Moszathajtású autók Magyarországon?

2010.04.01. 15:08 Zubreczki Dávid
UNAS ALGAS PRECIOSAS PARA ÍÑIGO ¡¡FELIZ CUMPLEAÑOS!!

A múlt héten egy bioalgaüzem létesítéséről kötöttek megállapodást Magyarországon - járta be a gazdasági sajtót az MTI híre. Sajnos sem az nem derült ki belőle, hogy mikor, sem az, hogy hol lesz belőle valami, de még a rejtélyesen flancos bioalga szóról sem lebbentették le a fátylat. Tényleg ez lenne a jövő energiaforrása, amely annyira környezetkímélő, hogy a hulladéka is értékes gyógyszer?

A bioalga kifejezés több szempontból sem a legszerencsésebb (mint ahogy mondjuk a biodízel sem, a biotenol meg pláne nem). Nem csak azért, mert az algára van egy ugyan kevésbé jól csengő, de mégis csak magyar kifejezés, a moszat, hanem azért sem, mert a bio szó ugye két dolgot jelenthet:

  1. ökológiai gazdálkodásból származó (épp ezért javasolják többen a félreérthető biodízel kifejezés helyett az agrodízelt).
  2. biológiai úton előállított (ebből a szempontból a biodízel már stimmelne, de a bioetanolnak semmi értelme, mert az etanolt azt mindig így állítják elő).


Na már most az alga az kizárólag biológiai úton keletkezik, ökogazdaságról szó nincs, szóval bioalgaüzem helyett nyugodtan mondhatnák simán alag- vagy akár moszatüzemet is. nem túl szimpatikus az sem, hogy a bioalga legtöbbet mlm-rendszerben terjesztett kozmetikumok és egészségvédő termékek kapcsán bukkan föl, olyan szintén értelmetlen kifejezések társaságában, mint a "mikroalga".

Na de elég a nyelvészkedésből, lássuk miről is van szó.

A moszatok elég vegyes társaság, még csak nem is növény mind, vannak köztük baktériumok is, de mindenesetre fotoszintetizálnak, vagyis megkötik a napenergiát. Innentől kezdve pedig ugyanúgy biomasszát alkotnak, mint mondjuk mint más energianövények: a nyárfa vagy épp a rejtélyes négyméteres petemi, amit lehet, hogy Szolnok környékén fognak meghonosítani. Mindenesetre nagyon szapora jószágok, biztos mindenki látott már meleg nyári napokon elmoszatosodott medencét, szökőkutat vagy akár tavat.

És akkor most a hírt:

 



Algakutatási centrum, és Európában is újszerűnek számító bioalga üzem létrehozását tervezi közös erővel három hazai vállalat. Terveik szerint az algatechnológia segítségével nagyüzemi mennyiségben állítanak majd elő bioüzemanyagot, valamint értékes kozmetikai- és gyógyszeralapanyagokat. A Green Capital Zrt., a Győri Szeszgyár és Finomító Zrt., valamint az INTELCOM Mérnöki Kft. a közös projekt kapcsán szándéknyilatkozatot írt alá, melyben rögzítették, hogy közös algatechnológiai kutatást, és egy, a kutatás gyakorlati megvalósítását szolgáló programot indítanak.

Az egyelőre kutatás-fejlesztési stádiumban lévő projektre, a tervek szerint 250 millió forintot szánna a három vállalat a következő egy-másfél év során. Az összeget az üzleti terv szerint uniós forrásból teremtenék elő. „Amennyiben a folyamatban lévő pályázati pénzt nem nyerjük el, a projekt kifutása hosszabb lehet” – jelezte Őri István Green Capital Zrt vezérigazgatója.

A projekt célja, hogy a későbbiekben algatenyészetből kinyert biomasszából bioetanolt állítsanak elő. Az elkövetkezendő kutatások során a magyarországi algatörzseket tipizálják, annak érdekében, hogy eldönthető legyen, mely típusú élőlények lehet az üzemben használni.

Az algatechnológia számos előnyének egyike, hogy az alga biomassza előállítása esetén nincs szükség az értékes termőföldre. Mivel az alga előállításához vízre, napfényre, és szén-dioxidra van szükség, az így nyert biomassza a benne lévő értékes, kinyerhető termékek (gyógyszer- és kozmetikai alapanyagok, bioüzemanyag alapanyagok, stb.) mellett, mint energiahordozó is sokszorosan megújuló energiának számít. Az egyik legfontosabb algaalapú termék lehet a bioetanol (bioüzemanyag), amelynek előállítása fenntartható keretek között, nem élelmiszer eredetű mezőgazdasági terményből történhet.

 

Vagyis nem rossz az ötlet. A nagy kérdés, hogy megéri-e az eljárás. (Mindig eszembe jut az az anekdota, amit a növénytermesztés tanárunk mondott, hogy egyszer olyan rizst nemesítettek ki, amelyet nem kellett árasztani. Tök jól hangzik, csak aztán kiderült: olyan páratartalmat igényel, hogy sokkal többe kerül a termesztése, mint a hagyományosé.

A helykihasználása állítólag a legjobb egy tanulmány szerint (itt ppt-ben megtekinthető) a benzinnel egyenértékű etanol termelés hektáronként a következő:

  • Szója (északon) 375 liter/hektár
  • Szója (délen) 900
  • Repcemag 1,000
  • Mustár 1,300    
  • Pálma olaj 5,800
  • Alga 95,000
  • Kukorica (USA) 1,360
  • Cukornád (Brazil) 3,960

Nem is rossz. Na persze ha ilyen kézenfekvő lenne a siker, már valószínűleg máshol is alkalmaznák. Nagyon úgy tűnik itt is majd azon múlik minden, milyen moszattörzseket sikerül találni és azokkal gazdaságos lesz-e a termelés. Én mindenesetre drukkolok nekik.

Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Címkék: energia növény biomassza

A bejegyzés trackback címe:

https://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr271887016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gramercy 2010.04.01. 23:33:56

azt kellene kitalalni, hogy hogyan lehet gazdasagosan lekaparni a hidrogent a molekulaibol

onnantol kezdve semmi szukseg nem lesz(lenne) se olajra, se semmi masra