A tudatos vásárlás nem csak azt jelenti, hogy jól megnézzük mit és mennyiért teszünk a kosárba. A tudatos vásárlónak tisztában kell lenni jogaival és azzal, hogy hol kérhet segítséget, hol élhet panaszával, ha úgy érzi, sérelem érte.

A Tudatos Vásárlók Egyseülete által végzett reprezentatív felmérés alapján kevés a tudatos vásárló Magyarországon. Az alapvető problémák ott kezdődnek, hogy nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen jogaink vannak, így azt sem tudjuk, azok mikor sérülnek.

Azok a vásárlók, akik jogaikhoz ragaszkodnának sem mindig tudják pontosan, hogyan is tehetik ezt meg.

 A felmérésből kiderül, hogy fogyasztói jogok sérülése esetén két tipikus reakció tapasztalható a vásárlók, szolgáltatást igénybe vevők részéről. Sok esetben nem tesznek semmit vagy pedig a feltételezett jogsértés elkövetőjéhez (a szolgáltatóhoz, eladóhoz) fordulnak, hogy orvosolja a problémát. Különösen a kisebb értékre vonatkozó esetekben, az élelmiszervásárlással kapcsolatos ügyekben gyakori, hogy a fogyasztó nem teszi szóvá, ha valahol fogyasztóvédelmi problémával találkozik: A valamilyen gondról beszámolók 41 százaléka nem tett semmit saját bevallása szerint. A megkérdezettek elmondása szerint a leggyakoribb ilyen kellemetlen tapasztalat a lejárt szavatosságú (56 százalék) vagy rossz minőségű (18 százalék) termékkel, illetve a nem megfelelően feltüntetett árral volt kapcsolatos (10 százalék).

A fogyasztóvédelmi szervezetekhez vagy más külső, intézményes megoldáshoz fordulás igen ritka (a lakásfenntartással kapcsolatos problémák esetén 3 százalék említett ilyen utat, az élelmiszervásárlás esetén pedig nem volt ilyen válasz, mindössze 4 százalék írt be a panaszkönyvbe), pedig a valamilyen problémával találkozók több mint egyharmada nehézségekről számolt be a reklamáció intézése során (leggyakrabban arról, hogy nem fogadták el a reklamációt).

A fogyasztók leggyakoribb reakciója a tanácstalanság. A fogyasztóvédelmi hatóságok mellett civil szervezetekhez is fordulhatunk segítségért, ám ezzel még kevesebben vannak tisztában.

Bár a hatóságok nem orvosolhatják közvetlenül a fogyasztók problémáit, a hatósági panasztétel egy olyan általános tudatos fogyasztói magatartás része lehet, amelyben a fogyasztók állampolgári kötelességként élik meg, hogy a hatóságokat tájékoztatják az őket ért sérelmekről, és így járulnak hozzá a fogyasztóvédelem hatékonyabbá tételéhez. Az efféle fogyasztói magatartás nélkül elképzelhetetlen a fogyasztóvédelem társadalmasítása, amelyet a fogyasztóvédelmi közpolitikai stratégiák célul tűznek ki. A fogyasztó érdekvédelemmel kapcsolatos ismeretek szintje azonban az öntudatosabb polgárok esetében is alacsony, az esetek döntő részében a kutatatásban résztvevők nem tudták konkrétan megnevezni, melyik szervezethez fordulnának. A hatósági megoldáson túlmutató, a jól működő piacgazdaságokban meghatározó társadalmi súllyal rendelkező fogyasztóvédelmi civil szervezeteket, mint megoldást nyújtó alternatívát szinte senki nem említette. 

A tájékozatlanság ellenére úgy tűnik érdeklődés van a fogyasztóvédelemmel foglalkozó szervezetek iránt. A tájékoztatás lenne az elsődleges, hogy tényleg tisztában legyünk azzal, mi jár és mi nem. Ha panaszunk van, érdemes kicsit utána járni a dolgoknak, segítséget kérni. Sajnos, még elég sok helyen be kell mutatkozni: én vagyok a vevő!

/Fotó: esztismodernlife.freeblog.hu/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.