai-ősborókás védelme érdekében

A behurcolt vagy mesterségesen betelepített inváziós (magyar elnevezéssel: özön-) növények a természetes előfordulási területükön kívül is meg tudnak telepedni, és nagy területeket elhódítani a helyi ökoszisztémában. Ezzel viszont veszélyeztetik a természetes életközösségek dinamikus egyensúlyát. Mindezek mellett az invazív fajok agresszív térhódítása az ember által termesztett kultúrnövényekben, de akár az emberi egészségben  is jelentős károkat okozhatnak (allergia). Mártélyon, Bócsán, Kaskantyún, Hódmezővásárhely külterületén az ártéri inváziós fajokat (gyalogakác, zöld juhar, bálványfa, akác, selyemkóró) irtják ki, ezzel jelentős területen állítják helyre a mára egyre kisebb területre visszaszorult természetes ártéri növényzet zavartalan élőhelyét.

5. Denevér-élőhelyek kialakítása a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

15 helyen állítanak mesterséges telelő és szaporodó helyet denevéreknek. Ezekkel mintegy 25-30 évre, helyszínenként több száz egyed, összességében egész populációk számára gondoskodnak élőhelyről. A 8-10 méter magas faházak bírják a vandálokat és a zord időjárást, belső kialakításuk pedig a célfajok speciális telelési, szaporodási igényeihez igazodik. A "denevértornyok" a ma már visszaszorult idős ártéri erdők és idős gyümölcsösök hiányát pótolhatják Algyő, Bugac, Csanytelek, Hajós, Hódmezővásárhely, Izsák, Kaskantyú, Kiskőrös, Kunadacs, Kunpeszér, Orgovány, Páhi, Tabdi, Tiszaalpár és Tiszaug határában.


6. Békamentő rendszer kialakítása az 52-es főútvonal mentén

Fix terelőfalakat és „békaalagutakat” vagyis ökológiai átjárókat készítenek az 52-es főút által elválasztott telelő- és szaporodó helyek között vándorló kétéltűeknek. Ezek az aszfaltsávok nem csak a békák pusztulását okozzák, de sok más faj (több rovar, puhatestű stb.) számára is áthatolhatatlan akadályt jelentenek. (fotók: greenfo)

Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Címkék: természet építészet növény biodiverzitás

A bejegyzés trackback címe:

http://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr241864747

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.