Mi lesz az alföldi tanyák sorsa? Végképp eltűnhet az Európában egyedülálló településforma
2010.03.30. 17:31
Zubreczki Dávid
Fogta magát egy tízgyermekes mozdonyvezető és egész családjával kiköltözött tanyára biogazdálkodni, mert a városban már a rezsire sem futotta. Mások üdülőket alakítanak ki az alföldi városok határában, esetleg turizmusba fognak. Ezzel együtt rohamosan fogy a tanyák száma, egyre több az elnéptelenedő, romos épület. Nagy kérdés: mi lesz az egész Európában egyedülálló településszerkezettel? A múlt héten Boldogulni tanyán címmel rendezett konferenciát az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, ahol igyekeztek több szempontból bemutatni a kérdést.
Hátborzongató, hogy az évszázadokkal ezelőtti törökdúlás hogyan képes befolyásolni mai emberi sorsokat. Az akkor elpusztított alföldi falvakból a lakosok a nagyobb településekre menekültek, és a vész elmúltával már nem alapították újra azokat. (Többek közt ezért is kivétel Kecskemét, amikor a nagyvárosokból szomszédos kistelepülésekre kiköltözésről beszélünk – ott ugyanis nem nagyon maradtak szomszédos kistelepülések.) Helyettük megszülettek a tanyák, ahonnan el lehetett látni előbb a legelő állatokat, majd később a művelt földeket, kerteket. Aranykorát az előző századfordulón élte a tanyavilág, de a XX. század közepéig fejlődött. A második világháború után még lelkesen fogtak hozzá az újjáépítéshez – a negyvenes évek végén 1,14 millióan éltek tanyákon –, ám az ötvenes évek kollektivizálása, erőszakos szövetkezetesítése nagyon gyorsan visszavetette a számukat. („Mentől nagyobb egy tábla, antól szocialistább.”) 2001-ben már csak 210 ezren laktak az Alföldön külterületen, számuk azóta állítólag nőtt, de pontos adatok nincsenek.
Az elmúlás utolsó fázisában?
A legalaposabb felmérés a Homokhátságon készült 2006-ban a Váti jóvoltából (a tanulmány itt olvasható, vagy itt letölthető pdf-ben az egész magazin). Akkor a 104 településén nyilvántartott 53 709 tanyából 40 700-ról szereztek be adatot. És az eredmény?
A legfontosabb megállapítás a tanyák visszaszorulásának folyamata. A tanyák 12%-a a 2000. évi légi felvételezéshez képest mára megszűnt, eltűnt. A megmaradtakból további 23% lakatlan, azaz használaton kívül áll; lehetséges, hogy nemsokára szintén a megszűntek közé fog tartozni. Önmagában ez a két szám a tanyavilág erőteljes erodálódását mutatja. A negatív tendencia még jobban látszik, ha figyelembe vesszük azokat a tanyákat is, ahol idősek laknak, mert esetükben a (lakó)funkció megléte hosszú távon kérdéses. Potenciálisan ezek közül is sok tanya kerülhet a lakatlan vagy a megszűnt kategóriába. A működő tanyák egynegyedének (6730-nak) van idős lakója, akik többsége már nem gazdálkodik érdemben. Ezek alapján vonható le az a következtetés, hogy az egykori alföldi tanyavilág az elmúlás utolsó fázisának állapotában van, és a tanyák fele rövid időn belül megszűnhet.
Temetni azonban még nem kell a tanyákat!
A létező tanyák háromnegyede (76%- a) még mindig működik, azaz lakóhelyként és/vagy gazdasági térként használják. Ez a tanyavilág fennmaradását vetíti előre. Igaz, hogy ezeknek a többsége (65%-a) már elsősorban lakóhely, ahol legföljebb önellátó gazdálkodás folyik, de mezőgazdasági árutermelés nem. Egytizedük (10%) pedig nyaraló, állandó lakó nélkül. Egynegyedükben (26%) idősek, megélhetési gondokkal küzdők laknak, akik szociálisan hátrányos helyzetűek, ellátásra szorulnak. Összességében az elsődlegesen lakófunkciójú tanyák nagyobb aránya (közel kétszer annyi, mint a gazdasági hasznosítású) a tanyavilág funkcionális átrendeződését mutatja. A tanyavilág kialakulásában döntő tényezőt játszó gazdasági funkció visszaszorul, helyette megjelenik az ingázás, a nyugdíjas életforma, sok esetben a munkanélküliség, a szociális juttatásra alapozott életvitel. A gazdasági funkción belül előfordulnak ugyan mezőgazdaságon kívüli tevékenységek, de markáns súlyt nem képviselnek (12%). A gyakran emlegetett tanyai turizmus még csak kevés helyen működik (2%).
Olcsóbb, de sokkal nehezebb...
Hogy kik költöznek mostanában tanyára? Az okok nagyon sokfélék lehetnek. Tanyán olcsóbb az élet, igaz, jóval nehezebb, mint városon. Lajos Istvánék egy mozdonyvezetői fizetésből, a családi pótlékból és a gyesből próbálták eltartani tíz gyermeküket, de abból a városi házuk fenntartására sem futotta. Ekkor költöztek ki a korábban kedvtelésből tartott tanyára. Bár rengeteg nehézséggel találták magukat szemben, itt legalább nem nézték ki őket a szomszédok, amiért a kútról hordtak vizet be fürdéshez vagy mert a kenyérsütő kemencéjük kormát elvitte szél. Igaz, meglepetések azért érték őket.
Például a francia áramszolgáltató a 800 méterre fekvő legközelebbi villanyos tanyáról 7,5 millió forintért vezette volna be az áramot (ezelőtt tíz évvel!). Ebből 4,5 millió forint egy új transzformátorállomás költsége volt, amelyet bár Lajosék pénzéből építettek volna fel, a tulajdonjog az áramszolgáltatót illette volna. Azóta pályázati támogatással hozzájutottak pár napelemhez, amelyek néhány villany és egy laptop működtetéséhez elegendő energiát szolgáltattak.
Lajos István szerint az egykor önellátó tanyák („ahol nem keletkezett hulladék, mert indent felhasználtak”) hiába jelentenek ma is élhető körülményeket, állami vagy uniós támogatás nélkül lehetetlen a fennmaradásuk. Felnőtt gyerekeik (időközben egy tizenegyedik is született) hiába tanultak olyan szakmát, amellyel megélhetést reméltek helyben (mezőgazdasági, illetve környezetvédelmi területen), kénytelenek voltak elhagyni a tanyát.
Villany, vasút
A támogatás természetesen nem közvetlenül pénzben értendő. A külterületen élők csak azt várnák el, hogy legalább részben megkapják azt, amit a városiak: elektromos áramot, és közlekedési infrastruktúrát. A Klebelsberg Kunó idején kiépített kisvasúthálózat, amely a településekkel és az iskolákkal kötötte össze a tanyavilágot, mára csak nyomaiban van meg. Ahol a pálya meg is van, vonat már nem jár rajta. „Az első járaton még ott ült a nagyapám, az utolsón pedig ott ültem én az unokámmal.” – jegyzi meg szomorúan Csontos Máté, a két tanyasor alkotta, 507 lelkes Móricgát polgármestere. Nem működik már a postájuk sem. Igaz, egy kerékpárútjuk már van: a kiskunmajsai gyógyfürdőt és Bugacpusztaházát köti össze.
Az infrastruktúra jelentőségét jól jelzi, hogy a már említett 2006-os nagy felmérés kiindulópontja épp a villamosenergia-ellátás kérdése volt.
A villamosenergia- ellátás a létező tanyák egytizedén (3804, 11%), illetve a működők (gazdasági vagy lakófunkciójúak) 6%-án (1561) hiányzik. Figyelemre méltó a lakatlan helyek magas aránya az ellátatlanok között, megengedve azt a következtetést, hogy ezek a tanyák többek között a villamosság hiánya miatt váltak lakatlanná. A nehezen elérhető tanyák szintén 11%-ot képviselnek a létező tanyák között. Legnagyobb részük (49%) lakófunkciójú tanya, amelyeknél a megközelíthetőség a munkába és iskolába vagy orvoshoz járáshoz nagyon fontos lenne. Elég sok a nehezen elérhető lakatlan tanya is (28%); feltehető, hogy a rossz elérhetőségnek komoly szerepe volt az elnéptelenedésükben. A nehezen megközelíthető tanyák közel egyötödében (646, 17%) nincs villany, ennek 11%-ára jellemző valamilyen szociális hátrány, kétharmaduk (65%) pedig lakatlan. Mindezek alapján egyértelmű a villamosenergia- ellátás és a megközelíthetőség szerepe a tanyák fennmaradásában.
Az infrastruktúra kérdése csak az egyik eleme a nehézségnek – másik a közbiztonság. A tanyagondnoki szolgálat (amely gyógyszerbeszerzésben, iskolába szállítással, bevásárlással, ételkihordással segíti a tanyán élőket) megszervezése után a tanyavédelemé is több helyen felmerült több-kevesebb sikerrel.
A legsikerültebbnek a Kecskeméttől délre szervezett akció nevezhető, ahol két nyugdíjas rendőrt hívtak vissza tanyavédelmi koordinátornak és kaptak két Lada Nivát. Ennél azonban sokkal fontosabb volt, hogy egyeztettek több olyan csoporttal, amely szervezetten járja a területet és jelezni tudja, ha valami nincs rendjén (vadásztársaságok, mezőőrök, halőrök, természetvédelmi őrök, postai kézbesítők, szociális hálózat tagjai stb.). A program hatására a megyében 16,2 százalékkal, a bevont hét településen 72,9 százalékkal csökkent a felderített bűncselekmények száma.
Egyébként Itt nem csak a már említett magános öregek vagy idős házaspárokra megóvása jelent komoly feladatot. A Homokháti felmérés szerint az összes nyaralótanya több mint ötöde (22%) külföldi kézben van. Ezek a gyakran jól felszerelt, szépen berendezett tanyák az év nagy részében üresen állnak, jó esetben a tulajdonosok megkérnek valakit, hogy nézzenek rá, amíg ők távol vannak.
2030?
Az alföldi tanyás térségek Európa településtörténeti kincsei (akár a világörökség részei is lehetnének). Kérdés meddig maradnak meg. A már említett tanulmány két utat vázol fel:
- Ha nem sikerül a népességet megtartani és a tanyavilág gazdasági fejlődését elindítani, a táj tovább degradálódik, hagyományos „tanyai” élelemtermékeink egy része eltűnik, az új funkciók (második otthon, tanya-turizmus) elszigetelt jelenségek maradnak. A külterületen tovább növekednek a szélsőséges társadalmi és építészeti-környezeti konfliktusok, tovább romlik a közbiztonság és a tanyai közösség mentális állapota. Eltűnik a sajátos életmódhoz kötődő, generációkon keresztül átadott tudás és hagyomány.
- Ha sikerül, remény van a tanyák és társadalmuk nagyobb részének megújulására, megmaradnak az eredeti tanyás kultúrtáji funkciók, s megfelelően fogadják be az újakat. A tanya az organikus gazdálkodás színtere lesz, ahol egészséges élelmiszert állítanak elő, kifejlődik a tájra és a tradíciókra épülő turizmus. A városi életmóddal szemben alternatív életvitelre, természet közeli életmódváltásra, távmunkára nyílik lehetőség.
Hogy van-e erre esély? A németországi Frízföldön, a dániai Jyllandon vagy épp a svédországi Smålandon is vannak hasonló területek (ha nem is ilyen nagy számban és nem is éppen így lakottak) – hangzott el a konferencián, vagyis nem lehetetlen. Ehhez a három legfontosabb terület, ahol változtatni kell:
- Villanyárammal való ellátás. Javaslat az energiaellátás módjaira. A gazdaságosság függvényében ez lehet hagyományos vezetékes (20 kV-os vezetékről vagy transzformátorról), megújuló energiára alapozott egyedi ellátás (például napcella, biomassza csoportos villamos ellátó kiserőmű, bioolaj-motoros áramfejlesztő, napcella- és szélerő-telep, geotermikus kiserőmű stb.).
- Az elérhetőség javítása. A kistérségi tanulmánytervekben az elérhetőség szempontjából legrosszabb helyzetben lévő tanyák körére készült javaslat az úthálózat fejlesztésére, "javított földút" minőségben, településenként átlagosan 10 km-es mértékben, három ütemben.
- Társadalmi-kulturális infrastruktúra fejlesztése, közösségi terek létrehozása. A korábbi tanyasi iskolák mintájára szükség van a tanyán élő és tevékenykedő népesség információszerzési, kulturális és közösségi igényeit kielégítő minimális háttér infrastruktúrára. Ahol még megvannak a Klebelsberg-iskolák, ott kézenfekvő ezek felújítása és közösségi használata. Ahol már nincsenek vagy nem elérhetőek, elsősorban a lakatlan tanyák közül lehet erre a célra megfelelőt választani.
Ezek azonban még csak a legfontosabb tennivalók, amelyek önmagukban keveset jelentnek. A teljes sikerhez elengedhetetlen lenne a már említett közbiztonság megteremtése vagy épp a Homokhátság vízgazdálkodási gondjainak megoldása.
Fotók: serko hombre david31 sabat. A kiemelések Czene Zsolt, Jávor Károly, Majorné Vén Mariann: A homokhátsági tanyák tájszerkezeti jelentősége és a fejlesztés lehetőségei című tanulmányából valók, a többi rész a Boldogulni tanyán konferencia előadásai (Tamás Enikő, főszerkesztő, OmgK; Lajos István ökogazdálkodó, Gátér Timafalvi László alezredes, Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság, Csontos Máté, polgármester, Móricgát; Hornyák Sándor János, VKSZ) nyomán készült.
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:
Ajánlott bejegyzések:
-
Hagyja a dagadt ruhát másra, például egy robotra
-
Magyarország dizájn nagyhatalom: így hasítanak formatervezőink az egyik legmenőbb nemzetközi versenyen
-
Eget mér és bólint: ilyen felhőkarcolókról álmodnak a legmerészebb építészek
-
Zúg a lomb, pörögnek az amperek: üzemben a franciák városképbe simuló szélerőműve
-
Pincér, drón van a levesemben!
A bejegyzés trackback címe:
https://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr691881449
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aftermodern · http://aftermodern.hu 2010.03.30. 23:41:40
Jó cikk. Kedvet kaptam a tanyára költözéshez, komolyan.
_phaidros_ 2010.03.31. 09:11:24
Érdekes írás. Régóta gondolkozom tanyán, és a tanyai élet lehetőségein.
-szél/napenergia hasznosításának támogatása (a többi megoldás szerintem drágább és nagyban függésben tartja a kint élőt a világ eseményeitől)
-önvédelmi fegyver tartásának engedélyezése
(főleg ritkább tanyasi területeken lenne hasznosabb, mert cseszhetem ha rámnéznek...de addigra vérbe fagyva találnak)
-kis, családi gazdaságok támogatása a "zöldbárók" helyett
Körülbelül itt kezdődnének azok a feltételek, ahol a tanyai élet feltételeit elfogadhatóvá lehetne tenni. Ha pedig újra élet lesz a tanyákon, akkor az fogja maga után vonzani a további pozitív változásokat.
Azért durva, hogy negyed millió embert ennyire semmibe vesznek.
Akit érdekel a tanyasi élet, annak ajánlom a Csonka Mihály élete és világképe című könyvet.
-szél/napenergia hasznosításának támogatása (a többi megoldás szerintem drágább és nagyban függésben tartja a kint élőt a világ eseményeitől)
-önvédelmi fegyver tartásának engedélyezése
(főleg ritkább tanyasi területeken lenne hasznosabb, mert cseszhetem ha rámnéznek...de addigra vérbe fagyva találnak)
-kis, családi gazdaságok támogatása a "zöldbárók" helyett
Körülbelül itt kezdődnének azok a feltételek, ahol a tanyai élet feltételeit elfogadhatóvá lehetne tenni. Ha pedig újra élet lesz a tanyákon, akkor az fogja maga után vonzani a további pozitív változásokat.
Azért durva, hogy negyed millió embert ennyire semmibe vesznek.
Akit érdekel a tanyasi élet, annak ajánlom a Csonka Mihály élete és világképe című könyvet.
öntelt radírpók 2010.03.31. 14:46:43
nem leszek népszerű a hozzászólásommal, de furcsállom azt a hozzáállást, miszerint állami pénzből kellene az elszórtan elhelyezkedő tanyák mindegyike számára kvázi városi infrastruktúrát kiépíteni
ha valaki a városi/falusi életet nem vállalja, inkább kinn él a semmi közepén (ez eddig rendben is van), akkor miért várja el, hogy vizet/áramot/utat/vasutat/rendőrt/orvost/postást biztosítsanak a részére közpénzből?
ha a tanyavilág önmagában életképtelen, akkor nem kellene több százezer ember tanyai életét költségesen, állami eszközökkel segíteni - akkor sem, ha a tanya kultúrtörténeti érték
a kovács- vagy fazekasmesterség is kultúrtörténeti érték, de ettől még az államnak nem kellene mesterségesen fenntartania épp annyi kovács- és fazekas-munkahelyet, mint amennyi száz éve volt
ha valaki a városi/falusi életet nem vállalja, inkább kinn él a semmi közepén (ez eddig rendben is van), akkor miért várja el, hogy vizet/áramot/utat/vasutat/rendőrt/orvost/postást biztosítsanak a részére közpénzből?
ha a tanyavilág önmagában életképtelen, akkor nem kellene több százezer ember tanyai életét költségesen, állami eszközökkel segíteni - akkor sem, ha a tanya kultúrtörténeti érték
a kovács- vagy fazekasmesterség is kultúrtörténeti érték, de ettől még az államnak nem kellene mesterségesen fenntartania épp annyi kovács- és fazekas-munkahelyet, mint amennyi száz éve volt
gramercy 2010.03.31. 19:22:06
@öntelt radírpók: egyetertek
ha valoban jelentos populacio elne tanyan, akkor meg rendben volna az alapveto infrastruktura dotalasa, de meg falvak szintjen sem tudjuk megoldani
azok, akik helyzete kilatastalan a tanyan, jobban jarnanak egy allami berlakas-epitessel, pl. gyor-hoz hasonlo nagyvarosainkat lehetne tobb tizezer fovel novelni igy
azok, akik passziobol koltoznek tanyara meg tudjak engedni maguknak az infrastrukturajukat
azok, akik gazdasagi lehetoseget latnak benne, szinten
ha valoban jelentos populacio elne tanyan, akkor meg rendben volna az alapveto infrastruktura dotalasa, de meg falvak szintjen sem tudjuk megoldani
azok, akik helyzete kilatastalan a tanyan, jobban jarnanak egy allami berlakas-epitessel, pl. gyor-hoz hasonlo nagyvarosainkat lehetne tobb tizezer fovel novelni igy
azok, akik passziobol koltoznek tanyara meg tudjak engedni maguknak az infrastrukturajukat
azok, akik gazdasagi lehetoseget latnak benne, szinten
Gallion 2010.04.03. 15:35:46
A tanyán élésről általában a városi ember gondolja csak, hogy az valami jó dolog. Mert az olyan "vissza a gyökerekhez" vagy valami ilyesmi. De mivel tanyán élni alapvetően borzalmas, ezért EGY: nem költöznek oda az emberek, KETTŐ: akik ott laknak igyekeznek elköltözni onnan. Ezért növekszik évek óta a nagyvárosok lakossága Magyarországon is, még annak ellenére is, hogy az össznépesség fogyóban van. A XXI. századi civilizációra menő fújni, de élni nélküle rohadt nehéz és egyáltalán nem kellemes.
Ez egy folyamat és nem egy probléma. Én se hiszem hogy az államnak arra kéne egy rakás milliárdot költeni, hogy a tanyán élöknek városias kényelmük legyen. Ennyire jól azért nem pörög a magyar gazdaság szekere.
Ez egy folyamat és nem egy probléma. Én se hiszem hogy az államnak arra kéne egy rakás milliárdot költeni, hogy a tanyán élöknek városias kényelmük legyen. Ennyire jól azért nem pörög a magyar gazdaság szekere.
pösti 2010.04.08. 10:45:25
Majd ha a nyugdíjas hollandok mellett(elenyésző kisebbség) a magyar gazdálkodók is felismerik a családi gazdaságokban rejlő lehetőségeket(az önellátáson túl)-és persze lesz fizetőképes kereslet ( a tömegek is belátják, hogy "az vagy amit megeszel")egy működő biobolt hálózattal és esetlegesen az állam is tesz engedményeket(nem támogat és nem hátráltat!pl napelem áfamentesség)akkor esetlegesen(!) nem csak skanzenként marad fenn ez a létforma...
ZNy · http://www.kep.tar.hu/zny 2010.08.16. 10:03:01
@Gallion:
annak aki romantikus érzelemből költözik tanyára, de továbbra is városi marad a gondolkodásmódja, annak ez az életforma rövid idő elteltével tényleg unalmas, vagy ahogy fogalmazol: borzalmas lesz. Annak is az, aki a tanyán ragadt, s a mindennapi léttel küszködik, és nem jut előre.
De ha valaki természeti szemlélettel lakik a tanyán, és el is boldogul ott, az a városinál sokkal harmonikusabb életet élhet ott. A kultúrát a természetben találhatja meg, mint Matula bácsi, de autóval időnként egy-egy más típusú kultúráért valamelyik közeli városba is hamar be lehet jutni. És az információtechnológiai eszközök is rendelkezésre állnak, bár a természetközeli életmódban élő ember ezek használatát közel sem érzi annyira fontosnak, mint mi a városban.
Átalakul a tanyavilág, és sajnos a visszaszorulása is folytatódni fog, de eltűnni azért szerencsére nem fog.
Egyébként ehhez hasonló a dunántúli dombvidékek falvainak átalakulása. A külterületeken, az ún. hegyben már ott is egyre kevesebben élnek.
A jövőre nézve Beaujolais példája jut eszembe: a sok dombok közt megbújó birtokon viszonylag sokan élnek, de sajnos a legtöbben már csak az EU-s támogatások megragadásával és a turizmussal tudnak ott megélni.
annak aki romantikus érzelemből költözik tanyára, de továbbra is városi marad a gondolkodásmódja, annak ez az életforma rövid idő elteltével tényleg unalmas, vagy ahogy fogalmazol: borzalmas lesz. Annak is az, aki a tanyán ragadt, s a mindennapi léttel küszködik, és nem jut előre.
De ha valaki természeti szemlélettel lakik a tanyán, és el is boldogul ott, az a városinál sokkal harmonikusabb életet élhet ott. A kultúrát a természetben találhatja meg, mint Matula bácsi, de autóval időnként egy-egy más típusú kultúráért valamelyik közeli városba is hamar be lehet jutni. És az információtechnológiai eszközök is rendelkezésre állnak, bár a természetközeli életmódban élő ember ezek használatát közel sem érzi annyira fontosnak, mint mi a városban.
Átalakul a tanyavilág, és sajnos a visszaszorulása is folytatódni fog, de eltűnni azért szerencsére nem fog.
Egyébként ehhez hasonló a dunántúli dombvidékek falvainak átalakulása. A külterületeken, az ún. hegyben már ott is egyre kevesebben élnek.
A jövőre nézve Beaujolais példája jut eszembe: a sok dombok közt megbújó birtokon viszonylag sokan élnek, de sajnos a legtöbben már csak az EU-s támogatások megragadásával és a turizmussal tudnak ott megélni.
nyársapáti 2010.12.02. 22:27:52
Érdekes hozzászólások...Újból bebizonyosodott,hogy a magyar mennyire is hasonlít a szemellenzős lóra: csak előre lát,térben nem képes felfogni a világot..
Egy kis történelem óra következik a gyöngébbek kedvéére,bizonyítandó,hogy a tanyavilágnak van létjogosultsága:
A világháború idején,amikor megszünt a külföldi áruforgalom,ha nincs a tanyán,falvakban élő parasztság, akik a keservesen megtermelt gabonát,zöldség félét kocsiszámra hordták fel a nagyvárosokba,hajtották fel a marhákat,sertéseket segítségnyújtás ként,pusztán köszönömért a büszke városlakóknak,vajon mit ettek volna?Egymást? Tegyük fel,hogy a jövőben valami okból kifolyólag hasonló történik,és üresek lesznek a bevásárló központok polcai...Most kik látná el a népet élelemmel? A tanya világnak nemhogy létjogosultsága van,de még nemzetbiztonsági,stratégiai szempontokból is nélkülözhetetlenek.
Tény,hogy ma már nincs tényleges termelés,haszonállat tartás a tanyákon,hiszen nincs kereslet...
Valóban felháborító az,ha tisztességes,adófizető állampolgár ként egy tanyasi szeretné,ha hasonló jogok,lehetőségek,urambocsá' állami támogatás illetné meg,mint egy városban élő honfitársát?Ha őt is emberszámba vennék?
Érdekes,hogy a tisztelt komment író azon nem akad ki,hogy a panelokban élők,miután évtizedek alatt lelakják a háztömböt (a közös költség fogalmát,jelentését nem ismerve) az önkormányzatot,államot és rajtuk keresztül minden adófizetőt megpumpolva varázsolják újjá életterüket jelképes kamatú hitelből,és vissza nem térítendő állami támogatásból....kettős mérce?? Azok a panelosok,akik meg önerőből javíttatták,rendben tartották a közös helységeket,homlokzatot,stb...meg csak néznek...
Egy a lényeg: a külföldi élelmiszer áradatnak köszönhetően a tanyasi parasztság,gazdák terményeire jelenleg nincs szükség,ahogy feldolgozó iparra sem,s így tovább növekszik a munkanélküliség.Persze így a multik is megszívják,hisz ha valaki nem keres,nem költ...Az állam is megszívja,hisz ha valaki nem keres,nem adózik,nem fizet járulékokat..,ha nem keres,minimálisat költ; csökken a forgalmi adó bevétel...és így tovább...ok;okozat..
Nem kell hozzá sok ész,hogy valaki felfogja: ha egy egyébként sem stabil kártyavár aljából kihúzúnk egy-két lapot, mi történik...
Egy kis történelem óra következik a gyöngébbek kedvéére,bizonyítandó,hogy a tanyavilágnak van létjogosultsága:
A világháború idején,amikor megszünt a külföldi áruforgalom,ha nincs a tanyán,falvakban élő parasztság, akik a keservesen megtermelt gabonát,zöldség félét kocsiszámra hordták fel a nagyvárosokba,hajtották fel a marhákat,sertéseket segítségnyújtás ként,pusztán köszönömért a büszke városlakóknak,vajon mit ettek volna?Egymást? Tegyük fel,hogy a jövőben valami okból kifolyólag hasonló történik,és üresek lesznek a bevásárló központok polcai...Most kik látná el a népet élelemmel? A tanya világnak nemhogy létjogosultsága van,de még nemzetbiztonsági,stratégiai szempontokból is nélkülözhetetlenek.
Tény,hogy ma már nincs tényleges termelés,haszonállat tartás a tanyákon,hiszen nincs kereslet...
Valóban felháborító az,ha tisztességes,adófizető állampolgár ként egy tanyasi szeretné,ha hasonló jogok,lehetőségek,urambocsá' állami támogatás illetné meg,mint egy városban élő honfitársát?Ha őt is emberszámba vennék?
Érdekes,hogy a tisztelt komment író azon nem akad ki,hogy a panelokban élők,miután évtizedek alatt lelakják a háztömböt (a közös költség fogalmát,jelentését nem ismerve) az önkormányzatot,államot és rajtuk keresztül minden adófizetőt megpumpolva varázsolják újjá életterüket jelképes kamatú hitelből,és vissza nem térítendő állami támogatásból....kettős mérce?? Azok a panelosok,akik meg önerőből javíttatták,rendben tartották a közös helységeket,homlokzatot,stb...meg csak néznek...
Egy a lényeg: a külföldi élelmiszer áradatnak köszönhetően a tanyasi parasztság,gazdák terményeire jelenleg nincs szükség,ahogy feldolgozó iparra sem,s így tovább növekszik a munkanélküliség.Persze így a multik is megszívják,hisz ha valaki nem keres,nem költ...Az állam is megszívja,hisz ha valaki nem keres,nem adózik,nem fizet járulékokat..,ha nem keres,minimálisat költ; csökken a forgalmi adó bevétel...és így tovább...ok;okozat..
Nem kell hozzá sok ész,hogy valaki felfogja: ha egy egyébként sem stabil kártyavár aljából kihúzúnk egy-két lapot, mi történik...
Gedeon77 2011.01.31. 16:03:46
Hé radírpók, azt elfelejtetted leírni miért nem életképes a tanyasi élet.
