A digitális demokrácia csak a távoli jövőben képzelhető el, de tízmillió papírlapot már most is megtakaríthatnánk négyévente

2010.04.19. 18:07 Zubreczki Dávid

Ha marad a négyéves ütem, 2030 is választási év lesz. Vajon hogy fogunk szavazni akkor? Nem arra gondolok, hogy lesznek-e egyéni jelöltek, meg listák, vagy hogy ezek milyen arányban szerepelnek majd, esetleg átgondolatlan jogszabályok miatt kell-e akkor is sorban állni hajnalig. Mindez csak szervezés kérdése, minket most a dolog technikai része érdekel. Digitális voksolásról ne is álmodjunk, viszont a borítéknak szerintem búcsút inthetünk.

A fenti kép egy New York-i szavazóhelyiséget ábrázol 1900 körül. Száztíz év alatt történt egy s más a technika, a lakberendezés és a tárgykultúra világában, ám úgy tűnik, a voksolásban megállt az idő. Akiknél lesz vasárnap második forduló, azok szinte pont ugyanilyen urnákba adják majd le, a szinte pont ugyanilyen fülkékben beikszelt  voksukat.

Biztos mindenkiben felmerült már, hogy miért nem lehet elektronikusan is szavazni, de ezt a gondolatot nagyon gyorsan el lehet hessegetni. Túl azon, hogy kérdés, mikor lesz száz százalékos internetlefedettség Magyarországon, néhány biztonsági kérdés is felvetődik. Egyfelől tökéletesen kellene azonosítani a szavazásra jogosultakat, másfelől teljesen ki kellene zárni, hogy kiderüljön, kire is voksoltak. Ha mindez meg is oldódik egyszer, jó darabig biztos nem éri majd meg felváltani vele a mait. (Mondjuk ma is lehetne minden háztartásban fotocellás ajtó, de minek.)

Más kérdés, hogy ha ez megvalósulna, az alapjaiban változtatná meg az egész demokratikus rendszert. Mondjuk egészen egyszerű lenne megszervezni egy népszavazást. Már az aláírásgyűjtés is mehetne ezzel a rendszerrel - néhány kör-maillel, hangzatosabb felszólítással egy nap alatt össze lehetne szedni a szükséges jóváhagyásokat. Persze hajlamosak vagyunk úgy elképzelni a digitális világot, mint a mait csak épp elektronikusan. Pedig lehetne másmilyen is. Miért lennének négy évente választások? Akár folyamatosan "voksolhatnának" a polgárok, vagy épp közvetlenül beleszólhatnának egy-egy ügy alakulásába. Mondjuk egyik nap úgy döntök, ma már nem tetszik a legutóbb megválasztott kormány munkája és lerontom az osztályzatát vagy a profilomban egy másik pártot ikszelek be. Aztán ha nagyon rosszul áll a hatalmon levők szénája, átadják a stafétabotot. Ó szegény közvélemény-kutatók, kereshetnének más munkát...

Na de ne sirassuk őket előre, maradjunk az elkövetkező egy-két évtizednél. Valószínűleg minden marad a régiben. (Bár például az USA egyes államai között akad némi különbség: van, ahol van elfüggönyözött fülke, van ahol nincs - mondván, a hátunkkal úgyis takarjuk, amit írunk, nagyjából, mint a bankautomatáknál). Amit viszont nagyon remélek: a boríték el fog tűnni. Az első demokratikus választás után behozott a matektanárunk egy csomót az osztályba és szétosztotta közöttünk. Bizottsági tag volt, és a felhasznált, de le nem ragasztott borítékokat hazavihette. Azóta én sem ragasztom le, de arra csak később jöttem rá, hogy használni sem kellene. Vannak zöldebb bizottságok, ahol nem is adnak borítékot, csak, ha kérik a választók. Látni anélkül sem látni a szavazatot, a számlálás is gyorsabban megy nélküle. Na és négy évente mintegy tízmillió papírlappal kevesebbet használnánk fel.

Akár már most ősszel búcsút inthetnénk neki...

[Kép: wikimedia]

Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Címkék: it politika internet szavazás közigazgatás

A bejegyzés trackback címe:

http://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr861934943

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Miekka 2010.04.21. 11:36:03

Érdekes fejtegetés köszi!

Mondjuk inkább ezeket a papír alapú csekk, bankszála kivonat stb kéne megszüntetni (kh megetette már). Az többször 10 milka nem egy papírlap és ráadásul havonta.

Észto. 2010.04.21. 14:15:36

Nem értem, ami a Kolléga Úr ír: "Biztos mindenkiben felmerült már, hogy miért nem lehet elektronikusan is szavazni, de ezt a gondolatot nagyon gyorsan el lehet hessegetni. Túl azon, hogy kérdés, mikor lesz száz százalékos internetlefedettség Magyarországon, néhány biztonsági kérdés is felvetődik. Egyfelől tökéletesen kellene azonosítani a szavazásra jogosultakat, másfelől teljesen ki kellene zárni, hogy kiderüljön, kire is voksoltak. Ha mindez meg is oldódik egyszer, jó darabig biztos nem éri majd meg felváltani vele a mait. (Mondjuk ma is lehetne minden háztartásban fotocellás ajtó, de minek.)" Észto.-ban pl. sok éve jól működik az e-szavazás, és választásról-választásra egyre többen ez úton nyilvánítják ki állampolgári döntésüket. Ezen országban a Kolléga Úr aggályait, úgy tűnik, kezelni tudják. 100%-os lakossági lefedettség nélkül is elindítható a rendszer, mint az észt példa mutatja, és nyilván azzal is jelentős költség lenne megtakarítható, hogy nem kell a külképviseleti szavazás jelenlegi (drága) rendszerét működtetni.

Magam 2010.04.21. 19:33:11

Van az e-szavazással egy másik probléma is. Még akadálytalanabbul lehetne szavazatokat vásárolni, mint ma.

entos (törölt) 2011.07.23. 21:33:57

A demokratikus rendszert alapjaiban változtatná meg az internetes szavazás: könnyű lenne a választási csalás...