Van-e jövője a magyar kerámiaiparnak? Egy angol város példája azt mutatja, lehet!

2010.08.23. 08:08 Zubreczki Dávid
2009-01-21 001 142

Meglehetősen ritka az olyan termék amire azt lehet mondani, hogy eredetileg Kínában állítottak elő, de az alacsonyabb költségek miatt Európába helyezték át a gyártást. Na a porcelán az pont ilyen.

 

Igaz nem ma volt ez az áttelepítés, és az is igaz, hogy ma már egyáltalán nem olyan stabil az európai helyzete. Pedig ha csak a porcelánt nézzük, Magyarország akkor is elég erős: működik itt ugye három manufaktura, amiből az egész világon nincs sok, és akkor az ipari előállítású termékekről nem is beszéltünk. Meg a porcelánon túli világról, hogy mondjuk hányféle híres fazekaskultúra alakult ki a Kárpát-medencében az Őrségtől Korondig.

 

Na de hagyjuk is ezt, mert bár a múltidézésben erősek vagyunk, minket most a jövő érdekel. És nem is annyira a porcelán luxusa, mint a hétköznapok kerámiai.

 

Abban azonban mindenképp hasonló a helyzet a pár ezer évvel ezelőttihez, hogy a kerámiaipar ma is egyes településekhez kötődik. Ez korábban természetesen az alapanyag miatt alakult így, később a hagyomány (vagyis a szakismeret, infrastruktúra stb.) miatt. Mindenesetre most is léteznek „kerámiavárosok”. Ezekből kilenc az EU fenntartható városokért működő programjában (URBACT) összefogott és létrehozta a Városhálózat a kerámiaipar innovációjáért (UNIC) kezdeményezést.

 

Mindez a mi szempontunkból azért érdekes, mert az egyik város Pécs, a másik, hogy az URBACT magyar nyelvű hírlevelében van egy interjú az egyik angol résztvevő, Stoke-on-Trent város gazdaságfejlesztésért felelős vezetőjével. Amit elmond, az nagyjából bármelyik EU-s településen igaz – és nem csak a kerámiaiparban.

 

Ott a helyzet a következő: 1970-ben volt még az iparágban hatszáz gyáruk ötvenezer dolgozóval, ma háromszáz nyolcezerrel. Ez ugye egyrészt az olcsó ázsiai importnak köszönhető, másrészt meg a kerámia hanyatlásának (gondoljunk bele, mennyi mindenre használtunk negyven éve ezt az anyagot, amire ma nem). Azonban nem estek kétségbe, hanem kidolgoztak fél év alatt egy részletes tervet 2025-ig az egész város gazdaságfejlesztésére, ami annyira megáll a lábán, hogy kormányváltástól függetlenül is tarthatónak tűnik.

 

Itt álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk végig mindezt hazai viszonylatban. Különböző papírok gyártásában mi is jók vagyunk, de ha felteszik a kérdést, hogy mondjuk a tervek szerint hogy fog kinézni a városnak ez és ez a pontja 2018-ban, vagy milyen gazdasági összetétele lesz a településnek 2021-ben, akkor kevés polgármester tudna rá kapásból választ adni.

 

Persze a tervek még nem garantálják, hogy minden úgy is lesz (igaz, ha nincsenek, akkor esély sincs rá). Stoke-on-Trentben azonban mást is tettek, a kerámia újrapozicionálásától a konkrét marketinglépésekig. A céljuk az, hogy a kerámiaipar a régió gazdaságának egyik húzóereje maradjon és ismét sok munkahelyet kínáljon a városban élőknek. Lássuk mit képzelnek (kiemelések tőlem):

 

Az európai kerámiának a kreativitás és a csúcstechnológia termékévé kell válnia. A kerámiának vannak olyan tulajdonságai, mint a hőtűrőképesség, ami új alkalmazási lehetőségeket vet fel az orvostudomány, repülés, űrtudomány, szélenergia és egyéb területeken. További kihívást jelent az értékteremtés is. A kerámiának ki kell törnie a főzőedényimázsból. A 300 éves közös történelem ellenére a kerámia napjainkban is nagyon aktuális termék, és az új generáció, az újonnan végzett hallgatók bevonására van szükség, hogy a know-how átadás folyamatos maradjon. Stoke-on-Trent egy igen vállalkozó szellemű város és megpróbálunk művészeket, tervezőket meggyőzni, hogy lépjenek be ebbe az iparágba.

 

Az interjúból úgy tűnik, a fentiek mellet még egyszerre számos fronton indítottak támadást az ipar és ezzel a város megmentéséért:

 

  • lobbiznak a kormánynál,
  • a legkülönbözőbb iparágak szereplőivel veszik fel a kapcsolatot, hogy kitalálják, ők hol tudnák alkalmazni a kerámiát,
  • recepciósoktól a taxisofőrökig mindenkit igyekeznek bevonni abban, hogy legyenek a „kerámiaturizmus nagykövetei”, vagyis vendégeiknek ajánlják ezeket a lehetőségeket,
  • őszre kerámiakiállítást és -vásárt szerveznek stb.

 

Az egész nem csak arra jó példa, hogyan lehet életet lehelni a kerámiaiparba, de jó példája annak is, hogy nem szabad feladni egy település meglevő értékeit és gyorsan kitalálni egy teljesen újat, ami vagy bejön vagy nem. Egyszerűen keresni kell azt, hogy hogyan használjuk ki az adottságainkat.

 

A teljes interjú itt olvasható (2-4. oldal), további hírleveleket pedig itt találtok. Fotó: baranyikeramia

Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

A bejegyzés trackback címe:

https://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr402240364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2010.08.23. 12:01:07

a hosszútávú tervezés valamiért nem erősségünk.

igazából a középtávú sem.

sőt, a rövidtávval is vannak gondok.

Murderface 2010.08.23. 12:07:25

@mcs: Mi az a "tervezés"? ;) :D

FF 2010.08.23. 12:54:50

Nem lehet tervezni olyan országban, ahol minden kormány azzal kezdi, hogy lehúz mindent, amit nem ő csinált.

Pékszakállú Henceg 2010.08.23. 13:53:08

Naaa, Magyarországon előre tervezni? Hülye vagy?! Magyarországon a tervezés abban merül ki, hogy az első évben jól meg kell szedjem magam, aztán lehetőleg 2 éven belül X5 vagy Q7 álljon a garázsban.

mcs · http://paralelart.wordpress.com/ 2010.08.23. 14:05:17

@Murderface: mondjuk település-jövőtervezés témakörben értékelhető próbálkozást láttam már, de mind a három kb. 1-200 fős méretű kis falu volt, és igen szerény forrásokkal.

StopSzmog 2010.08.23. 14:11:49

Jó ilyet látni, köszi hogy megosztottad

sciurus 2010.11.22. 14:16:54

Ez egy, a jövőben is működőképes elképzelés a kerámiáról...és mindenki számára elérhető.

bau-keramik.eu/

Üdv mindenkinek!