San Francisco lehet az első szemét nélküli metropolisz. De megvalósítható-e a zéró hulladék elve?

2013.07.01. 16:14 Zubreczki Dávid

Water Pollution with Trash Disposal of Waste at the Garbage Beach

epSos .de képe Malajziában készült, de jól mutatja, mennyire veszélyeztetik a parti városok az óceánokat - on Flickr.

Alig néhány napja hippifészkeztem le San Franciscót annak kapcsán, hogy ők már jóval Los Angeles előtt kitiltották a városból a nejlonzacsikat, erre tessék. Kiderül, hogy ennél jóval merészebb terveik vannak: ki akarják űzni a városból az összes szemetet.

A „zéró szemét”  filozófia a 70-es években született, de hát ugye a hetvenes években sok furcsaság született, amit nem kell komolyan venni, mint például a punk vagy én. Az elmúlt évtizedekben a punk teljesen kilúgozódott, én is csak keresem a helyemet és a szemétmentes élet sem futott be egyelőre nagy karriert: azóta is jobbára családi körben végzett kísérlet maradt.

Egyelőre. úgy néz ki azonban, lassan eljön az ideje. Na de hogy lehet szemétmentes egy város? Vagy akár egy család, cég stb.?

A szemétkérdésben jó ideje divatos 3R (azaz reduce, reuse, recycle: csökkentsd a mennyiségét, használd fel újra, hasznosítsd újra az anyagát) az elmúlt években újabb r betűkkel bővült. A sor elejére bekerült egy elutasítás, a végére pedig egy komposztálás, így a teljes neve ma már refuse, reduce, reuse, recycle, rot – ezzel végképp messze került attól, hogy Farkasházy kedvenc jelmondatává váljon.

A sorrend fontos: ha nem kell, ne használd, ha kell, akkor is annyit, amennyit muszáj stb. és csak a sor végén van a természetbe visszajuttatás. A deponálás ugye fel sem merül, hiszen az nem megoldás, csak egy ideiglenes izé. A városok, megyék, de már vállalatok is beszálltak, egyre több cég hirdeti, hogy bizonyos gyáraiból, telephelyeiről egyáltalán semmi nem kerül a lerakóra.

A közösségi célkitűzésben ma talán San Francisco a legmerészebb. A bő hétmilliós nagyváros 2020-ra elérné a zéró hulladék állapotot. A terv az elmúlt évtized tendenciáit tekintve nem is teljesen irreális.

Nézzük a számokat.

  • A hulladékok újrahasznosításának aránya San Franciscóban a legnagyobb az Egyesült Államokban, megközelíti a 78%-ot.
  • A város polgárai 2000 és 2011 között felére csökkentették az évente lerakóra küldött hulladékaik mennyiségét:
      • mintegy 1,2 millió tonnányi papír újrahasznosításával 20 millió fa kivágását kerülték el,
      • 174 ezer tonnányi üveg visszagyűjtésével annyi energiát takarítottak meg, amivel három évig üzemelhet a város trolibusz-hálózata,
      • a 135 ezer tonnányi fémhulladék pedig 19 millió gallon (72 millió liter) olaj felhasználását tette szükségtelenné.
      • A városi komposztáló programnak köszönhetően tíz év alatt 1,1 millió tonnával kevesebb ételmaradék és növényi hulladék került a lerakóra, amivel a helyi farmok és szőlészetek gazdálkodását segítette. Így egy nagy adaggal kevesebb széndioxid került a levegőbe: nagyjából annyi, amennyit az öböl felett átívelő hídon, a Bay Bridge-en átkelő autósok több mint két év alatt juttatnak a légkörbe.
  • San Francisco mai kibocsátási értékei egyébként 12%-kal vannak az 1990-es szint alatt, pedig nem lett kevesebb az autó a környéken.

San Francisco hulladékos szolgáltató partnere, a Recology egyszerre 20 szelektív programot működtet a városban, ami jóval több az USA bármely más városában megszokottnál. A szemétdíj a városban mégsem magasabb, sőt, jellemzően alacsonyabb, mint amit máshol beszednek.

Hogy lehet ez, de most tényleg? 

Röviden: San Francisco nagyon hatékonyan gyűjti és hasznosítja hulladékait. A napi 3000 tonna anyag begyűjtését és kezelését egyetlen központból irányítják. Az ide befutó hatalmas mennyiségű adatot egy IBM-alapú informatikai rendszer felügyeli és elemzi.

Nem szelektálnak mindenütt mindent. A rendszer helyszínek, anyagfajták és mennyiségek szerint készít pontos előrejelzéseket a szétválogatásra vagy komposztálásra váró hulladékokról. A Recology ennek az információnak az alapján területenként eltérő programokat tart fenn. A „környékre szabott” begyűjtési profil jelentősen fokozza a rendszer hatékonyságát. És az informatikai támogatás kiterjed a logisztikai szervezésre is, vagyis az érzékeny hulladékos adatelemzés alapján irányítják a területen mozgó járműveket – minden rakomány a lehető leggyorsabban, legolcsóbban és a legkevesebb üzemanyag felhasználásával jut el a céljához.  

Amit pedig így sem sikerül  újrahasznosítani, abból még mindig készülhet műalkotás:

Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

Címkék: környezetvédelem újrahasznosítás hulladék településgazdálkodás

A bejegyzés trackback címe:

https://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr505386347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

komplikato 2013.07.02. 11:02:12

Azért a címmel lehet vitatkozni, ha jól tévedek Japánban van ahol 97%(!) az újrahasznosítás, de olyan szinten, hogy szennyvízből újra mosópor és hasonlóak.
(Meg voltak hasonló csatorna termékből kaja kísérletek, de nem igazán sikerült az emberekkel megkedveltetni a gondolatát. :P )

Azért viszont ez jó hír, mert USA-ban kegyetlen pazarlás okán sokkal több az egy főre jutó szemét, mint más helyeken.

SZDSZPistike 2013.07.02. 12:21:03

Láttam egy műsort, amiből kiderült,
"házhoz menő szelektív gyűjtés" van.

Mindenki két kukát használ, az egyikbe a fel nem használható kommunálist töltik, másikba EGYBEN a papírt, pille palackot, sörös dobozt. Két kocsi jár, a szelektíves leborítja egy központba, ahol automatán elkülönítik vízes úsztatás után a papírt, fémet, pillét.
A másik részt égetik, áramot termelnek és gázokat, amikkel meghajtják a kukás autókat.

Igen, lehetne tőlük tanulni!

Mindenütt látható, hogy a szelektív szigetek csak a problémákat hatványozzák, koncentrálják az illegális szemetelést, környékükön elértéktelenednek az ingatlanok, megjelennek a nem kívánt egyének.

De nálunk valki(k)nek mégis érdeke volt jó pár éve elsózni pár százezer színes szelektívet, mielőtt az EU ajánlása alapján bevezetnék azt, amit Amerikában már használnak...

2013.07.02. 12:27:38

kíváncsi lennék nálunk milyen az arány

visszakettopadlogaz (törölt) 2013.07.02. 14:05:28

SF egy 800.000 lakosu varos, a BayArea kb 7 millios - viszont a Bay Areaban kb 15 szemetes ceg van, szoval az irasban valami nem stimmel.

Amugy a szemettelep a varos deli reszen van, a 49'ers stadiontol kb egy merfoldre, sokszor rettenetes budos van.

van kek kuka, zold es barna. A kekbe a papir/fem/muanyag, a zoldbe ami household waste, a barnaba yard waste ( pl falevelek ) - szoval 3 fele, nem ketto.

a lerakora kuldott szemet mennyisege pedig csokken - mert Oaklandba atviszik.

christian.jungblut 2013.07.03. 07:06:48

@visszakettopadlogaz: En is kicsit sokalltam a 7 millio SF lakost :)

@SZDSZPistike: Ez valoban ugy van, ahogy irod. Epp most vittem ki a ket kukat az ut melle, mert holnap hajnalban uritik oket.

Meg egy erdekesseg a szemet elszallitasaval kapcsolatban: a kukasautoban a vezeto egyedul dolgozik, a kukakat egy robotkar szedi fel az ut mellol es uriti az autoba (Legalabbis a WM cegnel igy van).

seidmaninstitute.com/wp-content/uploads/2010/10/WasteManagementRecycling.jpg

Meg van hatarozva, hogy hogy kell kitenni a kukat az ut melle, milyen tavolsagot kell hagyni a ket kuka kozott, hogy a gep fel tudja venni.

süti beállítások módosítása