Háztáji az Ötödik sugárúton
Ahol sok az aszfalt, ott előbb utóbb kitalálják, hogyan lehet egy kis zölddel feltörni a betont. New Yorkban nemrég adták át a lepusztult manhattatni magasvasút helyén kialakított második High Line „emeletes parkot”, és máris azon spekulálnak, hogyan lehetne az egész városból hatalmas kertet csinálni. Na nem azért, hogy andalogjanak benne a New York-iak, hanem hogy önellátóvá tegyék a metropoliszt. A koncepció egyelőre csak papíron létezik, és jelenlegi formájában valószínűleg ott is marad, de a gondolat, ami mögötte van, kifejezetten előremutató.
A Terreform nevű, urbanisztikai kutatásokkal foglalkozó New York-i think-tank megpróbálta elképzelni, hogyan nézne ki a metropolisz, ha minden lakójának magának kellene megtermelnie a napi betevőt. A szakértők úgy gondolják, hogy az utcák, terek, épületek művelésbe vonásával - a táplálkozási szokások kisebb reformja mellett - napi 2500 kalória mindenki számára előállítható lenne. Az apró bökkenő, hogy a csodálatos nagyvárosi farm működtetéséhez 25 atomerőmű energiáját kellene mozgósítani.
A tanulmány az abszurd energiaegyenleg ellenére is tartalmaz megfontolandó felvetéseket. Miért is törvényszerű, hogy a falu legyen a város éléskamrája? Itthon is vannak kezdeményezések a nagyvárosi kertészkedés meghonosítására, és már nem csak az újhippik termesztenek paradicsomot a Millenárison. A Terreform ugyanezt álmodta meg, csak nagyban, csúcstechnológiával megtámogatva. Hat évvel ezelőtt elindított New York (Steady) State nevű projektjük azt kutatja, hogyan válhatna New York teljesen önellátóvá a nem is olyan távoli jövőben – az alapvető élelmiszerek előállításától, az energia- és hulladékgazdálkodásig.
A think-tank szakértői az élelmiszer helybeni előállítására vertikálisan terjeszkedő zöld teraszokat javasolnak, tűzlépcsőkre, házfalakra, erkélyekre, felhőkarcolók tetejére telepíthető haszonnövényeket, és a járdák, utak helyén kialakított háztáji kerteket. A lábasjószág hatalmas emeletes épületekben kapna helyet (hasonló ötletről volt már szó egy korábbi posztunkban is), de a Terreformnál elismerik, a terv megvalósítását lényegesen megkönnyítené, ha a városlakók átszoknának a főként növényi alapú táplálékra.
Michael Sorkin, a Terreform vezetője tisztában van a koncepció korlátaival, és mindebből elsősorban a szemlélet elfogadására és terjesztésére helyezi a hangsúlyt. Tekintsünk erőforrásként a városi terekre, utakra, mondja, és vizsgáljuk meg, mi mindenre használhatók, ha kivonjuk őket az autósforgalomból. És hogy miért van szükség egyáltalán önellátó városokra? Az egyre inkompetensebb kormányzatok és gátlástalan nagyvállatok korában amennyire csak lehet, önállóvá kell tenni a helyi közösségeket, és ehhez a megfelelő kereteket a város fogja biztosítani, állítja a kutató.
A New York-iak állítólag szeretik az ötletet, és szerintem itthon is lenne rá közönség. Elképzelem, ahogy a József körúton barackfák hajolnak a csendben suhanó hatos villamos fölé, és futóbabot locsolnak az utasok a megállóban. A Kálvin téri aluljáróban pedig békávéellenőrök szemétől híznak a csüngőhasú malackák. Mert a húsról nem fogunk leszokni, az biztos.
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mikka 2014.03.19. 18:49:35
borzimorzi 2014.03.19. 20:05:11
Üdv:
b
Balogh Zsolt · http://vonattal-termeszetesen.blog.hu/ 2014.03.19. 20:29:25
vamá 2014.03.19. 20:30:54
Pollux 2014.03.19. 21:54:51