Kevesebb lakos, több idős ember és vidéki bevándorló jellemzi majd az EU nagyvárosait. Fel kell készülni a változásokra

2010.07.17. 17:19 futurista

Arról már korábban is volt szó az Futuristán, hogy a demográfiai változások hatni fognak a városszerkezetre: a családalapítók ha tehetik kiköltöznek a közeli településekre és további gyerekeket már ott vállalnak. Ennek eredményeként a belvárosok kiürülnek, az agglomerációk pedig meghíznak. Ez igaz, de a demográfiai változások és a városszerkezet alakulása ennél sokkal bonyolultabban függ össze. Bevándorlás, elöregedés, szétterjeszkedés, elnéptelenedés és túlzsúfolódás - huhh.

Lesz ősszel egy konferencia, amelynek a témája épp ez, mármint a városszerkezet és a demográfiai változások. Az egészhez egy terjedelmes beharangozó tartozik, ahol van pár további érdekes információ az összefoglalókban.

Kezdjük azzal, hogy az öregedő népesség és a migráció az egész unióra jellemző. Ami a csavart adja, az az, hogy a következmények nagyon sokfélék, olykor egymással ellentétesek is lehetnek. Vannak nagyvárosok, amelyek egyre több lakost vonzanak, míg mások hanyatlásnak indulnak. De a növekedés is sokféle lehet. Van, amikor a megszokott városhatárokon belül marad (ilyenkor jönnek létre a sűrűn lakott kompakt városok) és van, amikor koordinálatlanul szétterülnek. Na de lássunk kiemelve pár fontos pontot, milyen változásokra lehet számítani, illetve ez milyen feladatokat jelent majd ez a városvezetésnek, kormánynak, EU-nak (kiemelések tőlünk):

 

1. Európában a lakosság kb. 70%-a városokban vagy városi térségekben él. A városokba bevándorlók igen jelentős aránya alacsonyan képzett és vidéki térségekből érkezik. A városokra vár a feladat, hogy segítsék őket a modern városi társadalomba való integrációban. Ez a fajta integráció igen sokoldalú: az oktatással, munkaüggyel és lakásüggyel kapcsolatos kérdésekkel párhuzamosan kell foglalkozni, bevonva mind a hivatali, mind az informális partnereket (...), hogy felvegyék a harcot a gettósodással, a társadalmi nélkülözéssel és a hajléktalansággal.

2. Az EU-ban a várható élettartam egyike a legmagasabbaknak a világon: 82 év a nők, míg 76 év a férfiak esetében. Ugyanakkor, a születési arányszám egyre alacsonyabb, ami hatalmas nyomást gyakorol az európai társadalmi modellre. A különböző szolgáltatások, mint például a társadalmi biztonság, a nyugdíjrendszer vagy az egészségügyi ellátás veszélyben vannak. Ugyanígy, a lakásállománynak is jobban kellene illeszkednie az öregedő városi társadalom igényeihez. Hogyan tudnak a városok ugyanolyan vagy magasabb szintő szolgáltatásokat biztosítani a lakosságnak olyan időkben, mikor csökken a népesség?

3. Mitől válik egy város vonzóvá? A gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás, jövedelem mellett ide tartozik egy város élhetősége a zöld területek magas aránya, elérhetőség, „családbarát” atmoszféra, biztonság és védelem, kulturális- és sportesemények, szórakozás stb. A várostervezőknek komoly felelőssége van a migrációs trendek befolyásolásában és ellensúlyozásában, melyek jellemzően a városok szétterüléséhez vezetnek. Hogyan lehet egy  várost kompakt és fenntartható módon megépíteni, anélkül, hogy a belváros vesztene vonzásából?

4. Kialakultak az egymással szoros összeköttetésben álló, határokon átnyúló megarégiók. Az európai állampolgárok egyre gyakrabban laknak, dolgoznak és pihennek különböző országokban. Hogyan lehet ezeket a nemzetközi áramlásokat jobban irányítani a kormányzati szinteken? Melyek a következményei a város-város együttműködéseknek?

5. A születési arányszámok Európában olyan alacsony szintre csökkentek, melynek következményeként a népesség száma már csökken. Az EU-ban egy nőnek átlagosan 1,4 gyereke van, miközben 2,1 gyerekre volna szükség ahhoz, hogy Európa népességszáma állandó maradjon. A városok azzal kihívással állnak szemben, hogy a csökkenő számú lakosságnak kell egyre több szolgáltatást biztosítaniuk. Hogyan kezelhető a zsugorodás új kormányzati koncepciókkal és innovációkkal? Maguknak a városoknak kell-e biztosítaniuk minden szolgáltatást? Milyen mértékig lehet megosztani a szolgáltatásokat?

Vagyis nagyon röviden, a városoknak fel kell készülniük a változásokra. Nem a távoli jövőben, hanem most, mert ezek többsége már most is zajlik. A felkészülés nem valami lelki folyamatot jelent, hogy el tudjuk viselni a nagy átalakulást, hanem konkrét intézkedéseket. Egyrészt a negatív folyamatok megállítására (pl. vonzó városok kialakítására). Másrészt pedig minden illúzió nélkül azzal is foglalkozni kell, hogy mi lesz, ha ez nem sikerül vagy kevésnek bizonyul (pl. elöregedő, fogyó társadalom igényeinek kell megfelelni).

A rendezvény ajánlójában amúgy egy csomó sikeres hazai projektet is bemutatnak (a Magdolna negyed rehabilitációjától az időseket vagy épp a hajléktalanokat bevonó programokig), amelyekre még feltétlenül visszatérünk!

Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Címkék: lakás demográfia várostervezés

A bejegyzés trackback címe:

https://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr502157547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mestska · http://cities.blog.hu 2010.07.17. 19:15:57

azért ez tökre nem újdonság, évtizedek óta tart a folyamat.

flora.a 2010.07.17. 20:41:21

Én még eddig csak magasan képzett beköltözőkkel találkoztam a fővárosban(és alig ismerek olyan embert, aki "született" bp-i). Azért jönnek ide, mert nincs semmiféle álláslehetőség szülővárosukban/falujukban. Ha nem kizárólag a fővárosban lenne a megélhetést, mi több, nagyjából megfelelő életnívót biztosító fizetési szint, miattuk nem kellene itt sokat fejleszteni. A beköltözőket maximum az itteni koszhoz, agresszív mentalitáshoz kell hozzánevelni őket, és hát meg lehet nézni, mi várja őket, nagyon kevés olyan emberrel beszéltem (pedig erről szinte mindenkit megkérdezek, mert érdekel a motívációjuk), akinek 1., tetszene a fővárosi élet, fiataloknál a bulizási lehetőségeket kivéve 2., itt szeretne maradni, vagy maradna, ha másutt ugyanilyen feltételekkel (ld. szakmai és anyagi) kapna állást, nem meglepő az azonnali kiköltözés, amint mód van rá. Az alacsonyan képzett embert viszont abszolút nem érdekli, hol tengeti napjait. Én éltem már vidéken (agglomerációban) és a fővárosban is.