Hagyja a dagadt ruhát másra, például egy robotra

2015.10.20. 19:14 habba

A Panasonic, a Daiwa House és a Seven Dreamers nevű japán startup összeállt, hogy kreatív energiáikat egyesítve megoldást találjanak egy olyan problémára, amit a technológiai szektor eddig feltűnően hanyagul kezelt: megalkották a gépet, ami összehajtogatja a centrifugából kivett, frissen mosott ruhát. Hogy miért kellett erre 2015-ig várnunk, igazi rejtély, a dermedt csend, ami az elmúlt húsz évben a gyűrött ingek körül egyre csak sűrűsödött, egyértelműen az innovációs ipar ötlettelenségéről árulkodik.

laundroid-1030x615.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Koporsóval az öröklétbe: így kampányol egy transzhumanista elnökjelölt

2015.07.20. 18:59 habba

Zoltan Istvan, a 2016-os amerikai elnökválasztás magyar származású, transzhumanista jelöltje egy koporsót formázó kampánybusszal szeretné átszelni Amerikát. Zoltán (hívjuk így) egyike annak a csaknem 3 millió transzhumanistának, aki úgy gondolja, hogy az embernek túl kevéske idő adatott itt a földön, és már igazán járna neki az öröklét. Ugyanakkor 3 millió eszmetársa közül valószínűleg ő az egyetlen, aki ezt politikai programmá kívánja tenni Amerikában.

zoltan_istvan_immortality_bus_bacground_cropped.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Íme a könyv, amiről csak 2114-ben derül ki, hogy érdemes volt-e megírni

2015.06.01. 21:08 habba

Nemcsak a jelennek írni, de az utókornak is - minden valamirevaló író kezét ez az ambíció vezeti, amikor munkához lát. Van persze olyan is, aki tudja jól, hogy remekművei  nemhogy őt, de soron következő új opuszát sem élik túl, őt úgy hívják, hogy Lőrinc L. László. Aztán van az a másik típus, aki már életében arra gyúr, hogy halálában legenda lesz, de a jelennel nem sokat törődik, hiszen éppen azon ügyködik, hogy korát megelőzze.

Hogy Margaret Atwooddal mi helyzet, azt mondja meg az olvasó. A kanadai írónő Katie Paterson, Berlinben élő skót médiaművész kérésére elsőként vállalkozott rá, hogy könyvet ír a Jövő könyvtára számára, amely attól különleges, hogy leghamarabb 2114-ben lehet csak belőle könyvet kölcsönözni. Atwood műve tehát száz évig minden lehetséges értelemben intakt marad, és alkotását mostantól minden évben egy-egy új könyv követi a könyvtár igen jól őrzött polcain. (Az irodalmi időutazásról egyszer már írtunk az időkapszulákról szóló összeállításunkban, az emlékeket itt lehet felfrissíteni.)

5b11a1ce-579b-4030-a1cb-eb7ca0c56557-793x1020.jpeg

Titok díszdobozban

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Magyarország dizájn nagyhatalom: így hasítanak formatervezőink az egyik legmenőbb nemzetközi versenyen

2015.05.07. 16:35 habba

Na ezt most gyorsan megírjuk, mielőtt a felsőoktatási államtitkárságon újabb fázisába lépne a nagy szakritkító ötletbörze. Az Electrolux 60 országot megmozgató nagy nemzetközi formatervező versenyén az idei 1500 versenyzőből 7 magyar is bejutott a legjobb 100 közé, simán lekörözve többek között Kínát és az USA-t. Az egyetemistáknak, főiskolásoknak szóló pályázaton, amin a jövő háztartásai eszközeit keresik, évről évre egyre jobban szerepelnek a magyar diákok – tavaly a MOME-s Kovács Apor konkrétan a legjobb hat közé küzdötte be magát. Szóval akinek bejárása van az emberminisztériumba, súgja a fenti hírt az államtitkári titkárnő fülébe, vagy adja le a portán kinyomtatva ezt a posztot, és vastag filccel írja rá: a magyar formatervező-képzés köszöni, tök jól van, nem érdemes babrálgatni.

Talán megbocsátja a kedves olvasó, hogy ezúttal nem mazsolázzuk ki a legzseniálisabb ötleteket, hanem bemutatjuk mind a hét magyar projektet. Már csak azért is, mert elkezdődött a közönségszavazás, így mindenkit arra bíztatunk, válassza ki a saját kedvencét, és nyomjon rá egy hazafias vote-ot.

Konyhai kiskert ételmaradékból

Az idei verseny üzenete az „egészséges, boldog gyerek”, ennek megfelelően jó sok gamification megoldás szerepel az első százban. A BME-s Jakab Anett ötlete a tudatos hulladékkezelésre összpontosít. A Levitaing Litter Bin, egy olyan konyhai kuka, ami komposztálja a tányér szélére kotort ételmaradékot, és szerves hulladékként egy mini zöldséges kiskertben hasznosítja. Hogy a levitáció egészen pontosan hogyan (és miért) valósul meg, az egyelőre nincsen kifejtve, de a következő fordulóban esedékes részletes bemutatóból majd minden bizonnyal kiderül.

 levitatinglitterbin_1-940x530.jpeg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Búcsú az FM-től: Norvégia felszabadítja a rádiózást, és ez egyszer majd nekünk is jól jöhet

2015.04.22. 09:45 habba

A norvégek, már megint a norvégek. Nem elég, hogy szinte mindent jobban csinálnak, mint a világ nem norvég fele (drámaírás, olajfúrás, egy főre jutó gdp termelés, Stonehenge kiröhögés, civil kurázsi exportálás stb.), most a rádiózás forradalmasításában is ők akarnak lenni az elsők. A múlt hét végén bejelentette a norvég kulturális miniszter, hogy 2017-ben – a világon elsőként – megszüntetik az FM rádiózást, és az egész ország átáll a digitális műsorszórásra.

Azt persze nem mondanánk, hogy a bejelentéssel az ország vakmerő fejest ugrik az ismeretlenbe: Norvégia 1995-ben elsőként karolta fel a Digital Audio Broadcasting, azaz a digitális rádiózás technológiáját, és 2009-ben ugyancsak elsőként állt át analógról digitális tévézésre. Ráadásul a lakosság 56 százaléka már most is DAB-on kagylózza az adást, úgyhogy nincsenek kétségeink, hogy 2017-ben simán megy majd a váltás. Szóval lehet, hogy kis lépés ez Norvégiának, de viszonylag nagy az egyetemes rádiótörténetnek, és talán számunkra is tartogat tanulságokat.

radio1.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Eget mér és bólint: ilyen felhőkarcolókról álmodnak a legmerészebb építészek

2015.04.11. 15:12 habba

Ha felhőkarcolásról van szó, határtalan az emberiség fantáziája. Ez a csillapíthatatlan késztetés, hogy a jóisten talpát bökdöső tornyokat építsünk, bizonyára a gótika korából ered, amikor minden püspök és őrgróf abban mérte össze a libidóját, hogy ki tud nagyobb dómot felhúzni. A felhőkarcoló építés ennek a késztetésnek a szekularizált változata, azzal a különbséggel, hogy manapság arab sejkek és kínai mágnások hübriszének ágaskodását figyelhetjük meg a nemes vetélkedésben. Valljuk be, mi is szívesen tátogunk az újabb és újabb magassági rekordokon, de az ember ma már mégis kicsit többet vár egy felhőkarcolótól, minthogy bazi nagy legyen. Az eVolo építészeti magazin valószínűleg hasonló megfontolásból alapította 2006-ban azt a díjat, amit minden évben a legújítóbb szellemű felhőkarcoló-tervnek ítélnek oda. Az elképesztő, többnyire kifejezetten utópikus ötleteket felvonultató versenyről már tavaly is írtunk, de az idei mezőny minden korábbinál őrültebb koncepciókból áll, íme a kedvenceink.

Olajfúrótoronyból vadaspark

A Noah Oasis a mezőny egyik legkevésbé felhőkarcolószerű építménye, tulajdonképpen egy üzemen kívüli tengeri fúrótornyból kialakított mesterséges biotóp. Korántsem egy magára hagyott ipari létesítményről van szó, aminek sáros-poros szutykaiba néhány invazív gyomnövény gyökeret eresztett, hanem egy önmagát ellátó és fejlesztő épületről, ami még az olajkatasztrófák maradékának eltakarításában is segít. Az oázis az olajfoltokat abszorbeálva és energiájukat újrahasznosítva ágakhoz hasonló, csöves műanyag építőelemeket állít elő (természetesen 3D nyomatással) ebben növekdhet aztán az égig érő fű meg fa. Az épületnek emellett arra is van gondja, hogy a potya energiából a korallképződést is felpörgesse egy kicsit a ház körül. 

evolo_olaj.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Zúg a lomb, pörögnek az amperek: üzemben a franciák városképbe simuló szélerőműve

2015.03.12. 17:23 habba

Párizs városképét a jól ismert látványosságok mellett mától egy valódi szélturbina is gazdagítja, méghozzá a metropolisz egyik legforgalmassabb csomópontján, az impozáns Concorde téren. A kifejezetten városi környezetre szabott szélerőműnek szerencsére nincsenek ormótlan lapátjai, így nem lóg bele az amúgy is épp eleget csesztetett obeliszkbe, és nem darálja be az arra tévedő gyanútlan verebeket sem – sőt, talán még fészkelőhelyet is kínál nekik. Merthogy az első látásra leginkább street art installációnak tűnő szerkezet a megszólalásig hasonlít egy fára, azzal a különbséggel, hogy fölfelé lógnak a levelei, és ha feltámad a szél, forognak is. Ha szerepelne a Kis növényhatározóban, valószínűleg szélfogó fának hívnák.

wind-tree.png

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Virtuális és valódi egy helyen, ilyenek lesznek a jövő üzletei

2015.02.26. 21:25 habba

Rebecca Minkoff, a divatvilág ismert trendszettere, a cipők, topok és mindenféle kiegészítők self-made királynője új szalont nyitott New Yorkban és San Franciscoban. Aki divatügyekben kevésbé verzátus, és még sose hallott róla, ne szégyenkezzen, mi sem ismerjük őt, a fentieket úgy loptuk a wikipédiáról. Rebecca Minkoff piaci terjeszkedése csak és kizárólag azért keltette fel a figyelmünket, mert az említett új üzletek előrevetítik, hogyan fogunk majd egyszer vásárolni mindannyian. Igen, mindannyian, nemcsak azok, akik a Soho környékén lófrálva vadásznak haute couture bokaláncra.

Ha a vásárlás jövőjéről van szó, reflexszerűen az online shopping ugrik be mindenkinek, a vérmesebbeknek egyúttal a házhozszállító drónok is. Igyekszünk most nem belehergelni magunkat a röpülő robotok szapulásába – ezt már megtettük múltkor –, de azért muszáj ide idéznünk Boris Johnsont, London polgármesterét, aki nemrég azzal riogatta a briteket, hogy ha az online vásárlás üteme a jelenlegi tempóban nő, a metropolisz közlekedését hamarosan megbénítják a házhozszállítást intéző kis fehér furgonok. A nyomaték kedvéért számszerű becslést is szopott az ujjából: a szállítójárművek száma 5 éven belül állítólag 45 százalékkal fog nőni az utakon; ez pedig felér egy közlekedési Armageddonnal. A polgármester a konzekvenciákat levonva arra jutott, hogy a jövőben drónokkal kell intézni a bevásárlást. Ismerjük ugye az anekdotát Párizs rendőrfőkapitányáról, aki a 19. század végén megjósolta, hogy az elszaporodó fiákerek nyomán az utcákat méteres rétegben borítja majd a lószar, mert nem sejthette, hogy a lovaskocsikat felváltják az autók. Valamiért ő jutott eszünkbe Boris Johnsonról.

pj-by386_this_p_20141111143253.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Miért nem készül mindenkiről digitális testtérkép?

2015.02.19. 19:02 habba

Egy térkép általában annál jobb, minél részletesebb, bár kétségtelen, hogy a pontosságnak is megvannak a veszélyei. Ha nagyon élethűen akarjuk ábrázolni a valóságot, könnyen úgy járunk, mint Borges kartográfusai, akik – biztos, ami biztos – 1:1 arányban készítették el a Birodalom térképét, amely aztán végül - hogy, hogy nem - éppen egybeesett a tájjal. Maradjunk abban, hogy a térkép dolga a lényeg megragadása – úgy kell közelítene tárgyához, hogy eligazítson annak sajátságos viszonyai között. Senkinek nem jut eszébe például London térképével nekivágni Berlinnek, a részletektől tehát nem lehet teljesen eltekinteni, de nagyjából itt meg is állhatunk.

Ha van olyan terület, ahol ezzel szemben feltétlenül érdemes a valóságot a legapróbb nüánszig élethűen és arányosan ábrázolni, az az orvoslás. Aki látott már biológiai szemléltetőábrát, sejti, miről beszélek. Ugye senki nem venne rá mérget, hogy a patkóbele pont úgy kanyarodik, mint annak a fazonnak a Dr.Donáth-féle anatómiai atlaszban ? Nahát, az amerikai hadsereg is arra jutott, hogy érdemes alaposabban elmélyedni az anatómiai részletek leképezésében, merthogy az a háborúban életet menthet. A computer tomográfia az orvostudományban elég régóta alkalmazott módszer, segítségével bármely szervünkről részletes 3D-s fénykép készíthető, de mindeddig inkább a terápiában semmint a megelőzésben használták. Pedig az ötlet pofonegyszerű: készüljön mindenkiről 3D-s „személyes testtérkép”, lehetőleg még egészséges állapotában, hogy aztán baleset vagy betegség esetén könnyebben lehessen pótolni a sérült szerveket, akár 3D nyomtatással is. Lényegében ezt mondja Dr. James Mah, a Nevadai Egyetem professzora, aki éppen azon dolgozik, hogy a veszélyes bevetésen résztvevő amerikai katonák mindegyike megkapja ezt a lehetőséget.

e83eb068-c4a3-407e-ad8f-374acfe63bd5-2060x1375.jpeg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Pincér, drón van a levesemben!

2015.02.09. 19:00 habba

Kezdetben vala a probléma, s a probléma leginkább egy feszítő érzés vala, ami az embert megoldás keresésére, egyúttal gondolkodásra és munkára sarkallta. Embernek, problémának egyaránt jó volt ez, utóbbinak azért, mert maga is jobban szeretett megoldva lenni. Később az egyre pengébb megoldások alaposan beelőzték a problémákat, s tétlenül szemlélődtek az ingerszegény semmiben. A legerősebb, leguniverzálisabb megoldás egyszer csak azt mondta, ő most már azokkal a problémákkal is elbánik, amelyek még fel sem merültek. Ennek a kevély beszédnek aztán az lett a büntetése, hogy attól fogva minden valószínűtlen és mondvacsinált problémára ő lett a válasz. De olyanokra is ám, amik csak izgága startupperek, marketingesek és más kétes figurák fejében születnek meg. El is nevezték őt drónnak.

Ezt a drónt akarta használni aztán boldog boldogtalan: kezdetben csak terroristabázisok felderítésére, kultúrnövények permetezésére és tengeri mentőakciókra, később aztán más kínzó problémák orvoslására is. Az Amazon és a Google például azt találta ki, hogy röpülő bevásárlókocsival fogja forradalmasítani a shoppingolást, egy Jeff Myers nevű alak pedig a gazdi nélküli kutyasétáltatás gordiuszi csomóját oldotta meg vele. Újabban egy szingapúri pub szeretne irányt mutatni a vendéglátás fejlődésének, méghozzá pincérek helyett robotoló drónokkal.

drone-waiter-timbre-2-data.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Elcsomagolt emlékek: hat érdekes időkapszula a közelmúltból és a távoli jövőből

2015.01.25. 17:42 habba

Igazán kedvére való hírt hallott a Futurista a héten: 230 éves időkapszulát találtak Tiszaszentimrén a helyi parókia felújításakor. A régi ajtó kibontásakor előbukkanó fémdobozka négy darab pecsétes levelet rejtett, különlegességük, hogy mindegyik más időpontban született, tehát az időkapszulát többször is felnyitották. Az első dokumentum 1784-es keltezésű, az utolsó 1854-ből származik. Fodor Gusztáv a falu tiszteletese büszkén mutatta az MTI-nek a kincseket, egyrészt, mert ő maga fedezte fel őket, másrészt mert a levelek igen érdekes részletekkel gazdagíthatják majd a település kultúrtörténetét. Akit mindez bővebben érdekel, kattintson ide, mi pedig élve az apropóval közben elmondjuk, amit az időkapszulákról mindig is szerettünk volna. Bemutatunk pár izgalmas, szép, jelentős és jelentéktelen, érthetetlen vagy teljesen hülye időkapszulát, s közben hevenyészett áttekintést adunk a rendszertanukról is.
  time_capsule.jpg                                            

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Pánikszoba az irodában

2015.01.15. 21:44 habba

Azt hittük, múlt heti posztunkban minden fontosat megírtunk az irodai design és munkakultúra előre- (néha oldalvást) mutató trendjeiről, erre jön egy friss bejelentés, és máris kénytelenek vagyunk egy újabb poszttal megtoldani áttekintésünket. A hír pedig úgy szól, hogy egy angol tervezőcég bemutatta a munkahelyi stressz felszámolását szolgáló fejlesztését: az Orrb nevű irodai okosfülkét. 

Az Orrb első ránézésre olyan, mint az Alien fényesre suvickolt tojása, de közelebbi vizsgálódás után hamar kiderül, hogy valójában egy áramvonalas pánikszoba, amelyet kifejezetten megtépázott idegrendszerű dolgozók számára építettek. A feladata egyszerű: menedéket és csöndes magányt nyújtani azoknak a kollégáknak, akiknek az open space iroda közönsége nem vidám társaság, hanem marék kukacként nyüzsgő, bosszantóan zajos emberek gyülekezete. Az Orrb gyors segítséget ígér azoknak is, akik a mérges ügyfél vagy a felpaprikázott főnök elől szeretnének elbújni egy kis időre.  

orrb8.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Vár a munka: irodai trendek egy másik világból

2015.01.06. 21:30 habba

Elkezdődött az első igazán dolgos hét, néhányan még óvatosan buékolgatnak (nyolc napon belül érvényes!), de a többség arcáról már letörölték a bejglimámor nyomait az első munkahelyi napok. Van, aki még rápakol egy hetet és síeléssel levezet egy kicsit, neki annál jobban fog fájni a visszatérés. A Futurista úgy döntött, hogy a fájdalmakat enyhítendő (vagy elmélyítendő), megmutatja, hogyan kezdi az évet néhány szerencsés sorsú irodista a világ gazdagabb felén. Egyúttal felveti a lehetőséget, hogy amit az olvasó a következőkben az office dizájn és a munkahelyi környezet fejlődéséről olvasni fog, az esetleg valamiféle trend, ilyenformán egyszer minket is elérhet. Nem mintha megvalósulásukban olyan egységesek lennének ezek a törekvések, de a céljuk nagyjából ugyanaz: boldogabbá és ezáltal hatékonyabbá tenni a dolgozót.

office-space-06-full.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Ujjlenyomatból is kimutatható a drog, de mi ennél is tovább mennénk

2014.12.15. 21:17 habba

Olvasóink megszokhatták, hogy a Futurista, ha csak teheti igyekszik közszolgálatilag is a jövőbe tekinteni, ezzel segítve a kormányzat és a hatóságok munkáját egy boldogabb, biztonságosabb társadalom megteremtésében. Szeretnénk most a nemzet teljes drogmentesítésének bátor gondolata mellett kiállni. A múlt heti bejelentésre reagáló zavaros értelmezéseket és tamáskodó véleményeket hallva csak fogtuk a fejünket, szinte fájt olvasni a sok sületlenséget, amit a tervezet ellen ágálók összehordtak. A terv úgy jó, ahogy van, egyetlen dolgon kell csak változtani: a vizeletteszten.

drugtest.png

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Az élet sója: így varázsolnak kék energiát a hollandok a folyó és a tenger találkozásánál

2014.12.05. 13:36 habba

Mindegy, hogy delta- vagy tölcsértorkolat, a folyó és a tenger találkozása mindig különleges hely. Mint tudjuk, a pocsolyás víz (sás, káka lakják, meg minden egyéb, amit a költő elképzelni sem mer) édes, a tengervíz pedig sós, és ez nemcsak a ritka fajokra vadászó halbiológusokat hozza izgalomba, de a mérnököket is. Amikor ugyanis az édes víz a sóssal találkozik, varázsütésre létrejön közöttük a kémia, és ha némi csúcstechnológia is kéznél van, az aktusból akár villamos áram is fejleszthető. Ezt hívják ozmotikus kék energiának, ami a jövő egyik legígéretesebb megújuló energiaforrása lehet.

blue_energy1.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

New York interurbán: húszas helyett reklámmal működik a jövő utcai telefonja

2014.11.21. 19:03 habba

New York újragondolta az utcai telefonálás intézményét. A város néhány technológiai vállalattal és médiás céggel összefogva kitalálta, hogy a régi, lepattant telefonfülkék helyén a legkorszerűbb digitális eszközökkel felszerelt kommunikációs pontokat alakít ki. A LinkNYC névre keresztelt programban az a legszebb, hogy bár az önkormányzat közreműködésével valósul meg, az adófizetőknek egy fillérjükbe sem kerül, sőt még munkahelyeket is teremt.

Link3.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Hamarosan itt a kapszulás oxigén? Lélegző kristályt alkottak a dán tudósok

2014.11.13. 09:02 habba

Nem találunk szavakat, nem kapunk levegőt. A Dél-Dániai Egyetem tudósai (dánul jobban hangzik: Syddansk Universitet) olyan különleges szintetikus kristályt fejlesztettek, amely a környezetéből képes elvonni és korlátlan ideig tárolni az oxigént. Találmányuk nagyjából azt ígéri, hogy nemsokára eljön az idő, amikor vidáman zsebre vághatjuk az oxigént, akár egy vitaminkapszulát. A különleges kristályt nemrég mutatták be, és ha csak a fele igaz annak, amit a feltalálók állítanak róla, igazi csodafegyver. Hogy békebomba vagy tömegpuszító az még eldől.

holdyourbreath634_1.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Hódolat Katalóniának

2014.10.30. 21:04 habba

Az igazán okos várost nem könnyű felismerni, mert sajnos nincs a homlokára írva, hogy ott lakik az innováció. Úgy általában, első ránézésre nincs benne semmi különös, talán egy kicsit még hülyének is tűnik. Pont, mint Barcelona. A katalán székhely a különböző szakmai értékelések szerint a világ egyik legokosabb metropolisza, de ahhoz, hogy ebből helyben bármit is észrevegyünk, jól oda kell figyelni. Nemrég öt napot töltöttem ott, inkább csak turistaként, mint futuristaként, úgyhogy az első napokon az okosságnak kizárólag a harsány, látható jeleire szűkítettem befogadóképességemet. Miután azonban semmi ilyesmivel nem találkoztam, mégiscsak azt gondoltam, hogy nyomába eredek a nagy katalán écesznek. Nem fogok teljes képet adni a város okos projektjeiről, csak néhány jellemző fejlesztésről lesz szó, köztük olyanokról, amelyekkel végül én is találkoztam.

A várost lakó katalánokról annyit feltétlenül érdemes tudni, hogy mentalitásban igen messze esnek a spanyoloktól, és erre kifejezetten büszkék. A „Mañana!” („Majd holnap!”) helyett itt a „Csináljuk meg!” járja, egész nap zakatol a város, minden sarkon és kereszteződésben építenek vagy felújítnak valamit, de minimum utat javítanak. Kereszteződésből amúgy is jó sok van, ez még Barcelona 19. századi terjeszkedésére vezethető vissza. Amikor az 1850-es évekre nyilvánvalóvá vált, hogy túlnépesedik a város, nekiestek egy vonalazóval a térképnek, és egy négyzethálós sablon alatt villámgyorsan megtervezték az új negyedeket. Azóta a Barcelona fiatalabb kerületei így néznek ki:

BqFtq4zIUAAzY_B.jpg large.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Óvd a Földet, ne olvass tudományos cikkeket! Ezt javasolja a Futurista

2014.10.12. 16:18 habba

Veszünk egy nagy levegőt, amíg még lehet, és lezárjuk legutóbbi, befejezetlenül maradt, magas szén-dioxid kibocsátású posztunkat, amelyben a Yale Egyetem egyik klímakutatójának különös teóriáját osztottuk meg arról, miért tévút a kivágott erdők újratelepítésével harcolni a globális felmelegedés ellen. Nadine Ungernek a New York Times-ban megjelent írása után nagy volt a felhördülés, egyesek az ipari lobbi beépített ügynökének, mások szimplán futóbolondnak nevezték a kutatót. Egy nemzetközi, elismert tudósokból  álló csoport (köztük hat akadémikussal) egy meglehetősen rövidke cikkben szakmailag is megpróbált reagálni. Hogy mennyire sikeresen, a következőkből kiderül. Unger érveit most csak rövidítve közöljük, aki nem olvasta a múltkori posztot, kattintson ide.

cigarette-breaks-climate-change-work-seasonal-ecards-someecards.png

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Óvd a Földet, ne ültess több fát! Ezt javasolja egy kutató a Yale-ről

2014.09.21. 18:03 habba

Tudtam! Tudtam, hogy M. Night Shyamalan egy zseni, a világ egyszerűen túl buta és korlátolt, hogy megértse a látnok rendezőt. Ugye mindenki emlékszik a 2008-ban bemutatott Az esemény című filmre, amelyben elvetemült fűzek, tölgyek, szilfák és kőrisek fordultak ártatlan emberek ellen, és a levegőbe eregetett méreganyagokkal gyilkolták spontán, aki az erdőbe tévedt. Nem véletlen, hogy a New York Times szombati cikke, amit Nadine Unger, a Yale egyik adjunktusa jegyez, éppen Shyamalan Arany Málna díjjal jutalmazott lázálmát idézte fel bennem. A cikk lényegében azt állítja, hogy az erdők újratelepítése csak fokozza a globális felmelegedést és még az egészségünkre is káros. Ennél vadabbat régen hallottam, gondolom, nem vagyok vele egyedül, dehát muszáj vele foglalkozni, mégsem egy minnesotai népfőiskola tanársegédje nyilatkozta le a duluthi hírmondónak. A klímváltozást kutató tudós kifejezetten a kedden kezdődő ENSZ klímacsúcs elé írta értekezését – hogy figyelemfelkeltés vagy botránykeltés céljából, az egyelőre nem teljesen világos.

 

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Ki mondta, hogy a digitális animáció mindent visz? Itt a kézműves steampunk-rajzfilm egy csapat kirúgott Disney-s veterántól

2014.09.10. 19:59 habba

Tavaly tavasszal a Disney bejelentette, hogy felhagy a hagyományos, kézi rajzzal készített, 2D-s gyerekfilmek gyártásával, úgy látják, többé nem éri meg nekik ilyesmikkel bíbelődni. Nagy bejelentés volt ez, hiszen a stúdió 70-80 évvel ezelőtt éppen rajzfilmjeivel alapozta meg hírnevét, és persze sírt is mindenki, aki hajlamos elérzékenyülni, ha valami régit könyörtelenül felvált valami új. Furcsa lenne, ha a Futurista is közéjük sorolná magát, de túl a nosztalgián és a „régen minden jobb volt” életérzésen, talán mégsem egészen indokolatlan a kérdés, hogy jó-e nekünk, ha végleg eltűnik az oldschool rajzfilmkészítés. Nos, egy veterán Disney-harcosokból álló csapat most is éppen azon dolgozik, hogy bebizonyítsa, van helye ennek is a nap alatt.

John Lasseter, a kasszarobbantó animációs filmjeiről ismert a Pixar főkreatívja – többek között a Toy Story és a Verdák rendezője – egyszer azt mondta, hogy hiába a CGI tűzijáték, olyan szépet, mint a Disney stúdió 1937-es Hófehérkéje, digitálisan nem lehet csinálni: a törpék csodálatosan fluid mozgása számítógéppel utánozhatatlan, ilyenre csak a kézi rajz képes. Hasonlót egyébként utoljára a Hercegnő és a békában láthattunk, ez volt az utolsó Disney-produkció, amit a stúdió jórészt „analóg” módszerrel készített.

 

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Világvevő termosztát, vadászat a konyhában, minden napra új ruha: háztartási design a jövőből

2014.08.28. 18:30 habba

A több száz ötletből már csak 35 maradt az Electrolux Design Lab formatervező versenyen, ahol továbbra is kitartóan keresik a jövő leghasznosabb és lemutatósabb háztartási eszközeit. Ígértük, hogy időről időre rápillantunk az állásra, mert magyar versenyző is van a mezőnyben. Hogy rögtön jó hírrel indítsunk: Kovács Apor műanyag palackból ruhát sajtoló okoskukája is a shortlistre került. Az elmúlt hónapokban az ötlet design-ja finomodott egy kicsit, érdemes lecsekkolni és persze szavazni rá.

A korábbiakban már mutattunk néhány ígéretes tervet, leginkább azokat, amiken a százas mezőnyben halászgatva hirtelen megcsillant a fény, de most, hogy a közönségszavazatok leszűrték a javát, nekünk is könnyebb a dolgunk. A válogatásból válogatni mégiscsak egyszerűbb, íme három további remek ötlet az elődöntős felhozatalból.

A varázsszekrény, amit régen gardróbnak hívtak

A 3D nyomtatás lehetőségei kimeríthetetlenek, tornacipőtől amszterdami bérházig nyomtatnak már mindent, ami elképzelhető; a kérdés az, hogyan lehetne mindezt ökonomikussá és környezetbaráttá tenni. Például úgy, hogy a végterméket használat után visszatoljuk a nyomtatóba, hogy valami új szülessen belőle. Erre épül Karolin Korge, észt formatervező-hallgató Zero waste projektje, ami lényegében egy gardrób, amely napról napra új kreációval lepi meg tulajdonosát. Ehhez nemigen kell mást tenni, mint benne felejteni a tegnapi levetett cuccot: a szekrény a ruhát villámgyorsan „atomjaira bontja”, majd a nyersanyagból új outfitet nyomtat. Hogy a ruha passzoljon is a viselőjére, a csodagardrób előbb egész alakos 3D-szkenneléssel vesz mintát róla.

el01-940x530.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Indul az úszó Disneyland: így mulatunk jövőre az óceán közepén

2014.08.09. 17:27 habba

Sosem rajongtam az óceánjárókért, nemigen értem, miért költ el valaki egy rakat pénzt, hogy hetekig egy városnyi embert fuvarozó böhöm hajón lógassa a lábát, amin két kikötés között nem történik semmi. Ha meg mégis, az olyasmi, amire egyáltalán nem vágyom. Köztudott, hogy az ilyen hajókról a legkönnyebb nyomtalanul a habokba veszni - csak 2011-ben 165 utas tűnt el így rejtélyes körülmények között.

Ezért aztán erős hendikeppel indított nálam a hír, hogy a Royal Caribbean, a világ egyik legnagyobb hajózási társasága, bemutatta két legújabb óceánjáróját. Szerencsére hamar a képekhez értem, és megértettem, hogy a Hét Tenger Himnusza és a Nagy Vizek Kvantumja (na jó: csak Anthem of the Seas és Quantum of Seas) névre keresztelt két futurisztikus luxuscirkálónak mégiscsak itt a helye a blogon.

article-2613071-1D5A12AD00000578-353_640x354.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Magyarország új világrendet keres: ezek jöhetnek az illiberális demokrácia után

2014.07.28. 22:43 habba

A liberális demokráciának becsöngettek, lényegében ezt mondta a miniszterelnök hétvégén, a bálványosi szabadegyetemen. Reméljük, mára mindenki magáévá tette a beszéd alapvetéseit, mert nagy munka áll előttünk. A Tusványoson felkonferált új rend, az illiberális demokrácia természetesen kiemelkedő stáció lesz a társadalmi fejlődés útján, de már most fel kell tennünk a kérdést, merre vezet majd minket tovább az unortodox történelmi dialektika. A Futurista elsőként jelentkezik a feladatra, hogy megjósolja, mi jöhet azután, hogy az illiberális állam a feladatát beteljesítette. Még hogy vége a történelemnek! Fukuyama száksz, a történelem csak most kezdődik, mi pedig segítünk a miniszterelnök úrnak újraírni. Íme hat utópia, ami hosszútávon tökéletes választás lehet Magyarországnak.

1. Nookrácia

A kifejezés a nooszféra szóból ered, ami a gondolat, a szellem terét jelöli, a nookrácia pedig Platón szava, aki a bölcsek uralmát értette rajta. Teilhard de Chardin francia tudós-filozófus és Vladimir Verdanszkij orosz geokémikus a nooszférát az emberiség fejlődésének végállomásaként képzelte el; egy olyan állapotnak, amelyben az emberi elmék hatalmas globális hálózatban kapcsolódnak össze. Az utópia szerint a gondolatok szférája a népesség növekedésével és a kommunikációs technológiák fejlődésével egyre kiterjedtebb lesz, és a belőle születő „szintellektus” irányítja majd az emberiség életét. A nookrácia ideális választás lehet nekünk is, Matolcsy jegybankelnök és a Professzorok Batthyány Köre hálózatba kötve a régió legversenyképesebb szuperintelligenciája lenne, és akkor Kerényi Imrét még rá se dugtuk.

t2uexujfigmglako7fzy.jpg

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Newton a játszótéren: így néz ki tableten a fizika kiterjesztett valósága

2014.07.23. 22:06 habba

Az erő velünk van, és most már látható is, csak egy iPad kell hozzá. Meg egy designerekből és fejlesztőkből álló csapat, amely eltökélten hisz benne, hogy a tanulás lehet szórakoztató is. A New York Hall of Science, ami körülbelül a Csodák Palotája amerikai megfelelője, csak némileg nagyobb büdzsével gazdálkodik, egy média design-nal foglalkozó céggel közösen két év fejlesztői munka után előállt a világ leglátványosabb, augmented reality-re épülő pedagógiai alkalmazásával. Kiterjesztett valósággal operáló applikációt már sokat láttunk (köztük nem kevés idióta fejlesztést is), de olyat még nem, ami a szemünk elől elrejtett valóság ilyen izgalmas részleteit fedi fel.

A SciPlay ugyanis láthatóvá teszi a mozgó emberi testre és tárgyakra ható erőket, megmutatja az erővonalak pontos irányát, kiszámolja a gyorsulást, a lendületet, a súrlódásból származó hőtermelést és más értékeket. A fejlesztők az alkalmazást játszótéri környezetben tesztelték, hiszen ez az a hely, ahol a newtoni fizika könyörtelenségét a saját bőrén tapasztalja meg a gyerek, és még örül is neki. Ha mindezt aztán tableten is megnézheti, az mindenképpen izgalmasabb és átélhetőbb módja a tanulásnak, mint a fizikateremben bámulni a rugós mérővel felszerelt kiskocsik tologatását.

download.png

Tovább »
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról: