Fél év múlva minden közintézmény akadálymentes lesz Magyarországon! Hááát...

2010.06.25. 08:35 Zubreczki Dávid
braillerubik

Nem is olyan rég tettem fel a kérdést, hogy "Mikor lesz akadálymentes Magyarország?". Akkor nem is gondoltam volna, hogy ilyen hamar megkapom a választ: 2010 december 31-én. Na jó valójában csak a közintézményeinket kell azzá tenni erre a - többszörösen módosított - határidőre, amit ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy maradéktalanul be fogunk tartani. A problémákról és a megoldási lehetőségekről tartottak tegnap egy konferenciát.

Az egri minaretet nem lehet akadálymentesíteni. Legalábbis úgy, hogy a minaret eredeti formájában megmaradjon – említett egy egészen extrém példát Pandula András, az FSZK rehabilitációs szakmérnöke a mai konferencián Budapesten. Bár egyes esetekben a legmerészebb kihívásoknak is meg tudnak felelni az üzemeltetők (egy hegytetőre épült vár tövében például elektromos kiskocsikba szállhatnak a mozgássérült látogatók), de gyakran ennél egyszerűbb feladatok megoldása is komoly fejtörést okozhat a közintézményeknek. Ma már előírás, hogy az új építésű épületeknél teljes körűen, a meglevők átalakításakor projektarányosan hárítsák el az akadályokat mindenki elől. Na, de mit is jelent ez a komplexitás?

Elvileg azt, hogy bárki, bármilyen fogyatékkal közlekedhessen, illetve tájékozódhasson az épületben, hozzáférjen az adott szolgáltatáshoz, intézhesse ügyeit. Ez persze nem minden esetben megvalósítható. Elég, ha arra gondolunk, hogy a halláskárosultakat segítő indukciós hurokerősítő veszélyes lehet a pacemakerrel élőkre, vagy hogy a fényjelzések az autistáknál okozhatnak zavart.

Az ilyen problémák természetesen a célcsoport helyes megválasztásával kiküszöbölhető, ugyanakkor a célnak legjobban megfelelő, mégsem túlköltekező  megoldásokhoz megfelelő szakmai, beszállítói háttérre van szükség. Gyakori hiba, hogy a mozgássérültek által is használható szaniterek helyett kórházi vécécsészéket szerelnek be, amelyek nem csak jóval drágábbak, de segítség nélkül nem is igazán használhatók.  

Komoly hiányosság, hogy ma még úgy kaphat valaki építészmérnöki diplomát, hogy nem tanult akadálymentesítést. Vagyis van egy kötelező előírás, az ahhoz kapcsolódó szakértelem megszerzése pedig egyelőre csak választható – figyelmeztetett köszöntőjében Dr. Litavecz Anna, az FSZK felkért szakértője.

Ezzel együtt a szakmai alapok ma már megvannak ahhoz, hogy a közintézményeket mindenki használhassa. Mint Dr. Griniusz Ádám, a VÁTI Nonprofit Kft. ROP igazgatója elmondta, a tervezésben és megvalósításban az országos település-rendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (OTÉK) és a „Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához” című dokumentum is segít.

Emellett kötelező rehabilitációs környezettervező szakmérnökök, illetve szakértők bevonása a tervezés, 2009-től pedig a megvalósítás fázisába is. A 2007-es kiírás projektjeinek monitorozása, helyszíni ellenőrzése az FSZK szakértő kollégái bevonásával történt. 2007-ben összesen 6,12 milliárd forint támogatást ítéltek erre a célra különböző közintézményeknek, 2009-ben 7,44 milliárdos keret állt rendelkezésre az akadálymentes közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztésére.

Persze itt nem pusztán  építészeti kérdésről van szó – fontos, hogy az akadálymentesítés keretében megvalósuló szolgáltatásokra is figyeljünk. Ennek jellemző példája a „hangostérkép”. Ez egy hangfelvétel, amelyen valaki részletesen elmagyarázza egy épület bejárását, pontosan kitérve mindenre, ami egy vak személy számára fontos lehet. Ilyeneket korábban az épületek bejáratánál kaptak a rászorulók walkman-en, ma már legtöbbször az intézmények honlapjáról tölthetők le a felvételek valamilyen mobil eszközre.

Lényeges kérdés, hogy az ilyen hangostérképeket mozgástrénerek állítsák össze. Csak ők tudják, mi fontos és mi nem valakinek, aki nem lát. Egy nem hozzáértő által készített térkép akár veszélyes is lehet a használójára! – figyelmeztetett előadásában Fülöp Erika rehabilitációs környezettervező szakmérnök.

Persze nem csak az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztése szükséges. Legalább ilyen fontos, hogy az egyéni képességekkel is foglalkozzunk. Hiába van kiírva valami Braille-írással, ha az ügyfél nem tudja elolvasni. De a vakvezető sávokkal sem sokkal jobb a helyzet. Egy közelmúltban készült felmérés szerint Magyarországon a vakok és gyengén látók alig öt százaléka használja helyesen a fehér botot.

/A konferenciáról kiadott sajtóközlemény alapján. A Braille-írásos Rubik-kockát az egyik előadó is vetítette, én a Bigyóblogon akadtam rá./

Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Címkék: építészet akadálymentesítés

A bejegyzés trackback címe:

https://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr522108400

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cmj 2010.11.01. 13:21:59

Tisztelt Olvasók!

Én egy debreceni, munkanélküli, 22 éves pályakezdő vagyok, de szeretnék Önöktől segítséget kérni, hogy a kezdeményezésem megvalósulhatson! Szeretném, ha a civil kezdeményezésemben Önök is segítenének! Azt szeretném, ha létrehoznánk egy olyan civil szervezetet, amely a katasztrófák megelőzésére szakosodott szervezet lenne, és ezáltal az ilyenféle katasztrófák megelőzhető lenne, mint a vörösiszap-féle katasztrófa.

Kérem segítsék elő e tervemet és kezdeményezésemet. szeretném Önökkel személyesen is felvenni a kapcsolatot e kezdeményezésem pontosabb elképzelései végett!

Köszönöm előre is megértő válaszukat!

U.I.: Kérem nézzék meg közben a blogomat! a címe: katasztrofamegelozes.blogter.hu/439005/bemutatkozas