2100-ra négy fokkal emelkedhet hazánk átlaghőmérséklete. Néhány magyar település már kidolgozta a védelmi stratégiát

2010.06.02. 10:00 Zubreczki Dávid
Felkészülés a kánikulára; Deák tér

A klímaváltozást sokan valami olyan távoli dolognak érezzük, ami bár igen-igen szomorú, de minket szerencsére nem érint. Nagyjából mint a bálnavadászat vagy az esőerdők pusztulása, melyekért azért is előszeretettel aggódnak sokan, mert úgysem tehetnek az ügyben semmit. Nos ez egy igen nagy tévedés! Ugyanis az európai országok közt épp hazánk az egyik leveszélyeztetettebb a klímaváltozás szempontjából. És nem csak valamikor a távoli jövőben. A probléma annyira a nyakunkon van, hogy nem elég a megelőzésen, meg a baj elkerülésén gondolkodnunk, de minél előbb el kell kezdeni a felkészülést a megváltozott körülményekre. 

A Falu Város Régió legújabb számában (pdf, 60. oldal) elég mellbevágó adatok vannak: az ENSZ felmérése szerint 2100-ra 2 °C-kal növekedhet a Föld átlaghőmérséklete és Magyarországon ez az érték akár 3-4 °C is lehet! A jelentés alapján Magyarország az európai országok közül a harmadik legsérülékenyebb a klímaváltozással szemben.

 

"A prognózisok szerint egyre szélsőségesebben forró és száraz nyarak, enyhe, de az eddigieknél csapadékosabb telek várhatók, amit alkalmanként erős viharok, felhőszakadások tarkíthatnak. Gyakoribbá válhatnak az árvizek és erdőtüzek, ugyanakkor a biodiverzitás, a terméshozamok pedig csökkenhetnek, erodálódhat a talaj, negatív változások következhetnek be a vízhasználatban, károsodhat a vonalas infrastruktúra, valamint a sűrűn lakott településeken összetett társadalmi-gazdasági problémák alakulhatnak ki, például a városi hősziget hatás erősödhet, a levegőminőség romolhat."

 

A fenti sorokat olvasva nem valami távoli és félelmetes próféciára asszociálunk, hanem valamelyik esti híradó összefoglalójára - vagyis ezek a problémák már a mindennapjaink részét jelentik! A legsürgősebb feladat a kockázatok felmérése és a megoldási javaslat kidolgozása. Persze ezt nem lehet egy egész országot átfogó egységes programba préselni, hiszen klímaszempontból is nagyon széttagolt az ország. Ezért több szakmai és tudományos műhely munkáját koordinálva, a VÁTI összesen 174 hazai kistérségre készítette el klímasérülékenységi vizsgálat. 
 
Négy területet elemeztek: 

  • aszályhajlam,
  • biodiverzitás-csökkenés,
  • erdőtűzveszély,
  • városi hőhullámok közegészségügyi hatásai.

 
A vizsgálat alapján elkészült a „Területfejlesztés 4 éves szakmai programja a klímaváltozás hatásainak mérséklésére (2010-2013)” amely a legfontosabb tennivalókat foglalja össze. Természetesen ez útmutatásokat és nem konkrét intézkedéseket tartalmaz. Azokhoz a következő lépést az éghajlatvédelmi törvény jelenti, amely Magyarországon az elsők között készült el Európában és ha minden jól meg 2010-ben el is fogadják. 
 
Ez nem csak a termelést és a fogyasztást, de akár a településszerkezetet, az épített környezetet, az anyagfelhasználást,  a területhasználatot stb. is érintheti majd. Éppen ezért össze kell állítani egy szakmai segédanyagot, amely útmutatóként szolgál a területi tervezők, valamint a klímaváltozás által leginkább érintett szektorok (energetika, logisztika, mező- és erdőgazdaság, turizmus stb.) számára, hogyan vegyék figyelembe az éghajlatváltozást a fejlesztési tervek készítése során. 
 
Hogy mit tehetnek a települések a klímavédelem ügyében a gyakorlatban, azt egyelőre leginkább talán a
Klímabarát Települések Szövetségének munkáján lehet lemérni. A szervezet tagjai (vagyis Albertirsa, Alsómocsolád, Balatonfőkajár, Budapest XII. kerülete, Hosszúhetény, Küngös, Pilis, Pomáz, Szekszárd, Tatabánya, Tápiószentmárton, Tápióbicske, Vác és Vecsés, valamint a Wekerle-telep) már a törvény megszületése és gyakorlatba ültetése előtt is igyekeznek tenni valamit. 
 
A leglátványosabbak az eredményeik a klímatudatosság terén. Pomázon például meteorológiai állomást alakítottak ki az iskolában, Pilisen klímabarát üzlethálózatot szerveztek és elindították az "1 újszülött / 1 elültetendő facsemete" programot. Számos helyen rendezvényekkel, filmvetítésekkel, autómentes napok szervezésével, honlapok indításával népszerűsítették az új szemléletmódot. 
 
Ám a szövetség célja nem pusztán a tudatformálás, tagjai tisztában vannak azzal, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni. Ilyen lépéseket tett például Pomáz, azzal, hogy kidolgozta a helyi „Éghajlatváltozás és a víz” stratégiát, illetve amikor az iskolában "napozástanfolyamot" indított. Tatabányán hőség- és UV-riadó tervet készítettek, Budapest XII. kerülete pedig UV-mérő készülékeket helyezett üzembe és ez alapján rendszeresen tájékoztatja az ott élőket. Hosszúhetény a mezőgazdasági önellátásra helyezte a hangsúlyt, ehhez kapcsolódva indított iskolai tankertet és szervezte meg a helyi piacot. 
 
A követendő példákat hosszan lehet sorolni az átszervezett menetrendektől a fák ültetéséig, amelyekkel elsősorban a káros gázok kibocsátást szeretnék csökkenteni. 
 
A klímavédelem ugyanakkor nem lehet pusztán önkéntes alapon, csak helyben szerveződő kezdeményezésekre hagyni. A már említett négy éves programra a törvény megalapozása mellett sok más szerep vár - akár nemzetközi szinten is.

 

"A terület- és várospolitikai tervezés támogatására Magyarország 2011-es Európai Uniós elnöksége is meghatároz fontos klímavédelmi feladatot, jelesül egy európai városok számára készítendő mitigációs és adaptációs kézikönyv és ajánlások megfogalmazását. A szakmai program e tevékenységek ellátásához is segítséget nyújthat."

[Fotó: gulicse]

Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Címkék: budapest biztonság balatonfőkajár küngös tatabánya szekszárd autó vecsés klímaváltozás pomáz pilis növény légszennyezés albertirsa vác hosszúhetény zöldfelület alsómocsolád tápiószentmárton tápióbicske

A bejegyzés trackback címe:

https://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr992049805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.