Homok, szén-dioxid vagy fa – a jövőben szinte bármiből épülhet felhőkarcoló
Eredményt hirdetett az eVolo építészeti magazin idei, kilencedik felhőkarcoló-tervező versenyén. A pályázatra évről évre olyan pályamunkák érkeznek, amelyek teljesen újrafogalmazzák a toronyházról alkotott elképzeléseinket. A zsűri a technológia és az építőanyagok kreatív használatát, az izgalmas designmegoldásokat díjazza, de az sem utolsó szempont, hogy a megálmodott felhőkarcoló emberi lakhatásra alkalmas legyen.
A beküldött 525 pályaműből hármat díjazott és húszat emelt ki a zsűri, de most csak a legérdekesebben futunk végig, bár szinte mind a húszban van valami izgalmas ötlet vagy szépség, esetleg mind a kettő. Itt van rögtön a város levegőjét és általános egészségi állapotát sokezer szenzorral szondázó torony, amiben egy komplett meterologiai állomás is lakik.
A Los Angeles-i autópályák fölé épített felhőkarcolófalu újraintegrálja a sztrádáktól szétszabdalt metropoliszt, és összeköti a külső negyedeket a belvárossal.
Új-Zéland földrengés sújtotta városában, Christchurch-ben nem érdemes magas épületekkel kísérletezni, nincs mese, a föld alatt kell terjeszkedni. A Süllyedő város tulajdonképpen egy henger formájú inverz torony, amely évről évre egyre mélyebbre ássa magát az omlékony talajba, és az újonnan épített emeletek mindig a földszinten maradnak. Az élet a nagy cső belső falába illesztett épületekben zajlik, az alsóbb szinteken talán kevésbé vidáman.
A kínai Project Blue a szennyezett levegő kéntartalmú vegyületeiből termelne zöld energiát.
Hasonlóan zöld ihletésű a Nagy Szűrő, ami olyan, mint egy fotoszintetizáló korall a város közepén. A Hyper Filter szén-dioxidod lélegez be, és koncentrált oxigént ki, a közben kiszűrt egyéb elemeket és vegyületeket pedig szépen félreteszi gyógyszeripari felhasználásra.
Valószínűleg a toronyházból kialakított pályaudvaron is nagy a nyüzsgés, épp úgy, mint a Keletiben, bár vertikális irányban nyüzsögni bizonyára lényegesen körülményesebb, mint a hagyományos módon. Mindenesetre rengeteg helyet lehet megspórolni vele egy zsúfolt nagyvárosban. (Hogy a rendezőpályaudvar hol kap helyet, ne firtassuk.)
És jöjjenek a dobogósok. A harmadik helyezett alkotást szimplán csak légvárnak nevezném, egyrészt mert első ránézésére tökéletesen képtelen ötletnek tűnik, másrészt mert tényleg levegőből van, de legalábbis abból építkezik. A felhőkarcoló begyűjti a szén-dioxidodot és az egyéb üvegházhatású gázokat, majd beépíti saját szerkezetébe. Így cseperedik, molekulánként, egyre nagyobbra.
A második helyezett egy komplett városnegyedet magába foglaló épület, amit Detroitba képzeltek el, házakkal, lakásokkal, autóutakkal és sétálóutcákkal. A projekt a Marinetti Monstruma nevet viseli, hogy miért, nem nehéz kitalálni, valószínűleg a híres olasz költő futurista kiáltványa adhatott inspirációt az alkotóknak ("A veszély szeretetét, az erőre és merészségre való törekvést akarjuk megénekelni!" stb.)
A fődíjas toronyházról csak annyit, hogy fából van és gyönyörű, ami egy felhőkarcoló esetében külön-külön is ritka. Egy koreai Hanok házról van szó, ami nem tud ökotrükköket, de ötletesen kelt életre egy régi építészeti tradíciót, amely a modern Dél-Korea nagyvárosaiban már alig van jelen.
Az én személyes kedvencem egy különdíjas: a homokból nyomtatott, légies, sivatagi Bábel torony, amihez hasonlót utoljára talán a nyolcvanas években láttam valamelyik Galaktika magazin címlapján. Az épület elemei olyan 3D nyomtatóval készülnek, amelyet napenergia működtet, hiszen abból a sivatagban úgyis van elég.
Képek: http://www.evolo.us
Az eVolo pályzatra érkezett többi projektet itt lehet megnézni, de mindenképpen érdemes átfutni a korábbi évek termését is. Végül a sok fantasztikus toronyház-projekt után ide kívánkozik a legelfuseráltabb is. A texasi Wichita Falls-ban található a világ legkisebb felhőarcolója, ami nem egy hülye Guiness-rekord kísérlet, hanem egy elcsalt tender eredménye. Az 1920-ban emelt, mindössze négyszintes toronyház papíron még felhőkarcoló volt, de ott is csak első ránézésre. A szélhámos tervezőmérnök láb helyett hüvelykben méretezte az épületet, de ezt elmulasztotta közölni a befektetőkkel, akik 200 000 dollárt raktak a projektbe, és nagyon nem értettek a műszaki rajzokhoz.
Az épület így végül 124 méter helyett 10 méter magas lett.
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
KaPé 2014.04.17. 12:49:01