San Francisco lehet az első szemét nélküli metropolisz. De megvalósítható-e a zéró hulladék elve?
epSos .de képe Malajziában készült, de jól mutatja, mennyire veszélyeztetik a parti városok az óceánokat - on Flickr.
Alig néhány napja hippifészkeztem le San Franciscót annak kapcsán, hogy ők már jóval Los Angeles előtt kitiltották a városból a nejlonzacsikat, erre tessék. Kiderül, hogy ennél jóval merészebb terveik vannak: ki akarják űzni a városból az összes szemetet.
A „zéró szemét” filozófia a 70-es években született, de hát ugye a hetvenes években sok furcsaság született, amit nem kell komolyan venni, mint például a punk vagy én. Az elmúlt évtizedekben a punk teljesen kilúgozódott, én is csak keresem a helyemet és a szemétmentes élet sem futott be egyelőre nagy karriert: azóta is jobbára családi körben végzett kísérlet maradt.
Egyelőre. úgy néz ki azonban, lassan eljön az ideje. Na de hogy lehet szemétmentes egy város? Vagy akár egy család, cég stb.?
A szemétkérdésben jó ideje divatos 3R (azaz reduce, reuse, recycle: csökkentsd a mennyiségét, használd fel újra, hasznosítsd újra az anyagát) az elmúlt években újabb r betűkkel bővült. A sor elejére bekerült egy elutasítás, a végére pedig egy komposztálás, így a teljes neve ma már refuse, reduce, reuse, recycle, rot – ezzel végképp messze került attól, hogy Farkasházy kedvenc jelmondatává váljon.
A sorrend fontos: ha nem kell, ne használd, ha kell, akkor is annyit, amennyit muszáj stb. és csak a sor végén van a természetbe visszajuttatás. A deponálás ugye fel sem merül, hiszen az nem megoldás, csak egy ideiglenes izé. A városok, megyék, de már vállalatok is beszálltak, egyre több cég hirdeti, hogy bizonyos gyáraiból, telephelyeiről egyáltalán semmi nem kerül a lerakóra.
A közösségi célkitűzésben ma talán San Francisco a legmerészebb. A bő hétmilliós nagyváros 2020-ra elérné a zéró hulladék állapotot. A terv az elmúlt évtized tendenciáit tekintve nem is teljesen irreális.
Nézzük a számokat.
- A hulladékok újrahasznosításának aránya San Franciscóban a legnagyobb az Egyesült Államokban, megközelíti a 78%-ot.
- A város polgárai 2000 és 2011 között felére csökkentették az évente lerakóra küldött hulladékaik mennyiségét:
-
- mintegy 1,2 millió tonnányi papír újrahasznosításával 20 millió fa kivágását kerülték el,
- 174 ezer tonnányi üveg visszagyűjtésével annyi energiát takarítottak meg, amivel három évig üzemelhet a város trolibusz-hálózata,
- a 135 ezer tonnányi fémhulladék pedig 19 millió gallon (72 millió liter) olaj felhasználását tette szükségtelenné.
- A városi komposztáló programnak köszönhetően tíz év alatt 1,1 millió tonnával kevesebb ételmaradék és növényi hulladék került a lerakóra, amivel a helyi farmok és szőlészetek gazdálkodását segítette. Így egy nagy adaggal kevesebb széndioxid került a levegőbe: nagyjából annyi, amennyit az öböl felett átívelő hídon, a Bay Bridge-en átkelő autósok több mint két év alatt juttatnak a légkörbe.
- San Francisco mai kibocsátási értékei egyébként 12%-kal vannak az 1990-es szint alatt, pedig nem lett kevesebb az autó a környéken.
San Francisco hulladékos szolgáltató partnere, a Recology egyszerre 20 szelektív programot működtet a városban, ami jóval több az USA bármely más városában megszokottnál. A szemétdíj a városban mégsem magasabb, sőt, jellemzően alacsonyabb, mint amit máshol beszednek.
Hogy lehet ez, de most tényleg?
Röviden: San Francisco nagyon hatékonyan gyűjti és hasznosítja hulladékait. A napi 3000 tonna anyag begyűjtését és kezelését egyetlen központból irányítják. Az ide befutó hatalmas mennyiségű adatot egy IBM-alapú informatikai rendszer felügyeli és elemzi.
Nem szelektálnak mindenütt mindent. A rendszer helyszínek, anyagfajták és mennyiségek szerint készít pontos előrejelzéseket a szétválogatásra vagy komposztálásra váró hulladékokról. A Recology ennek az információnak az alapján területenként eltérő programokat tart fenn. A „környékre szabott” begyűjtési profil jelentősen fokozza a rendszer hatékonyságát. És az informatikai támogatás kiterjed a logisztikai szervezésre is, vagyis az érzékeny hulladékos adatelemzés alapján irányítják a területen mozgó járműveket – minden rakomány a lehető leggyorsabban, legolcsóbban és a legkevesebb üzemanyag felhasználásával jut el a céljához.
Amit pedig így sem sikerül újrahasznosítani, abból még mindig készülhet műalkotás:
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:
Ajánlott bejegyzések:
-
Isten létezik, de csak akkor, ha ismered a befejezett jövő időt
-
Terminátor pihenj, a szingularitást elnapoltuk
-
Íme a könyv, amiről csak 2114-ben derül ki, hogy érdemes volt-e megírni
-
Vár a munka: irodai trendek egy másik világból
-
New York interurbán: húszas helyett reklámmal működik a jövő utcai telefonja
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
komplikato 2013.07.02. 11:02:12
(Meg voltak hasonló csatorna termékből kaja kísérletek, de nem igazán sikerült az emberekkel megkedveltetni a gondolatát. :P )
Azért viszont ez jó hír, mert USA-ban kegyetlen pazarlás okán sokkal több az egy főre jutó szemét, mint más helyeken.
SZDSZPistike 2013.07.02. 12:21:03
"házhoz menő szelektív gyűjtés" van.
Mindenki két kukát használ, az egyikbe a fel nem használható kommunálist töltik, másikba EGYBEN a papírt, pille palackot, sörös dobozt. Két kocsi jár, a szelektíves leborítja egy központba, ahol automatán elkülönítik vízes úsztatás után a papírt, fémet, pillét.
A másik részt égetik, áramot termelnek és gázokat, amikkel meghajtják a kukás autókat.
Igen, lehetne tőlük tanulni!
Mindenütt látható, hogy a szelektív szigetek csak a problémákat hatványozzák, koncentrálják az illegális szemetelést, környékükön elértéktelenednek az ingatlanok, megjelennek a nem kívánt egyének.
De nálunk valki(k)nek mégis érdeke volt jó pár éve elsózni pár százezer színes szelektívet, mielőtt az EU ajánlása alapján bevezetnék azt, amit Amerikában már használnak...
2013.07.02. 12:27:38
visszakettopadlogaz (törölt) 2013.07.02. 14:05:28
Amugy a szemettelep a varos deli reszen van, a 49'ers stadiontol kb egy merfoldre, sokszor rettenetes budos van.
van kek kuka, zold es barna. A kekbe a papir/fem/muanyag, a zoldbe ami household waste, a barnaba yard waste ( pl falevelek ) - szoval 3 fele, nem ketto.
a lerakora kuldott szemet mennyisege pedig csokken - mert Oaklandba atviszik.
christian.jungblut 2013.07.03. 07:06:48
@SZDSZPistike: Ez valoban ugy van, ahogy irod. Epp most vittem ki a ket kukat az ut melle, mert holnap hajnalban uritik oket.
Meg egy erdekesseg a szemet elszallitasaval kapcsolatban: a kukasautoban a vezeto egyedul dolgozik, a kukakat egy robotkar szedi fel az ut mellol es uriti az autoba (Legalabbis a WM cegnel igy van).
seidmaninstitute.com/wp-content/uploads/2010/10/WasteManagementRecycling.jpg
Meg van hatarozva, hogy hogy kell kitenni a kukat az ut melle, milyen tavolsagot kell hagyni a ket kuka kozott, hogy a gep fel tudja venni.
