A számítógépek olvasnak majd könyveket helyettünk? Igen, de persze nem ilyen egyszerű a "distant reading"

2013.06.22. 17:36 Zubreczki Dávid

sultati: .

Mit tesz a könyvbolond, mikor rájön, hogy a nap 24 órája kevés ahhoz, hogy kiolvasson minden könyvet, amit szeretne? Betáplálja őket egy számítógépbe, amelyik aztán szépen legyártja neki belőle a grafikonokat, térképeket, ábrákat. Na de mi értelme van ennek?

Én azt hittem, ha már egyszer a számítógépek is aktívan beszállnak a könybizniszbe, akkor az inkább az írás lesz. Elvégre véges számú fordulat, szó, műfaj, miegymás van a világon. A boltok polcain található kiadványok többsége úgyis olyan, amit akár egy mesterséges intelligencia is megfogalmazhatná.

Ám úgy látszik van egy másik fejlődési irány is: a számítógépek nem írni, hanem olvasni fognak helyettünk. Legalábbis valami ilyesmin dolgozik jó ideje Franco Moretti, a Stanford University 63 éves professzora, akinek munkásságáról most a Financial Times készített összeállítást.

A prof abból indult ki, hogy a könyv nem feltétlenül csak olvasásra való, és ezzel nem arra célzott, hogy berakhatjuk a billegő asztal lába alá is. Hanem egy óriási információforrás, amit nem csak betűk formájában használhatunk fel.

Ha mondjuk a szótárakra gondolunk, a földrajzi és fényképalbumokra, akkor simán el tudunk szakadni a könyvtől. Nem csak a papír hordozótól, de a "könyvszerű használattól" is. Miért ne lehetne megcsinálni ugyanezt akár regényekkel is?

A könyv egy számítógép szempontjából ugyanúgy "big data", mint amilyenek a Facebook-kommentek, melyekből a városvezetés ki tudja szűrni, hogy milyen irányba fejlessze a tömegközlekedést. (Magyar szó nem nagyon van az ilyen tömeges adatmennyiségre, de a Népszabiban épp a napokban jelent meg egy könnyen emészthető összefoglaló róla.)

Nos Moretti több mint hétezer, 1740 és 1850 között született, angol nyelvű regényt táplált be számítógépbe, hogy aztán mindenféle fura eredményeket szűrjön le belőle. Először azt hittem, hogy a Karinthy-féle zanzásított regények pottyannak majd ki neki egymondatosra zsugorítva, de szerencsére nem ez történt. 

Hanem olyan furcsa adatok születtek, hogy mondjuk, a közvélekedéssel ellentétben nem Charles Dickens, Thomas Hardy vagy Mark Twain volt a legnagyobb hatással ebből a korból az angol nyelvű irodalomra, hanem Sir Walter Scott és Jane Austen. Már ha a stílust és a témákat nézzük. Na de mi mást nézhetnénk még?

Aztán más elemzésekből kipottyanhatnak ilyen ábrák, ami már kezd olyan lenni, mint az Odüsszeia kapcsolati hálója, bár ha jól tudom, az "kézzel" készült.

bkr-Schulz-t_CA0-articleLarge[1].jpg

(via: New York Times)

Persze jön a nagy kérdés, hogy mire jó is ez? Túl azon, hogy megkönnyíti az irodalmi beadandók, diplomamunkák és doktori disszertációk készítését.

Nos a FT cikke három példát említ az ilyen és ehhez hasonló alkalmazásokra.

  • booklamp.org azt elemzi, mennyire hasonlít egymáshoz két könyv. A keresőjébe beírod a kedvenc regényed és ajánl egy ahhoz hasonlót.
  • viseyes.org a legkülönfélébb történelmi eseményekből készít grafikákat, szemléltető térképeket.
  • ‘A View of the World Through Wikipedia’ pusztán egy videó, amelykhez hasonló számos készült már és készül nap mint nap és azt mutatja meg, a világ térképén egy adott helyről milyen visszajelzések születtek.

 

Visszatérve a könyvekhez: a fenti módszerek nem helyettesíthetik az olvasást és mégis helyettesíthetik azt. Az irodalmi élvezethez továbbra is időt kell szánnunk, de megspórolhatjuk a fölösleges olvasás egy részét: ha tudjuk, mit szeretnénk, kevesebb olyan művet kell (akárcsak félig) elolvasnunk, amit nem szerettünk volna.

Fotó: sultati/indafoto.hu

Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Címkék: olvasás könyv big data

A bejegyzés trackback címe:

https://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr755373537

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ROTFL Manó 2013.06.23. 09:54:04

Van pár név az ilyen adattömegre: adatbázis, adatforrás, élő mintavételezés, stb.

Viszont az jutott eszembe a regények elszakításáról a könyv alapú hordozótól, hogy azt pár éve már csinálják. Filmnek hívják. Ugyanazt a sztorit meséli el, csak nem olvasod, hanem vizuális ingerként éled meg.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2013.06.23. 12:52:26

Manóval is egyetértve, látunk még egy unatkozó brit tudóst.
Hiába, no, nagyon kellenek azok a pályázati pénzek.

Annyit még hozzátennék: adatraktár, adatbányászat
A lényegük: ugyanazt a szart rakosgatod ide-oda.
Tőzsdézésre és más trükközésekre jó, de új értéket nem igazán teremt.

VT22 2013.06.23. 16:10:34

Adatbányászati módszerek vannak már huszonharmincnegyven éve, most kitaláltak rájuk egy buzzword-öt.

Bambano 2013.06.23. 16:48:24

"Magyar szó nem nagyon van az ilyen tömeges adatmennyiségre": de, van, csak a blogger nem ismeri. a helyes magyar kifejezés: adattárház.
amit pedig kimazsoláztál belőle különböző aggregáló funkciókkal, az az olap kocka.

Zubreczki Dávid · http://urbanista.blog.hu 2013.06.23. 17:00:50

@Bambano:@Kara kán:

az adattárház/adatraktár ez: en.wikipedia.org/wiki/Data_warehouse

az adatbányászat ez:
en.wikipedia.org/wiki/Datamining

a Big Data pedig ez: en.wikipedia.org/wiki/Big_data

Igen, mindben szerepel az adat szó, de nem pont ugyanazt jelentik :)