Óvd a Földet, ne ültess több fát! Ezt javasolja egy kutató a Yale-ről
Tudtam! Tudtam, hogy M. Night Shyamalan egy zseni, a világ egyszerűen túl buta és korlátolt, hogy megértse a látnok rendezőt. Ugye mindenki emlékszik a 2008-ban bemutatott Az esemény című filmre, amelyben elvetemült fűzek, tölgyek, szilfák és kőrisek fordultak ártatlan emberek ellen, és a levegőbe eregetett méreganyagokkal gyilkolták spontán, aki az erdőbe tévedt. Nem véletlen, hogy a New York Times szombati cikke, amit Nadine Unger, a Yale egyik adjunktusa jegyez, éppen Shyamalan Arany Málna díjjal jutalmazott lázálmát idézte fel bennem. A cikk lényegében azt állítja, hogy az erdők újratelepítése csak fokozza a globális felmelegedést és még az egészségünkre is káros. Ennél vadabbat régen hallottam, gondolom, nem vagyok vele egyedül, dehát muszáj vele foglalkozni, mégsem egy minnesotai népfőiskola tanársegédje nyilatkozta le a duluthi hírmondónak. A klímváltozást kutató tudós kifejezetten a kedden kezdődő ENSZ klímacsúcs elé írta értekezését – hogy figyelemfelkeltés vagy botránykeltés céljából, az egyelőre nem teljesen világos.
Nadine Unger imperatívusza, amit a világ állapotáért, de főleg a globális felmelegedés miatt aggódóknak címez, a következő: ha meg akarjátok óvni a Földet, ne ültessetek több fát! A cikk azzal az ismert és többnyire tényként kezelt állítással indít, hogy a globális szén-dioxid kibocsátás ötöde az erdők eltűnésének köszönhető. Rendben, mondja az adjunktusasszony, de ne gondolja senki, hogy ha nekiállunk mindenhol újraerdősíteni, azzal visszafordítjuk a folyamatot, esetleg megoldjuk a problémát. Sőt, lehet, hogy még rontunk is a helyzeten. Unger szerint a szén-dioxid, a víz és az energia körforgása jóval komplexebb folyamat annál, hogy ilyen húzd meg, ereszd meg módszererrel egyensúlyban lehetne tartani. Ha minden tényezőt figyelembe veszünk, a nagy volumenű, globális erdőtelepítési programokkal éppen a globális felmelegedés folyamatát segítjük. Érvei a következők:
Erdő mélyén a libáid izzadnak
Azt ugye tudjuk, hogy a Földet a Nap sugarai melegítik fel, de a felszín által elnyelt energia nemcsak a sugarak beesési szögétől függ, hanem attól is, mennyire világos vagy sötét földfelszínnel érintkeznek. A világosabb területek a sugarak nagy részét visszaverik, a sötétek pedig elnyelik. A hatalmas őserdők nagy kiterjedésű sötét felületet képeznek, amelyek a tudós szerint csak úgy szívják magukba a hőenergiát és rendesen emelik a bolygó átlaghőmérsékletét. Igaz, ez csak a hűvösebb égövek erdőire jellemző, a trópusi esőerdők hűtik a légkört. Hogy ez utóbbinak mi az oka, azt Unger nem tisztázza, de azt állítja, a jelenségre már más klímakutatók is felfigyeltek.
Erdőtűz nélkül is jól ég a fa
A globális felmelegedés fő oka persze az, hogy a felszínről visszavert hő sem távozhat akadálytalanul a sztratoszférába, hiszen a légkörben található üvegházhatású gázok útját állják. A legnagyobb ludas a szén-dioxid, minél több van belőle, annál biztosabb a felmelegedés. A növények nemcsak fotoszintetizálnak, de lélegeznek is, tehát oxigén fogyasztanak és szén-dioxidot bocsátanak ki. Sőt, miután elpusztultak, lassú, csendes égés útján – ugyancsak oxigént „fogyasztva” – adják vissza a légkörnek a fotoszintézissel megkötött szén-dioxidot.
A fotoszintézis édeskevés
S ha ez nem elég, mutat rá Unger, ideje leszámolnunk azzal a mítosszal is, hogy a növények fotoszintézise olyan baromi sokat nyom a latban, ha a légkör oxigénellátásáról van szó. Nem tudjuk, hogyan számolt utána, de azt állítja, ha a Földön minden fotoszintézis hirtelen leállna, a légkör oxigéntartalma csupán egyetlen százalékkal csökkenne. (Tegyük hozzá, ez sem kevés, hiszen eleve csupán 21 százalékát teszi ki a levegőnek.)
A friss oxigén nem globális árucikk
Unger adjunktus itt nem áll meg, lassan, kíméletlenül tolja egyre mélyebbre érveinek hideg pengéjét a fákért, madarakért, kihalás szélére sodródott kúposcsigákért aggódó zöldek tiszta szép szívébe. Aki eddig elhitte, hogy a brazil őserdő a föld tüdeje, az nagyon téved: a kutató szerint az oxigén nagy része, amit az esőerdő nappal megtermel, éjszaka el is fogy, hiszen a fotoszintézis ilyenkor szünetel. Szóval nincs ám jólevegő-export a fejlett ipari világba meg potya-externália, ez kérem egy zárt rendszer. Aki eddig azért nem evett KitKat-et, mert nyomokban gorillaujjat tartalmaz, most toljon be négyet gyorsan.
Gyilkos fák 2.
És végül: nem elég, hogy ezek a sunyi erdők csakúgy szívják magukba a meleget, és a rájuk bízott szén-dioxidot is csak ímmel-ámmal hasznosítják, a tetejébe még mérgezik is a levegőt. A fák, védekezésül a tikkasztó meleg és a kártevők ellen, gyakran olyan kémiai anyagokat bocsátanak ki, amelyek az ipari termelésből és az autókból származó gázokkal elegyedve káros, reaktív vegyületekké állnak össze. Nos, ezek a vegyületek, köztük a metánnal és az ózonnal, nemcsak a felhőképződés folyamatát zavarják meg, de még az emberi egészségre is ártalmasak. Shyamalan rémálma maga a rideg való, úgy nézzen tehát mindenki a kertjében cseperedő barackfára, az ifjú nyírfára a réten és persze az amúgy is régóta gyanús vörösfenyőre, hogy már növeszti fogait, és szaporodik bennük az idegen anyag.
Unger cikke egyetlen nap alatt felperzselte a zöld internetet. Voltak azért, akik nem csak szimplán lehülyézték vagy leiparilobbistázták a kutatót, hanem megpróbáltak gyorsan érveket is megfogalmazni a valóban erős, helyenként kifejezetten vad állítások ellenében. Hagyunk még egy kis időt, hogy a világ felocsúdjon az első pofon után, de nagyon kíváncsian várjuk, milyen tudományos vagy kevésbé tudományos vita bontakozik ki a cikk kapcsán a keddi csúcson és azt követően. A poszt folytatásában ezeket fogjuk kitárgyalni.
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mel gibson 2014.09.22. 10:13:41
ehhez még (brit) tudósnak sem kell lenni.
spinat 2014.09.22. 10:15:58
outtatime 2014.09.22. 10:20:27
A trópusi esőerdők gyakorlatilag állandóan vizesek, párolgás-hőelvonás, nálunk általános iskola 5. osztály tananyag (volt).
Növényzet nélkül nincs termőföld, ami nélkül nincs növényzet, nagyon könnyű elindítani ezt az ördögi kört is, mellesleg az eróziónak és deflációnak is útját kellene állni, mielőtt az összes termőtalajt behordják a vizek valamelyik óceánba nem? Mert ha ez megtörténik bolygószinten, akkor a nagy vizekből pillanatok alatt moszatleves lesz, annyi szerves anyaggal nem bír el (szerintem) egy óceán sem, persze a felszaporodó szervezetek megint rengeteg szenet megkötnek, elpusztulva elsüllyednek, így sok szén sokáig kivonódik a forgalomból, ami a lehűlés egyik feltétele, miután valószínű lenne egy következő jégkorszak, lassan gyarapodó fenyvesekkel, zuzmókkal és páfrányokkal, amelyektől megint kialakulna valamilyen termőréteg, plusz az albedó csökkenésével megint csak beindulna a melegedés, az új termőtalajon újra létrejönne egy új egyensúly, lehetőleg emberek nélkül, a kiengedő klíma olvasztaná a jeget, megint lennének valamire való tengerek a mérsékelt övekben is, új áramlatok az óceánokban és a légkörben stb., stb., stb.
randomuser1 2014.09.22. 10:23:37
Anakin Solo (a.k.a. Ape) 2014.09.22. 10:34:32
outtatime 2014.09.22. 10:40:54
habba 2014.09.22. 10:45:31
digitime 2014.09.22. 10:47:20
Jean Paul Amondó 2014.09.22. 11:21:43
-
2.A légköri CO2 feldúsulás nem oka a klímaváltozásnak, mindössze a megemelkedett átlaghőmérséklet miatt több a mikroszkopikus fotoszintetizáló baktérium és több az elhalt növényi baktériumot lebontó mikroszkopikus gomba, amely nagyobb aktív növénytömeget és nagyobb aktív lebontó gomba tömeget biztosít, és ezzel magasabb CO2 szintet eredményez.
Vagyis a CO2 szint emelkedése az élővilág magasabb fordulaton pörgésének jelzője.
3. A klímaváltozás emberi tevékenység következményeként beállítása, az egyén feletti ellenőrzés növelésének és több adó beszedésének szándéka miatt van.
Anakin Solo (a.k.a. Ape) 2014.09.22. 11:22:44
"2-2,5 milliárd évvel ezelőtt a sejtek fotoszintézise során kibocsátott oxigén az ősi oxigénben szegény Föld légkörét megváltoztatta. A felhalmozódó oxigén megteremtette a lehetőséget az oxigénigényes élőlények evolúciójára."
ne most (CX) 2014.09.22. 11:24:42
bölcsbagoly 2014.09.22. 11:40:04
terrer 2014.09.22. 11:45:14
Csak ezekről nem beszél az iparlobbi, mert ezeket a dolgokat nem tudná azzal a lendülettel meg is cáfolni. Tehát kreál egy problémát (klímaváltozás), ami nem valódi probléma, nem teljesen mi tehetünk róla, így minduntalan cáfolható.
bölcsbagoly 2014.09.22. 11:45:50
A légköri oxigén jórésze a vulkáni (földfelszini és tengeralatti) tevékenység eredménye!
terrer 2014.09.22. 11:58:51
Ne találgassunk: mint az bebizonyosodott, a Föld erdei összességében a légkörből szenet vonnak ki és oxigént adnak, hiszen (ha az ember nem irtaná őket) egyre több szén maradna bennük, az oxigén meg a széndioxid bomlásával a légkörbe távozik. (Egy szén-telítődési állapotig, de ez is csak a trópusokon van, mert máshol humusz, tőzeg formájában a szén felhalmozódik.)
Kár lenne alapvetéseket csuklóból semmissé nyilvánítani, hacsak nem a mindenáron, mindennel és mindenkivel való ellenkezés a cél.
De az meg nem bölcs, hanem gyerekes.
terrer 2014.09.22. 12:02:20
ne most (CX) 2014.09.22. 12:07:09
Gazz 2014.09.22. 12:07:32
Az USA-ban népszerűek az ilyen eszmék.
habba 2014.09.22. 12:11:10
bölcsbagoly 2014.09.22. 12:12:14
Unom, mind a Yale adjunktusának a marhaságait, mind a görögdinnyékéit is. Nem ártana a realitásoknál maradni.
bölcsbagoly 2014.09.22. 12:13:57
bölcsbagoly 2014.09.22. 12:16:33
terrer 2014.09.22. 12:25:30
Kár értelmes válaszok helyett a másikat jellemezgetni, de ha már...: hsz-aidban érvek híján rendre mellébeszélsz. Mesterien. Ez szintúgy nem bölcs, csak gyerekes. Mint gyermekem, akitől ha megkérdeztem, mért törte ki az ablakot, a szomszéd Pistikével jött, meg azzal, hány gombóc fagyit kell megenni, hogy elérje az ablakkilincset:-)
bölcsbagoly 2014.09.22. 12:27:26
A levegőtérfogat 99,998 %-át az alábbi fő összetevők alkotják:
Nitrogén (N2): 78,084 %
Oxigén (O2): 20,946 %
Argon (Ar): 0,934%
Szén-dioxid (CO2): 0,032 %.
De ez nem mindig volt így, hol az oxigén érte el a 30%-ot, hol a CO2 mennyisége nőtt meg akár tizszeresére is. Egyik sem az élővilágnak köszönhetően. Bár, természetesen azt erősen befolyásolta.
bölcsbagoly 2014.09.22. 12:29:36
terrer 2014.09.22. 12:31:56
Ez nettó baromság.
bölcsbagoly 2014.09.22. 12:32:27
bölcsbagoly 2014.09.22. 12:35:13
terrer 2014.09.22. 12:38:14
(Megj.: helyesen "apprehendál", lásd latin "apprehendere". Általános műveltség.)
ne most (CX) 2014.09.22. 12:38:32
Vahakomb 2014.09.22. 12:39:38
(Én is szeretek túlozni.)
:)
bölcsbagoly 2014.09.22. 12:42:11
bölcsbagoly 2014.09.22. 12:42:49
bölcsbagoly 2014.09.22. 12:45:36
ne most (CX) 2014.09.22. 12:48:22
bölcsbagoly 2014.09.22. 12:54:02
Az a bajotok, hogy a saját kis tyúkszaros élettartamotokhoz méritek a földi élővilág alakulását is! Pár száz/ezer év semmi az evolúcióban!
Anakin Solo (a.k.a. Ape) 2014.09.22. 13:09:02
Erről volt pár dokumentumfilm is a Discoveryn, Nat Geo-n, de itt egy link is:
"A CO2-mennyiség csökkenésének másik oka a földtörténeti ős- és előidőben egyre bonyolultabbá váló bioszféra fotoszintetizáló tevékenysége, amelynek hatására a CO2-szint csökkent, s ennek mintegy tükörképeként az oxigénszint (O2) egyre növekedett."
tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-legkor-kialakulasa/a-legkor-kialakulasa
bölcsbagoly 2014.09.22. 13:23:48
A kialakuláshoz tényleg semmi köze, az alakulásához van, de nem döntő!
Az időnkénti globálisan erős vulkanikus tevékenség persze, hogy megnövelte a CO2 mennyiséget, mig az élővilág megnövekedése csökkenti az O mennyiségét! De mint a leírt adatokból is kiderül, a CO2 10x-res növekedése is csak 0,32%-ra növeli a légköri tartalmát, ami semmiféle légzési problémát nem okoz az élőlények számára, addig az oxigén jelentős csökkenése már lehetetlenné teheti egyes élőlénytípusok létét vagy méretét! A jelenlegi oxigén mennyiség pl. nem teszik lehetővé a trahea légzést végzők méretének a mainál nagyobb voltát, mig akkor amikor elérte a 30%-ot is a rovarok sokkal nagyobbra nőhettek!
Ergo, sokkal inkább befolyásolja az élővilág összetételét a légkör összetétele, mint forditva!
U.i. A sulinet anyagát is írják s nem mindig elfogulatlan álláspontok alapján.
steery 2014.09.22. 13:56:01
A cikk szerzőjének igaza van abban, hogy az erdőültetés nem oldja meg a problémát, sőt akár súlyosbíthatja is.
Ha csökkenteni akarjuk a szén-dioxid szintet, inkább ipari módszerekkel kéne kivonni és sűrítve, lekötve eltárolni a föld alatt, bányákban, gáztározókban. Persze ehhez is energia kell, amit nem kőolaj égetéséből kéne nyerni, hanem napenergiából például.
Alapból olyan társadalmat kéne létrehozni, ami teljesen zárt rendszerben keringeti körbe a felhasznált ipari anyagokat. Tehát nincs bányászat, nincs környezetszennyezés, minden folyton újrahasznosul és minél kevesebbet érintkezik az ökoszisztémával, minél kisebb változásokat idéz elő benne. Mintha az emberiség búra alatt élne a gépeivel együtt és üvegfalon át nézné a kinti természetet. De ez a jelenlegi körülmények közt megvalósíthatatlan, tehát marad a találgatás, hogy milyen jövő vár ránk és lesz-e jövőnk egyáltalán?
bölcsbagoly 2014.09.22. 13:58:56
"A földi oxigén szinte teljes egészében biogén eredetű. Az oxigénszint a földtörténeti óidő karbon időszakában (360-285 millió éve) már elérte, sőt valószínűleg egy kicsit meg is haladta a mai szintet, feltehetően a dúsan burjánzó vegetációnak köszönhetően"
Ebből például szinte semmi sem igaz! Többek közt a mélytengeri árkokban levő kéregrepedések mentén levő fehér és fekete füstölgők környékén igen gazdag élővilág létezik! Ők honnan kapják az oxigént? Az oxigén jórésze is a vulkáni tevékenységek révén kerül a levegőbe/vízbe.
Anakin Solo (a.k.a. Ape) 2014.09.22. 14:54:38
Az erdőtüzek nagyon nagy részét is emberek okozzák, hiszen az egy dolog hogy száraz a növényzet, de a napfénytől nem kap lángra... de egy eldobott cigitől igen. Az erőművek, járművek, stb.. ontják a CO2-t és a kormot ezer és millió tonnaszámra. Ez is elég szomorú: utajovobe.eu/hirek/klimavaltozas/4891-fekete-jeg-boritja-gronlandot-dobbenetes-tempoban-pusztul-a-sarkvidek .. méghogy "csak egy tényező az ember".
bölcsbagoly 2014.09.22. 14:57:38
bigmax 2014.09.22. 15:07:29
A víz amit te h2o-nak tanultál az kémiailag nem homogén közeg .A víz kémiája nem áll meg a h2o ismereténél.
bölcsbagoly 2014.09.22. 15:20:39
bölcsbagoly 2014.09.22. 15:23:36
bigmax 2014.09.22. 15:28:39
bölcsbagoly 2014.09.22. 15:59:37
Amúgy ne terelj, nem általában a mélytengerek élővilágáról van szó, hanem a mélytengeri árkokéról, ahol a magma feltör a kéreglemezek között!
bölcsbagoly 2014.09.22. 16:00:06
Zsiráffusz camelopardalis · http://globalicum.blog.hu/ 2014.09.22. 16:27:18
Anakin Solo (a.k.a. Ape) 2014.09.22. 16:27:47
bigmax 2014.09.22. 16:28:12
Várom még mindig a vulkánok o2 termelő reakció egyenleteit.
Az exobolygó kutatók is biztos a vulkánok meglétére kíváncsiak amikor a H2o és O2 hegyezik ki a méréseiket.
Anakin Solo (a.k.a. Ape) 2014.09.22. 17:04:48
bölcsbagoly 2014.09.22. 19:33:45
bölcsbagoly 2014.09.22. 19:35:38
inkvisitor 2014.09.23. 08:20:54
Az oxigén tényleg származhat a vulkánokból, de úgy, hogy a kiköpött OXID-okat (széndioxid, dihidrogén-monoxid) biológiai szervezetek napfény felhasználásával lebontották. A szenet és hidrogént felhasználták a testük felépítéséhez, a felesleges oxigént pedig kidobták. Ebből az első környezetszennyezésből aztán lett is egy nagy kihalási hullám a perm végén, amikor az addigi élővilág vagy megtanult együtt élni a növekvő oxigénszinttel, vagy kihalt. Ha a magas légköri oxigén élővilág nélkül is kialakul, akkor a naprendszer többi bolygóján miért nincs ppm feletti mennyiségben szabad oxigén?
Az érvelésed kb annyira igazt, mint ahogy a nyílvessző sosem érheti el a célját, mert mindig csak a felét teszi meg a cél felé vezető útnak.
Meridian74 2014.09.23. 10:34:58
Hülyeség.
Meridian74 2014.09.23. 10:42:51
A mérsékelt égövi erdők pedig annyi CO2-t kötnek meg (és terelnek O2-t), amennyi a talajban humusz C (szén) tartalmával megköt, ami édeskevés... (itt is a megkötött CO2 java része elrothad, lebomlik, azaz ergo "elég", csak egy része marad lebontatlan, ez adja később a humusz sötét színét.
A légkör O2-jét az óceánok brutális tömegű algái és fitoplanktonok termelik meg.
Ez mindig is így volt, mindig mis így lesz.
Az légkör globális és nagymértékű O2-val való "szennyezéséért" ezek az élőlények a "felelősek.
Attól még hoyg nagyon kicsit, összességében hatalmas tömegben élnek. (ebben az esetben a sok kicsi - irgalmatlanul - sokra megy)
bölcsbagoly 2014.09.23. 10:43:25
Annyi marhaságot írogatsz itt össze nagyképűsködve, hogy tényleg méltó vagy a görögdinnye jelzőre!
Meridian74 2014.09.23. 10:45:45
Amíg él az a fa, addig természetesen meg van benne kötve a CO2, azaz pontosabban a C, mint szénvegyületekben (az O2 meg a légkörbe kerül).
De a fa egyszer elpusztul, és akkor a gombák és egyebek szépen elfogyasztják, azaz elégetik.
Te is, mikor tábortüzet raksz belőle, szalonnasütéshez, vagy télen aki fával fűt.
Tehát csak időlegesen van megkötve a CO2 így.
Meridian74 2014.09.23. 10:47:41
Itt van nagy igazság... de ezt lehet fokozni is. Nem a környezetszennyezés az ami legjobban hat ránk, hanem azok az élelmiszert helyettesítő ipari hulladékok, amikkel az élelmiszereinket teletömik, mivel ezt közvetlenül el is fogyasztjuk.
Meridian74 2014.09.23. 10:50:55
NEM IGAZ. Mert utána el pusztul, és lebomlik, aza elég, és amit eddig megkötött, az gyorsan fel is szabadul. Az esőerdőkben néhány hét alatt, a mérsékelt égövi erdőkben lassabban ugyan, több év alatt, de szintén majdnem teljes mértékben. Ami mérleg pozitív oldala, az a humusz széntartalma, de ez az egészhez képest töredék mennyiség.
bölcsbagoly 2014.09.23. 10:52:57
Tele vannak az iskoláskönyvek, a tudomány népszerüsítő irodalom/filmek, a wiki szócikkei, stb. pl az alkalmazkodás/adaptáció kifejezéssel, miközben az élővilág evolúciójában ez a jelenség ebben az értelemben nem létezik! Az alkalmazkodás ugyanis tudatos tevékenység s ez csak az emberre jellemző s részben pár intelligens állat fajra. Ennek ellenére az "egy bolond százat csinál" alapon folyik a tanulók s a felnőttek hülyítése továbbra is. Mert a tankönyvírók/tanárok/cikkírók nem óhajtják átgondolni azt amit mondanak, írnak.
Ez a helyzet a globális klimaváltozással, az oxigén és széndioxid szerepével, stb. is.
spinat 2014.09.23. 11:00:14
bölcsbagoly 2014.09.23. 11:01:23
bölcsbagoly 2014.09.23. 11:04:23
bölcsbagoly 2014.09.23. 11:10:17
Meridian74 2014.09.23. 11:32:54
Meridian74 2014.09.23. 12:00:57
az oxigéntartalom lecsökkenhet akár 18%-ra is, és nem veszed észre. Ez pár százalék.
A kilélegzett levegő 16% oxigént tartalmaz, ezt még vissza tudod lélegezni.
inkvisitor 2014.09.23. 12:02:34
A füstölők könyékén az alap táplálékforrás a kemoszintézis. Az összes többi ezeket a kemoszintetizáló baktériumokat, meg az azokat fogyasztó egyéb élőlényeket eszi.
A légkör széndioxidszintjének növények általi csökkentéséről meg annyit, hogy első körben a szén a növényi szövetekben kerül tárolásra. Nagy mennyiségű biomassza nagy mennyiségű szenet köt meg, valamint az erdők módosítják a környék vízkörforgását is. Viszont nem minden szén kerül vissza a légkörbe a növények pusztulása után. Ha így lenne, akkor nem lennének széntelepek a földben. A mocsarasabb területeken az elpusztult növényi anyagok egy része oxigéntől elzártan temetődik el, és elő sem kerül többet. Először tőzeg képződik, majd ebből idővel megfelelő körülmények (hőmérséklet és nyomás a halmozódó üledékrétegek súlya alatt) között lignit, barnaszén végül feketeszén. És ezt a régen évmilliók alatt a légkörből kivont szenet most évtizedek alatt visszaengedjük.
A tengeri élőlények szintén rengeteg szenet kötnek meg a mészvázban. Viszont az élő korallzátonyok több mint felét elvesztettük már a környezetpusztítás miatt.
bölcsbagoly 2014.09.23. 12:07:13
bölcsbagoly 2014.09.23. 12:10:06
bölcsbagoly 2014.09.23. 12:20:23
inkvisitor 2014.09.23. 12:27:41
bölcsbagoly 2014.09.23. 13:51:23
inkvisitor 2014.09.23. 13:54:44
:)
bölcsbagoly 2014.09.23. 14:09:01
Te microcefal vagy? -:)
inkvisitor 2014.09.23. 14:11:23
bölcsbagoly 2014.09.23. 14:23:54
inkvisitor 2014.09.23. 14:47:11
bölcsbagoly 2014.09.23. 15:03:46
ne most (CX) 2014.09.23. 20:15:46
A gombák sem zabálják fel az erdőt, mert akkor az erdőbe fát kellene hordani.
Meridian74 2014.09.24. 08:18:02
Azt kellene megértened, hogy ami C-t (szén) az erdő felvesz azt később vissza is adja, bomlás vagy közvetlen elégetés során. Ebből legfeljebb az marad meg "visszadatlanul", ami tőzeg/humuszba és a szobád bútoraiba kerül. Azaz egy körforgásról van szó, nagyon minimális plusszal ami ebből kikerül. Attól mi még simán megfulladnánk.
Dezső Kóczián 2018.08.22. 13:46:28