A Főtáv idén nyáron megkezdi a távhűtést Budapesten. Ez lehet egyszer a házi klímák alternatívája?

2010.05.19. 09:44 Zubreczki Dávid

A cím nem ironikus - bár tudom, hogy a májusi hidegben jó páran vacognak a táv(nem)fűtéses lakásukban. Nem is olyan rég volt szó arról az Urbanistán, hogy Bécsben már működik a távhűtés. Ezzel igyekeznek kihasználni a távfűtő kapacitást a nyári holtszezonban is - természetesen hűtésre. Felmerült, hogy valamikor a távoli jövőben ez majd Budapesten is megvalósul - de hogy már idén nyáron megérkezik, azt nem gondoltam volna. Lássuk a legfrissebb sajtóközleményükből kicsemegézett lényeget!

A távfűtés és távhűtés kulcsfontosságú szerepet tölt be az alacsony széndioxid-kibocsátású fűtésben és hűtésben szerte Európában. Az Európai Unió ECOHEATCOOL tanulmánya megerősítette annak lehetőségét, hogy évente további 400 millió tonna CO2 takarítható meg (ez 9,3%-os CO2 csökkentést jelent – többet, mint a teljes kiotói célszám) egy jobb és fejlettebb távfűtés-távhűtés alkalmazásával a 32 európai országban. Egy kiterjedtebb távfűtés-távhűtési rendszer lehetőségének megteremtése így egy fenntartható energiarendszerhez és az energia fényesebb jövőjéhez járul hozzá.

A Főtáv 2007-ben vásárolta meg a Csepeli Hőszolgáltató Kft.-t (CSHSZ), s így a Rákóczi Liget lakópark fűtési-hűtési jogát. 2010-ben itt vezetik be először a távhűtést, de jelenleg is dolgoznak több hűtési ajánlaton, hiszen egy környezetvédelmi szempontokból is előnyös és versenyképes szolgáltatást tud a cég ajánlani. Terveik szerint az ÖKOPlusz programba belépő fogyasztóknál jelentkező, átlagosan 21%-os hőmegtakarítást az új fogyasztók rendszerbe léptetésével, illetőleg a távhűtési szolgáltatással tudják kiegyensúlyozni.

De miért is jó a távhűtés? A Főtáv szerint elsősorban az újépítésű lakóépületekben jelent alternatívát:

  • ötször, de akár tízszer is hatékonyabb lehet, mint a hagyományos, helyi, árammal működtetett készülékek;
  • a természetes hűtési és hulladékhő forrásokat tudja hasznosítani;
  • a nyári áram csúcsterhelés csökkentésében jelentős szerepe lehet.

 

A társadalom számára:

  • jobb környezet, CO2-emisszió-csökkenés, veszélyes hűtőfolyadék-felhasználás csökkenése, esztétikum, zajcsökkenés;
  • nagyobb ellátás-biztonság: a nyári áramcsúcsok miatti beruházások elkerülése, megbízhatóság
  • egészséges verseny: alternatíva a hagyományos készülékekkel szemben

 

Az ingatlan-tulajdonosok számára:

  • gazdaságosabb hűtés, kisebb veszélyek,
  • vállalati társadalmi felelősségvállalás: nagy hatékonyságú lehetőség, fenntartható forrásból,
  • nagyobb érték a hűtött épület

 

A közműveknek:

  • Versenyképes termékkel új és meglévő fogyasztókat szerezhetnek, üzleti stabilitásra egy új lehetőség, tökéletesen integrálható a vállalati társadalmi felelősségvállalás feladatába.

 

Még ha a fenti pontok közül némelyik eléggé töltelékszagú, akkor is szimpatikus fejlesztésről van szó. Aztán majd az idő eldönti, mennyire sikeres. Máshol úgy tűnik működik, legalábbis jó pár európai példát csatoltak a közleményhez:

 

  • Fortum Värme, Stockholm, Svédország
  • Helsingin Energia, Helsinki, Finnország
  • Climespace, Párizs, Franciaország
  • Smeg, Monaco, Monaco
  • Districlima, Barcelona, Spanyolország
  • Districlima, Zaragoza, Spanyolország
  • Climaespaco, Lisszabon, Portugália

 

Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Címkék: budapest energia hűtés fűtés

A bejegyzés trackback címe:

https://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr992014758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.