Mi lesz Pakssal? Vagy Paks helyett? Most meghosszabbíthatják a működést 20 évvel, de utána muszáj lesz kitalálni valamit
2010.02.14. 18:12
Zubreczki Dávid
 |
Eredeti ütemterv szerint 2012 és 2017 közt le kellene állítani az egyes és a négyes blokkot, ezeknél jelenleg 20 éves üzemidő hosszabbításról döntöttünk, ez azt jelenti, hogy 2032 és 2037 közt kellene leállítani a blokkokat.”
- mondta Süli János a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója egy héten rendezett konferencián (ahol többek közt az is szóba jött, jó lenne végre tartani egy országos katasztrófavédelmi gyakorlatot, amelyet tavaly már majdnem megtartottak, de végül is féltek, hogy túl nagy riadalmat okoz).
Na de vissza az erőmű jövőjéhez. Hiába hosszabbítják meg a működést, húsz év múlva muszáj lesz valamivel helyettesíteni a kieső blokkokat. Erre elvileg már jövőre kiírják a tendert, a nyertest pedig 2012 tavaszán hirdetnék ki.
A tulajdonos, MVM Zrt. tanulmánya alapján négy fejlesztési változat készült. Az egyes modellek, fejlesztőik és előnyeik a közelmúltban megjelent MTI-híradás szerint:
- ATMEA1 (Atmea SAS - a francia Areva és a japán Mitsubishi Heavy Industries vegyes vállalkozása) - még nem épült eddig sehol, de megbízható francia, német és japán tapasztalatokon alapul
- AES-2006 (Atomstroyexport, Oroszország) - hasonló a meglévő reaktorokhoz és könnyen illeszthető a rendszerbe
- AP1000 (a Toshiba Corp. leányvállalata, a Westinghouse Electric LLC) - nagy modulokból épülne, azért a megépítése meglehetősen rövid időt venne igénybe
- EPR (AREVA - közös francia-német vállalkozás) - 1600 megawatt teljesítményű projektje valamivel nagyobb a többiek 1000-1200 megawattjához képest, így szükség esetén regionális energiaellátóként is működhetne
A bővítés finanszírozása a tervek szerint részben magánbefektetők segítségével, illetve kölcsönök révén valósulna meg, a befektetés 20-30, legrosszabb esetben 40 éven belül térülhetne meg - áll az MTI közleményében.
Persze joggal merül fel az egyszerű földi halandóban, hogy ha úgyis meghosszabbítják a működést és lesz 20 évünk gondolkodni a megoldáson, akkor nem lehetne-e esetleg más energiaforrásokon gondolkodni.
Ha lehet hinni a jóslatoknak, az energiaigényünk így fog változni a következő évtizedekben:
| Mennyiség | 2020 | 2035 |
| Villamos kapacitásigény, MW Kapacitásnövekedés 2006-hoz képest, MW Leállítandó erőművi kapacitás, MW Importmérséklődés, MW | 11000 1700 3300 300 | 13000 3700 7000 300 |
| Üzembehelyezendő új erőművi kapacitás 2006-tól az adott évig, MW | 5300 | 11000 |
A megoldásra pedig a következő forgatókönyvek vannak (amint azt Dr. Csom Gyula a BME Nukleáris Technikai Intézet professzora szedte össze előadásában - PDF):
- Gázerőműves Földgázalapú változat: 2030-ig 500 MW megújuló energiaforrásokból, paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása megvalósul, összes többi új erőmű földgáztüzelésű lesz.
- Megújuló-1000 Megújuló energiaforrások nagyobb igénybevétele: 2030-ig 1000 MW megújuló energiaforrásokból (270 biomassza, 730 MW szélerőmű), paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása megvalósul, az összes többi földgáztüzelésű lesz.
- Megújuló-1500 Megújuló energiaforrások fokozottabb igénybevétele: 2030-ig 1500 MW megújuló energiaforrásokból (505 MW biomassza, 890 MW szélerőmű, 105 MW kisvízerőmű), paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása megvalósul, az összes többi földgáztüzelésű lesz.
- Paks nélkül Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása elmarad: Paksi atomerőmű blokkjait a 30 év élettartam lejártakor (2012-2017 között) véglegesen leállítják. Egyébként azonos az 1. változattal (azaz fokozott földgázalapú változat).
- Kevés CO2 Kis széndioxid-kibocsátású változat: 2030-ig 1500 MW megújuló energiaforrásokból (l. 3. változat), paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítás megvalósul, 1200 MW új atomerőművi kapacitás (2020-ban és 2024-ben 600-600 MW) az összes többi földgáztüzelésű lesz.
- Lignit + atom Szén- és atomerőműves (nagyerőműves) változat: 2030-ig 500 MW megújuló energiaforrásokból (l. 1. változat), paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása megvalósul, 1200 MW új atomerőművi kapacitás (l. 5. változat), 4x500 MW lignittüzelésű erőmű, összes többi földgáztüzelésű lesz.
- Szén + atom Ugyanaz, mint a 6. változat, de lignit helyett import szén
Persze ezek a forgatókönyvek 2008-asak, és ezekben még a paksi erőmű működésénk meghosszabításáról vagy nem meghosszabításáról van szó. Na de lássuk az egyes megoldások közti különbségeket! Nos csak két szempontból vizsgálja az elemzés (szén-dioxid kibocsátás és importfüggőség), de ezek alapján Paks bezárása nagyon rossz ötletnek tűnik. Na persze ne felejtsük el, hogy egy nukleáris kutató összeállításáról van szó, még akkor is, ha a grafikonba foglaltak alighanem tények.
A továbbiakban még mindenképpen téma lesz a jövő energiaellátása a Futuristán - természetesen más nézőpontból vizsgálva is.
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://futurista.blog.hu/api/trackback/id/tr41757858
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tyberius 2010.02.14. 23:29:31
Érdekes összeállítás, bár most már egyre több helyről hallom, hogy kész tényként emlegetik Paks bővítését és az üzemidő-hosszabbítást is. 25 évre előre viszont elég nehéz megmondani, mi lesz a stájsz energiaigény terén, hiszen csak 10 éve kb. Delta-híranyag szintjén volt az autók hibrid meghajtása, ma meg már plug-in hibridekről meg elektromos sportkocsikról beszélünk. Szóval lehet, jóval nagyobb lesz az elektromosenergia-igényünk 25 év múlva, mint azt gondoljuk.
Egy biztos, én minden megoldást támogatok, ami csökkenti a széndioxid-kibocsátást. Magyarországon ez realisztikusan az atomenergia részarányának növelését jelenti.
Egy biztos, én minden megoldást támogatok, ami csökkenti a széndioxid-kibocsátást. Magyarországon ez realisztikusan az atomenergia részarányának növelését jelenti.
Unter Bahn (törölt) 2010.02.14. 23:41:55
Üdv! '90-'91 környékén végeztették el velem a felsőfokú energetikai tanfolyamot és az ott előadóként fellépő neves szakemberek (mert tényleg nívós képzés volt) már akkor azt mondták, hogy bár Lőrinci mellett (kis túlzással) épült meg az erőmű, az eredeti terv szerint olyan idényerőműnek szánták, amelyet a környékbeli szénvagyon kimerülése után Bükkábrányba fognak telepíteni az ottani szénbázisra. Az előadó szerint már a '80-as években el kellett volna kezdeni egy új alaperőmű tervezését és kivitelezését, azonban mint látszik, 30 évvel később még az sincs eldöntve, hogy MILYEN erőművet akarnak létrehozni.
A Wikipédia szerint 1985-ben bezárt és 1995-ben indult újra az erőmű, tudomásom szerint a magyar állam (igen, kisbetűvel) eladta egy német befektetőnek, aki azóta minden évben gennyesre keresi magát, nem is szólva a tavalyi orosz-ukrán gázvita illetve a paksi sajnálatos - kevés híján katasztrófát eredményező - karbantartás miatti részleges leállás alkalmával hónapokig csúcsra járatott visontai erőműről, amikor a bevétel horribilis volt.
Mi lesz Pakssal??? Nagyon sajnálatos, hogy még mindig nem tudják:-(((
A hírek azért nem éppen megnyugtató képet sugároznak a kisebb-nagyobb műszaki malőrökről, kóklerekkel elvégeztetett javításokról és fűtőelem-cserékről.
Ha a CO2 kibocsátást nem akarjuk az egekben látni, vízi- esetleg szélerőművek jöhetnek szóba, de ismerve Magyarország légáramlati viszonyait, ha találnak is optimális helyet egy/több szélerőmű-telepnek, a zöldek egészen bizonyosan az őskor felé igyekeznek a fejlődés irányát húzni.
No nem lenne jobb a helyzet egy atomerőművel sem, hiába mondhatjuk, hogy azért a világ elég sok pontján üzemel már atomerőmű és egyetlen esetet leszámítva elég kevés rendkívüli eseményről értesülünk, igaz az az egy erősen rányomta a bélyegét az atomenergia alkalmazásának elfogadhatóságára, pedig a valódi ok egy soha meg nem engedhető előfordulású emberi f.szságra volt visszavezethető.
Én a magam részéről valamilyen atomerőműre gondolok (nem csak a maghasadás elvén működő létezik és nem csak ordenáré méretben), lehet régiónként is egy-egy kisebb erőművet építeni, nem beszélve arról, hogy a még csak kísérleti üzemben létező fúziós reaktorok nem csak üres piaci szegmenst kínálnak, hanem fejlettebb technológiát és kevesebb szennyezést is.
Személy szerint nekem egy konténer méretű reaktor is megtenné, ellátná a falut árammal meg távhővel... nem fizetnék vagyonokat a gázfűtésre vagy trappolnám össze a lakást szeneskannákat és troszkásvödröket hurcolászva:-)
A Wikipédia szerint 1985-ben bezárt és 1995-ben indult újra az erőmű, tudomásom szerint a magyar állam (igen, kisbetűvel) eladta egy német befektetőnek, aki azóta minden évben gennyesre keresi magát, nem is szólva a tavalyi orosz-ukrán gázvita illetve a paksi sajnálatos - kevés híján katasztrófát eredményező - karbantartás miatti részleges leállás alkalmával hónapokig csúcsra járatott visontai erőműről, amikor a bevétel horribilis volt.
Mi lesz Pakssal??? Nagyon sajnálatos, hogy még mindig nem tudják:-(((
A hírek azért nem éppen megnyugtató képet sugároznak a kisebb-nagyobb műszaki malőrökről, kóklerekkel elvégeztetett javításokról és fűtőelem-cserékről.
Ha a CO2 kibocsátást nem akarjuk az egekben látni, vízi- esetleg szélerőművek jöhetnek szóba, de ismerve Magyarország légáramlati viszonyait, ha találnak is optimális helyet egy/több szélerőmű-telepnek, a zöldek egészen bizonyosan az őskor felé igyekeznek a fejlődés irányát húzni.
No nem lenne jobb a helyzet egy atomerőművel sem, hiába mondhatjuk, hogy azért a világ elég sok pontján üzemel már atomerőmű és egyetlen esetet leszámítva elég kevés rendkívüli eseményről értesülünk, igaz az az egy erősen rányomta a bélyegét az atomenergia alkalmazásának elfogadhatóságára, pedig a valódi ok egy soha meg nem engedhető előfordulású emberi f.szságra volt visszavezethető.
Én a magam részéről valamilyen atomerőműre gondolok (nem csak a maghasadás elvén működő létezik és nem csak ordenáré méretben), lehet régiónként is egy-egy kisebb erőművet építeni, nem beszélve arról, hogy a még csak kísérleti üzemben létező fúziós reaktorok nem csak üres piaci szegmenst kínálnak, hanem fejlettebb technológiát és kevesebb szennyezést is.
Személy szerint nekem egy konténer méretű reaktor is megtenné, ellátná a falut árammal meg távhővel... nem fizetnék vagyonokat a gázfűtésre vagy trappolnám össze a lakást szeneskannákat és troszkásvödröket hurcolászva:-)
bm613 · http://izland2009.blog.hu 2010.02.14. 23:52:10
@sashlee: "Csernobil úgy robbant fel, hogy legkevesebb 7 biztonsági szabályt szegtek meg."
Arról nem is beszélve, hogy ha Pakson el is követnék azt a tömérdek sok hülyeséget, amit ott, akkor is mindössze anyagi kár keletkezne, ugyanis az erőmű szépen fogná magát, és leállna, aztán lehetne rendet rakni benne, és újraindítani.
Arról nem is beszélve, hogy ha Pakson el is követnék azt a tömérdek sok hülyeséget, amit ott, akkor is mindössze anyagi kár keletkezne, ugyanis az erőmű szépen fogná magát, és leállna, aztán lehetne rendet rakni benne, és újraindítani.
Szélfoszlány (törölt) 2010.02.14. 23:58:38
Biomassza: nagy marhaság alaperőműnek. A termőföld olyan kincs, aminek eltűnése a környezetszennyezéssel(pl.CO2) összemérhető probléma és globálisan az időskála is hasonló.
Szél: Mo.-on nem túl jelentős energiaforrás, megoldani biztos nem fog semmit.
Kisvízerőmű: brrr. Tönkretenni a folyókat.
Lignit: tegyük el későbbre, jól van az ott a föld mélyén egyelőre. (Nagyon környezetszennyező az elégetése.)
Szén, gáz: büdös, drága és időnként elzárják a csapot.
Az atom nagy előnye hogy a sugárzás könnyen és nagyon
pontosan mérhető.
Egy dolgot azért elfelejtettek: jelentősen lehetne az energiával takarékoskodni. Pl. jó nagy adót kivetni rá.
Szél: Mo.-on nem túl jelentős energiaforrás, megoldani biztos nem fog semmit.
Kisvízerőmű: brrr. Tönkretenni a folyókat.
Lignit: tegyük el későbbre, jól van az ott a föld mélyén egyelőre. (Nagyon környezetszennyező az elégetése.)
Szén, gáz: büdös, drága és időnként elzárják a csapot.
Az atom nagy előnye hogy a sugárzás könnyen és nagyon
pontosan mérhető.
Egy dolgot azért elfelejtettek: jelentősen lehetne az energiával takarékoskodni. Pl. jó nagy adót kivetni rá.
Szélfoszlány (törölt) 2010.02.15. 00:01:21
@Unter Bahn: Ki kell ábrándítsalak: csak a maghasadás elvén működő reaktor létezik.
Isten őrizzen, hogy minden faluba reaktort rakjanak (bár Budapesten most is 2 működik, egyikük közel a belvároshoz a BMEn).
Isten őrizzen, hogy minden faluba reaktort rakjanak (bár Budapesten most is 2 működik, egyikük közel a belvároshoz a BMEn).
nótbuk 2010.02.15. 00:32:16
Az atomerőmű lehet h kevesebb széndioxidot bocsát ki üzem közben, de az uránérc bányászata és az urán dúsítása bőven termeli a CO2-t.
Mire beindulna az új blokk, a küszöbön álló olajválság elsöpri az egész iparágat. Újabban már nem csak Hetesiék, hanem a fél világ az olduvai teoria beteljesedéséről beszél.
Ennek az a lényege h aki most atomenergetikát tanul az egyetemen kb. 2025-ben kapálgatni fog ha élni szeretne, mert olaj ugyi nem lesz...
Mire beindulna az új blokk, a küszöbön álló olajválság elsöpri az egész iparágat. Újabban már nem csak Hetesiék, hanem a fél világ az olduvai teoria beteljesedéséről beszél.
Ennek az a lényege h aki most atomenergetikát tanul az egyetemen kb. 2025-ben kapálgatni fog ha élni szeretne, mert olaj ugyi nem lesz...
Gera 2010.02.15. 00:48:05
@nótbuk: Ja, bazzeg, nyilván kevesebb energiát lehet nyerni egy gramm uránból, mint az előállításához felhasznált olajból. A faszom se érti, hogy akkor hogy termelhet kb olyan áron egy atomerőmű, mint egy szénerőmű úgy, hogy a működési költségeinek elenyésző része a fűtőanyag ára. Amit mondtál, az viszont nagyjából igaz egy szélerőműre például :)
flimo13 2010.02.15. 01:11:35
@nótbuk: és ugye amire rárepül millió légy, az biztos igaz. Felsorolni sincs kedvem hányféle megoldás van erre, kezdve a leszerelt nukleáris robbanófejek felhasználásától kezdve az olajat helyettesítő enegiahordozókig.
Unter Bahn (törölt) 2010.02.15. 01:12:46
@Szélfoszlány: "A fúziós reaktorok nem a maghasadást, hanem a mag-egyesülést (magfúzió) használják energiaforrásként. Fúzióval működő atomerőmű még nem létezik, de ez lenne az ideális megoldás (minimális radioaktív hulladék, szinte kifogyhatatlan kiindulási anyagok), ha megoldanánk a felmerülő tudományos és technikai problémákat. A most létező kutatóreaktorok a JET, az ITER és a Z machin"
Ugyanezt mondtam, mert innen olvastam (Wikipédia): kísérleti példányai üzemelnek... Ott van, hogy vannak műszaki problémák: melyik felfedezéssel nem volt??? Ha van benne fantázia, akkor rá kell állni (oktatás, kutatás stb).
A lényeg azon van, hogy erőmű kell, nekünk meg se szelünk, se vizünk, se szenünk vagy földgázunk nem nagyon van erre. A lignitet hagyjuk meg tényleg, most is azzal fűtök és ha nem occsósítják a gázt, bizony jövőre is azzal fogok.
Amúgy meg nem feltétlen ide kívánkozik, de az országban jártamban-keltem annyi kivágott erdőt, erdőrészt láttam, annyi hirdetést olvastam kitermelési engedélyekről, de egy db csemetét nem láttam!!! Ha már környezetvédelem, akkor nem kellene meg is mozdulni végre és pl. azt kiverni az emberekből, ami nemzeti vagyon??? Persze az erőmű ettől még kell, de biztosan jobban nézne ki Visonta is erdővel körülvéve, mint ahogy most a csupasz semmiben...
Ugyanezt mondtam, mert innen olvastam (Wikipédia): kísérleti példányai üzemelnek... Ott van, hogy vannak műszaki problémák: melyik felfedezéssel nem volt??? Ha van benne fantázia, akkor rá kell állni (oktatás, kutatás stb).
A lényeg azon van, hogy erőmű kell, nekünk meg se szelünk, se vizünk, se szenünk vagy földgázunk nem nagyon van erre. A lignitet hagyjuk meg tényleg, most is azzal fűtök és ha nem occsósítják a gázt, bizony jövőre is azzal fogok.
Amúgy meg nem feltétlen ide kívánkozik, de az országban jártamban-keltem annyi kivágott erdőt, erdőrészt láttam, annyi hirdetést olvastam kitermelési engedélyekről, de egy db csemetét nem láttam!!! Ha már környezetvédelem, akkor nem kellene meg is mozdulni végre és pl. azt kiverni az emberekből, ami nemzeti vagyon??? Persze az erőmű ettől még kell, de biztosan jobban nézne ki Visonta is erdővel körülvéve, mint ahogy most a csupasz semmiben...
flimo13 2010.02.15. 01:16:00
@Unter Bahn: Mire az új blokkok élettartama lejár, addigra lehet Magyarországon (vagy kapunk energiát másik EU-s erőműből) fúziós erőmű.
Unter Bahn (törölt) 2010.02.15. 01:17:16
@flimo13: "Ez így nettó hülyeség. "
Vazze, legalább annyi hanyagság legyen már benned, hogy elmondod nagyvonalakban, miért. Csak úgy félvállról lehülyézni valakit nem nagy dolog...
Úgy kommunikálták, hogy túlhevült a reaktor, elgörbültek a szabályozórudak (vagy elemek) és nem tudták teljesen leállítani a blokkot.
Tessék, lehet beszélni:...
Vazze, legalább annyi hanyagság legyen már benned, hogy elmondod nagyvonalakban, miért. Csak úgy félvállról lehülyézni valakit nem nagy dolog...
Úgy kommunikálták, hogy túlhevült a reaktor, elgörbültek a szabályozórudak (vagy elemek) és nem tudták teljesen leállítani a blokkot.
Tessék, lehet beszélni:...
nótbuk 2010.02.15. 01:31:28
@Unter Bahn: az őskor amit említesz hamarosan elérkezik és a szakirodalom posztindusztriális kőkorszaknak nevezi. mivel a "peak oil" 2008-ban megvolt, könnyen kiszámítható h a kőolaj világkereskedelme 2020 körül összeomlik és vele együtt magától felbomlik a nyugati típusú ipari társadalom és helyette kialakul a fenntartható társadalom (falvak, tanyák, cigány putrik és kapálás).
brlv24 2010.02.15. 01:33:58
@nótbuk: Hat szerintem meg nem:)
Ha a peak oil 2008-ban volt, akkor eleg lehetetlen, hogy 12 ev alatt kritikus szintre csokkenjen a mennyisege...
Ha a peak oil 2008-ban volt, akkor eleg lehetetlen, hogy 12 ev alatt kritikus szintre csokkenjen a mennyisege...
flimo13 2010.02.15. 01:34:37
@Unter Bahn: jézusom, ki kommunikált így, egy beszívott energiaklubos?!
A reaktor nem is üzemelt, az éves "üzemanyagcserét" végezték rajta. Az üzemzavar egy tisztítótartályban történt, amit a franciák rosszul terveztek. Rossz volt a fűtőelemek hűtése, egy részük megolvadt, megrepedt, és kiszabadult némi radioaktív gőz a tartályból. De nem volt láncreakció se a baleset előtt, alatt, után, a bomlástermékek maradványhője forralta el a hűtővizet.
A reaktor nem is üzemelt, az éves "üzemanyagcserét" végezték rajta. Az üzemzavar egy tisztítótartályban történt, amit a franciák rosszul terveztek. Rossz volt a fűtőelemek hűtése, egy részük megolvadt, megrepedt, és kiszabadult némi radioaktív gőz a tartályból. De nem volt láncreakció se a baleset előtt, alatt, után, a bomlástermékek maradványhője forralta el a hűtővizet.
brlv24 2010.02.15. 01:36:57
@nótbuk: Masodsorban, ha az olaj ara el kelzd emelkedni, akkor megno a kereslet a "lokalis" energiatermeles fele es a haztartasok elkezdenek napkollektorokat es szelkerekeket venni.
Ez a keresletnovekedes olcsobba teszi a megujjulo energiaforrasokat. Az atomeromuvek meg maradnak, maximum azt is olcsobb lesz majd epiteni az igenynovekedes miatt.
Ez a keresletnovekedes olcsobba teszi a megujjulo energiaforrasokat. Az atomeromuvek meg maradnak, maximum azt is olcsobb lesz majd epiteni az igenynovekedes miatt.
nótbuk 2010.02.15. 01:52:50
@brlv24: évi 5%-al esnek a nagy olaj mezők (10-ből 9) és Kína 7-8%-al többet fogyaszt évente, miközben 2003-óta a legnagyobb felfedezett (braziliai) mező 200 napra elég. 2020-ra nem marad exportálható olajmennyiség a közelkeleten, mert a maradékot elviszi a saját fogyasztásuk.
Az alattomos Kínaiak két nagy gázvezeték projektet is indítottak Oroszországból, miközben ők tele vannak szénnel amiből semmit nem adnak el. Előbb-utóbb a féleszű oroszok is bezárkóznak és megtartják maguknak a maradék olajat, gázt és uránércet.
Az alattomos Kínaiak két nagy gázvezeték projektet is indítottak Oroszországból, miközben ők tele vannak szénnel amiből semmit nem adnak el. Előbb-utóbb a féleszű oroszok is bezárkóznak és megtartják maguknak a maradék olajat, gázt és uránércet.
nótbuk 2010.02.15. 02:13:37
@brlv24: hiába építenek több atomerőművet, ha már most is felerészben a 1980 előtti készletekből fűtik őket. A meddő U238-ból meg nagyon lassan lehet hasznos anyagot (plutónium) előállítani.
Aki azt hiszi h ezt a válságot néhány százezer bedőlt amerikai lakás hiteles indította el, az beteg. Ez erőforrás válság, amit a tavalyi 150 dolláros olajár is bizonyít. Csak utána azért esett le, mert az ipar 25-30%-al összezsugorodott. Aki most beiratkozik egy egyetemre, már csak az idejét pazarolja...
Aki azt hiszi h ezt a válságot néhány százezer bedőlt amerikai lakás hiteles indította el, az beteg. Ez erőforrás válság, amit a tavalyi 150 dolláros olajár is bizonyít. Csak utána azért esett le, mert az ipar 25-30%-al összezsugorodott. Aki most beiratkozik egy egyetemre, már csak az idejét pazarolja...
brlv24 2010.02.15. 02:22:55
@nótbuk: Hat nem tudom honnan vetted ezeket,de egeszsegedre:)
twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX · http://freewaresoftwarenews.blogspot.com/ 2010.02.15. 04:25:41
Minden haztartasba atomot.
mim 2010.02.15. 04:36:20
Új erőműveket tudtommal minden féle érdekcsoportoknak jóvá kell hagyniuk. A jelenlegi nemzetközi irányvonal a "minél kevesebb atom" felé tendál és csak akkor nézi el az újabbak felhúzását, ha az valóban indokolt. Nos ha jól emlékszek, akkor Mo-nak ez nem indokolt, hiszen hű de sokkal jobb lenne, ha máshonnan vásárolnánk. Pl franciáktól.
Az is fontos téma manapság, hogy a hasadó anyagot nagyon illik kontrollálni. Minden kisérleti erőmű potenciális biztonsági rés (nemzetbizt.), vagyis a "mini" és "falusi" erőművek megmaradnak az ábránd szintjén - hiába megvalósíthatóak technológiailag.
Az is fontos téma manapság, hogy a hasadó anyagot nagyon illik kontrollálni. Minden kisérleti erőmű potenciális biztonsági rés (nemzetbizt.), vagyis a "mini" és "falusi" erőművek megmaradnak az ábránd szintjén - hiába megvalósíthatóak technológiailag.
belekotty 2010.02.15. 07:24:50
@retekblog: Gondolom fogalmad sincs arról hogy a NAÜ-nek milyen szabályai vannak egy atomerőmű vizsgálatánál és mik alapján engedik a hosszabbítást. Hasraütés? Fingod nincs az atomerőművekről.
belekotty 2010.02.15. 07:26:56
@j311: Jaja. Az egyessel is csak annyi a gond alapvetően, hogy a primer/secunder kör hőcserélőjének szivárgása már nagy és vagy tíz cső le van dugózva. Különben semmi probléma vele.
belekotty 2010.02.15. 07:31:16
@nótbuk: "a küszöbön álló olajválság elsöpri az egész iparágat. " - Ezt hol olvastad? Szaud Arábia jelenlegi kitermelése mellett ismert készletei több mint 100 évre elegendőek.
belekotty 2010.02.15. 07:35:34
@Unter Bahn: "Úgy kommunikálták, hogy túlhevült a reaktor, elgörbültek a szabályozórudak (vagy elemek) és nem tudták teljesen leállítani a blokkot."
- Ezek szerint még csak el sem olvastad a hírekek 2003-ben, mert full hülyeségeket beszélsz. A pihentető medence hűtése ment el, mire felhevültek az üzemanyag rudak, nem a szabályzó rudak, mert azok ott nincsenek is. Akkora hülyeséget beszélsz, annyira tájékozatlan vagy, hogy jobb lenne ha nem írnál semmit.
- Ezek szerint még csak el sem olvastad a hírekek 2003-ben, mert full hülyeségeket beszélsz. A pihentető medence hűtése ment el, mire felhevültek az üzemanyag rudak, nem a szabályzó rudak, mert azok ott nincsenek is. Akkora hülyeséget beszélsz, annyira tájékozatlan vagy, hogy jobb lenne ha nem írnál semmit.
belekotty 2010.02.15. 07:37:22
@nótbuk: "A meddő U238-ból meg nagyon lassan lehet hasznos anyagot (plutónium) előállítani. "
Jajajaj! Ne írogass ha nem értesz az atomreaktorokhoz!
Jajajaj! Ne írogass ha nem értesz az atomreaktorokhoz!
Gempacsöki Boborján · http://hot-spot.blog.hu/ 2010.02.15. 08:06:32
20 év az kevés lesz a magyar viszonyokat és bürokráciát ismerve.Továbbá kéne még minimum 1 db atomerőmű az országba.Az energiaprobléma majd akkor oldódik meg ha a hidegfúziós baszottság beindul Dél -Franciáországban,de a tesztideje annak is minimum 20 év.
Gempacsöki Boborján · http://hot-spot.blog.hu/ 2010.02.15. 08:08:10
@nótbuk: Engem csak az érdekelne hogy hova a picsába lett a kurva sok pénz a világból?
Gempacsöki Boborján · http://hot-spot.blog.hu/ 2010.02.15. 08:10:11
@nótbuk: Remélem hamarosan rákényszerül Magyarország is arra,hogy kiaknázza azokat az energiakészleteit amin itt csücsülünk Bp-en.Geotermikus energiák pl.
yerico1 2010.02.15. 08:11:21
@nótbuk: A hírtv, hazánk híres pesszimista tévéje, na ott aztán tényleg megy a szaktudás ezerrel. Inkább nézz utána a neten, hogy mennyi ismert és becsült uránkészlet van a világon, és az jelen kapacitás mellett mennyi időre elég.
Nick Leeson 2010.02.15. 08:21:34
@mim: "A jelenlegi nemzetközi irányvonal a "minél kevesebb atom" felé tendál és csak akkor nézi el az újabbak felhúzását, ha az valóban indokolt."
Szerintem ez totál nem így van.
A világon jelenleg olyan sok atomerőművet építenek, hogy ha mi is szeretnénk, akkor jó lesz iparkodni, mert le lesz kötve az összes kapacitás, és mi csak jóval később kerülünk sorra. Ezt már több helyen olvastam.
Szerintem ez totál nem így van.
A világon jelenleg olyan sok atomerőművet építenek, hogy ha mi is szeretnénk, akkor jó lesz iparkodni, mert le lesz kötve az összes kapacitás, és mi csak jóval később kerülünk sorra. Ezt már több helyen olvastam.
Gempacsöki Boborján · http://hot-spot.blog.hu/ 2010.02.15. 08:23:07
@az aki: Mert jelenleg még mindig az atomerőmű a legolcsóbb legtisztább leggazdaságosabb legkevésbé környezetszennyező energia.
Nick Leeson 2010.02.15. 08:23:49
A földgázról senki nem beszél...
Az bejegyzésben a legtöbb lehetőség, határozottan kalkulál a földgázzal. Holott szerintem teljesen ki kéne zárni. A ruszkik már évek óta szopatnak mindenkit a gázárral. Nem nehéz kitalálni, hogy a jövőben ez még fokozottabban fog jelentkezni. Ráadásul egyszer az is elfogy...
Részemről atom + amit lehet megújulóból fedezni. Csak ez a járható út.
Az bejegyzésben a legtöbb lehetőség, határozottan kalkulál a földgázzal. Holott szerintem teljesen ki kéne zárni. A ruszkik már évek óta szopatnak mindenkit a gázárral. Nem nehéz kitalálni, hogy a jövőben ez még fokozottabban fog jelentkezni. Ráadásul egyszer az is elfogy...
Részemről atom + amit lehet megújulóból fedezni. Csak ez a járható út.
Unter Bahn (törölt) 2010.02.15. 08:29:53
@flimo13: Köszönöm, a 2. bekezdés volt hasznosabb számomra...
aachi2 2010.02.15. 08:30:27
@belekotty: "A pihentető medence hűtése ment el, mire felhevültek az üzemanyag rudak"
te se nagyon olvastad el a híreket anno. nem a hűtés ment el :)
te se nagyon olvastad el a híreket anno. nem a hűtés ment el :)
Unter Bahn (törölt) 2010.02.15. 08:34:56
@belekotty: "Akkora hülyeséget beszélsz, annyira tájékozatlan vagy, hogy jobb lenne ha nem írnál semmit."
Tegyük fel, hogy mindenki atomfizikus vagy legalább nukleáris erőműben végez szakértést igénylő munkát. Ha csak ők írogathatnának, akkor mi lenne velünk szegény tudatlan hülyékkel, akik csak emlékezetből írnak 6-7 évvel ezelőtti eseményekről.
Itt mindenki ennyire paranoiás, hogy ölni tudna, amikor egy laikus megnyilatkozik???
Jó főnök lesz belőled, a taposás már nagyon megy...
Tegyük fel, hogy mindenki atomfizikus vagy legalább nukleáris erőműben végez szakértést igénylő munkát. Ha csak ők írogathatnának, akkor mi lenne velünk szegény tudatlan hülyékkel, akik csak emlékezetből írnak 6-7 évvel ezelőtti eseményekről.
Itt mindenki ennyire paranoiás, hogy ölni tudna, amikor egy laikus megnyilatkozik???
Jó főnök lesz belőled, a taposás már nagyon megy...
David Bowman 2010.02.15. 08:39:26
@j311: Az a baj, hogy a föld alatt jobbára szódavíz van, így ha használni akarod a forróvizet,előbb el kell engedni a széndioxidot. Így lett Izland nagy CO2 kibocsájtó.
Ha süt a nap, nem kell se fűteni, se világítani. A szél ritkán fúj télen.
Ha süt a nap, nem kell se fűteni, se világítani. A szél ritkán fúj télen.
Danixxster 2010.02.15. 08:40:38
1. A kevesebb atom irány a gázhisztivel megfordult. Az olaszok tervezik az atomerőműveik újraindítását. A németek szintén gondolkoznak.
2. Nem pihentető medence, hanem kazettamosó, a kettő nagyon nem ugyanaz. És de a hűtéssel akadtak gondok.
3. Földgáz, muahaha. nem függünk már így is eléggé?
2. Nem pihentető medence, hanem kazettamosó, a kettő nagyon nem ugyanaz. És de a hűtéssel akadtak gondok.
3. Földgáz, muahaha. nem függünk már így is eléggé?
timarg · http://sas2.elte.hu/tg 2010.02.15. 08:40:45
bm613: "Arról nem is beszélve, hogy ha Pakson el is követnék azt a tömérdek sok hülyeséget, amit ott, akkor is mindössze anyagi kár keletkezne, ugyanis az erőmű szépen fogná magát, és leállna, aztán lehetne rendet rakni benne, és újraindítani."
Azért nem teljesen. Persze, Paks arra van tervezve, hogy ha eltörik a primer köri fővezeték (ami elég nagy durr a 105 atmoszférájával), akkor se jusson ki sugárzás. Ehhez képest egy amatőr, és hangsúlyozottan "kísérleti" (Csernobil utánérzés... belefér 30 köteg is abba a technológiába, amit 7 kötegre találtak ki... és így mennyivel olcsóbb lenne...) módon elvégzett fűtőelemcserével majdnem sikerült nagy bummot (becslésem szerint durranógázrobbanást, ami elég rendesen szétvihetett volna mindent pár 10 méterre a reaktortól) csinálni 2003-ban, amivel tudtommal senki nem számolt az eredeti tervezéskor.
Ehhez képest én is atompárti vagyok, de az nem igaz, hogy a nyomottvizes reaktorban semmi baj nem lehet soha.
Nekem a legszimpibb megoldás az atom+megújuló1500, de ez utóbbi nem lehet szél vagy nap, mert az akkor van, amikor fúj vagy süt, és nem akkor, amikor kell (tárolni meg egyelőre nagyon drága lenne). Geotermikus kell - de nem is annyira áramtermelésre, hanem a fűtési földgáz kiváltására, városokban meg, bécsi mintára a háztartási hulladék eltüzelése.
Azért nem teljesen. Persze, Paks arra van tervezve, hogy ha eltörik a primer köri fővezeték (ami elég nagy durr a 105 atmoszférájával), akkor se jusson ki sugárzás. Ehhez képest egy amatőr, és hangsúlyozottan "kísérleti" (Csernobil utánérzés... belefér 30 köteg is abba a technológiába, amit 7 kötegre találtak ki... és így mennyivel olcsóbb lenne...) módon elvégzett fűtőelemcserével majdnem sikerült nagy bummot (becslésem szerint durranógázrobbanást, ami elég rendesen szétvihetett volna mindent pár 10 méterre a reaktortól) csinálni 2003-ban, amivel tudtommal senki nem számolt az eredeti tervezéskor.
Ehhez képest én is atompárti vagyok, de az nem igaz, hogy a nyomottvizes reaktorban semmi baj nem lehet soha.
Nekem a legszimpibb megoldás az atom+megújuló1500, de ez utóbbi nem lehet szél vagy nap, mert az akkor van, amikor fúj vagy süt, és nem akkor, amikor kell (tárolni meg egyelőre nagyon drága lenne). Geotermikus kell - de nem is annyira áramtermelésre, hanem a fűtési földgáz kiváltására, városokban meg, bécsi mintára a háztartási hulladék eltüzelése.
Kis ember 2010.02.15. 08:44:23
Szerintem meg atomot Kínára meg az Egyesült Államokra és akkor megoldódott az egész energiakérdés.
Danixxster 2010.02.15. 08:46:12
Hogy ide menni okos jár. Semmilyen fűtőelem csere nem volt. Ha nem tudod miről van szó ne írd le ide. Csak azért ilyen ostobaságot írni, hogy mutasd te milyen jó tájékozott vagy nem kéne.
David Bowman 2010.02.15. 08:46:57
@Unter Bahn: Van ilyen. Életveszélyes.
englishrussia.com/?p=2355
1ébként nekem is ilyen SNAP vagy Rumaska kellene a pinyóba lebetonozva.
englishrussia.com/?p=2355
1ébként nekem is ilyen SNAP vagy Rumaska kellene a pinyóba lebetonozva.
Danixxster 2010.02.15. 08:47:43
Bocsánat az elírásokért, de nem bírom az okoskodókat.
tahu 2010.02.15. 08:49:23
@David Bowman: ez egy az egyben a budapesti metró :) valszeg ugyanott tervezhették
David Bowman 2010.02.15. 08:51:14
@Unter Bahn: Úgy tudom, az akácot nem kell újra ültetni. Kinő magától.
Gempacsöki Boborján · http://hot-spot.blog.hu/ 2010.02.15. 08:54:23
@az aki: Volna azért jobb is.Szél,nap és a földhővel mi van?
Manyizga (törölt) 2010.02.15. 09:05:09
@timarg: "az atom+megújuló1500, de ez utóbbi nem lehet szél vagy nap, mert az akkor van, amikor fúj vagy süt,"
A mai napelemek képesek nappal áramot termelni, csak a borultságtól függően többet-kevesebbet. Mondjuk éjjel nem. :)
A mai napelemek képesek nappal áramot termelni, csak a borultságtól függően többet-kevesebbet. Mondjuk éjjel nem. :)
David Bowman 2010.02.15. 09:10:21
@Manyizga: Az a baj, hogy a nekünk jókor termelő naperőműnek az Atlanti - óceán közepén kellene lennie. Akkor nyomatná az energiát az esti főszezonban.
flimo13 2010.02.15. 09:13:24
@IárifIári: nem tesztelnek hidegfúziót se Franciaországban, se máshol.
flimo13 2010.02.15. 09:17:51
@az aki: valamennyi földgázra (vagy hasonlóra) mindenképp szükség van, mert azok a legrugalmasabb erőművek.
flimo13 2010.02.15. 09:19:22
@Danixxster: Pedig de, épp az "átrakást" végezték, azért is kerülhetett a tisztítótartályba.
Gempacsöki Boborján · http://hot-spot.blog.hu/ 2010.02.15. 09:28:40
@flimo13: Az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor - Nemzetközi Kísérleti Termonukleáris Reaktor) egy nemzetközi tokamak (mágneses fúzió) kutatás-fejlesztési (K+F) projekt, melynek célja a jövőbeli villamos erőművek technológiájának kifejlesztése a mai plazmafizikai ismereteink továbbfejlesztésével. A jelenleg üzemelő leghatékonyabb plazmafúziós berendezésekkel, többek között a JET,DIII-D, EAST, TFTR, K-Star, JT-60, TCV és T-15 által felhalmozott tudásra fog épülni, de számottevően nagyobb lesz náluk, és a működtetéséhez szükséges energia itt már jóval kisebb lesz a konstukció által termelt energiánál (a tervezett energiasokszorozási hányados Q=10, ellentétben pl. a jelenlegi rekordtartó JET-tel, ahol a legjobb Q=0.2 volt, azaz a betáplált energia ötödének megfelelő fúziós energiát termeltek).
2006. november 21-én az ITER 7 résztvevője formálisan is megállapodott a projekt finanszírozásában.[1]
A program várt időtartama 30 év lesz, melyből 10 évet az építés, és 20 évet a működés tölt majd ki.[1] Teljes költségvetése körülbelül 10 milliárd euró. Hosszas egyeztetések után a jelentkező franciaországi, japán, kanadai és spanyol helyszínek közül a franciaországi Cadarache-t választották ki helyszínnek. Jelenleg (2009. október) az építkezés már elkezdődött Cadarache-ban, az első plazmakisülés pedig kb. 2018-ra várható.
A tervek szerint az ITER körülbelül 500 MW fúziós teljesítményt fenntartására lesz képes legfeljebb 400 másodpercen keresztül (a második legnagyobb eszköz, a JET valaha volt legnagyobb teljesítménye 16 MW, kevesebb, mint 1 másodpercen át). Ezalatt körülbelül fél gramm deutérium/trícium keverék fúziója zajlik majd le a reaktortartály 840 m3 térfogatában. Noha az ITER már képes lesz fúziós energia előállítására, ezt még nem fogják áram termelésére használni, hanem a fúziós energiatermelés kivitelezhetőségét demonstrálandó kutatóberendezés lesz. A következő, energiát már ipari szinten is előallító fúziós reaktor a 2000 MW-os DEMO lesz.
2006. november 21-én az ITER 7 résztvevője formálisan is megállapodott a projekt finanszírozásában.[1]
A program várt időtartama 30 év lesz, melyből 10 évet az építés, és 20 évet a működés tölt majd ki.[1] Teljes költségvetése körülbelül 10 milliárd euró. Hosszas egyeztetések után a jelentkező franciaországi, japán, kanadai és spanyol helyszínek közül a franciaországi Cadarache-t választották ki helyszínnek. Jelenleg (2009. október) az építkezés már elkezdődött Cadarache-ban, az első plazmakisülés pedig kb. 2018-ra várható.
A tervek szerint az ITER körülbelül 500 MW fúziós teljesítményt fenntartására lesz képes legfeljebb 400 másodpercen keresztül (a második legnagyobb eszköz, a JET valaha volt legnagyobb teljesítménye 16 MW, kevesebb, mint 1 másodpercen át). Ezalatt körülbelül fél gramm deutérium/trícium keverék fúziója zajlik majd le a reaktortartály 840 m3 térfogatában. Noha az ITER már képes lesz fúziós energia előállítására, ezt még nem fogják áram termelésére használni, hanem a fúziós energiatermelés kivitelezhetőségét demonstrálandó kutatóberendezés lesz. A következő, energiát már ipari szinten is előallító fúziós reaktor a 2000 MW-os DEMO lesz.
belekotty 2010.02.15. 09:31:55
@aachi2: De a hűtés ment el. Szerinted miért forrt meg ha nem a hűtés ment el?
belekotty 2010.02.15. 09:33:01
@Unter Bahn: Igen, mert olyanról nyilatkozol, amiről fogalmad sincs és a sok hülye hozzánemértő miatt tart itt a nukleáris technológia.
Acmee 2010.02.15. 09:44:08
hu.wikipedia.org/wiki/Atomer%C5%91m%C5%B1#Atomer.C5.91m.C5.B1vi_balesetek
Azért nem "csak" egy nagyobb atombaleset volt már. Bár eddig "csak Csernobil kapott nagy nyilvánosságot.
Amúgy: Előre leszögezném, h nem sokat értek az atomenergiához, de Csernobil kapcsán már sokat olvastam róla.
Az oroszoknál -ha jól tudom-, akkor a mai napig működnek -a csernobilihez hasonló- RBMK 1000 reaktorok. A csernobili baleset egy hülye főmérnök miatt következett be (és egy akkor kevésbé ismert jelenség, ún."reaktorbetegség" alias xenonmérgezés miatt). Amúgy volt tervezési hibája is a reaktornak -erről olvashatunk is a wikin-, de alapvetően a biztonsági előírások, valamint az üzemeltetési szabályok felrúgása miatt következett be baleset.
Paks: Én úgy hallottam, h a mostani VVER reaktorokat már elkezdték süllyeszteni -évente vmi 3-4cm-, hogy az üzemidő lejárta után "le legyen a gond róla".
Egy kicsit a geotermikus cuccokról (ez (is) a szakmám):
A geotermikus energia kinyeréséhez alapvetően 2 dolog kell:
1.hőszivattyú
2.kurva sok áram
Ezzel kapcsolatban sokan keverik a szezont a fazonnal. A geotermikus energia nem azt jelenti, hogy fogjuk a forró termálvizet, aztán szivattyú fel, megdolgoztatjuk, majd szivattyú vissza.
A geotermikus energia tulajdonképp a föld "állandó" hőmérsékletén alapul, azt aknázza ki. Most gondoljon mindenki a kedvenc -sörrel töltött- hűtőszekrényére. Bent hideg, a hátulján lévő rács meleg. Pont így működik a hőszivattyú is. A földben lévő 10-15fokCelsiusból csinál 35-40fokot, amit aztán padló- és falfűtésre (valamint böszme HMV készítésre) lehet használni.
Mi ebben a hiba?
1. Honnan szedsz kurva sok elektromosságot? Gáz, szén, atom, biomassza. A megújuló erre faszság, nincs szél, nap, megfagysz. Ilyenre nem lehet alapozni.
A közel megfelelő rendszer az atomreaktorra (vagy magfúzióra, de az még mesekönyv szinten van) alapozott, helyi hőszivattyús modulok. Falukat, kisebb városrészeket egy-egy hőszivattyú blokkra kapcsolni, onnan "távfűtés" szerűen vinni a hőenergiát a jól szigetelt, energiatakarékos házakba.
Miért jó?:
-nagy hatásfok (160-180% a hőszivattyú hatásfoka), veszteségekkel együtt is 100% felett lehet.
-nincs hasogatás, gázvita, széntalicska, gumitüzelés a "svédeknél", füstös falu szélmentes téli estéken, stb.
-kis hőmérséklet, kis hőveszteség az elosztó hálózaton.
-kibszottul környezetkímélő
Miért rossz?:
-kis primer hőmérséklet, csak felületek fűtésére használható(fal, padló)
-egyelőre drága
-drága kiépítendő infrastruktúra
-megújuló energiaforrást is be lehet vonni a termelésbe
-nem tudni, h mit okoz hosszú távon a föld erőteljes hűtése
-nem fizető "vendégek" esetén felugró költségek
-kire lehet rábízni egy ilyen rendszer üzemeltetését?
-stb.
Ergo marha nehéz hatékony, környezetkímélő és még olcsót is összehozni...
Azért nem "csak" egy nagyobb atombaleset volt már. Bár eddig "csak Csernobil kapott nagy nyilvánosságot.
Amúgy: Előre leszögezném, h nem sokat értek az atomenergiához, de Csernobil kapcsán már sokat olvastam róla.
Az oroszoknál -ha jól tudom-, akkor a mai napig működnek -a csernobilihez hasonló- RBMK 1000 reaktorok. A csernobili baleset egy hülye főmérnök miatt következett be (és egy akkor kevésbé ismert jelenség, ún."reaktorbetegség" alias xenonmérgezés miatt). Amúgy volt tervezési hibája is a reaktornak -erről olvashatunk is a wikin-, de alapvetően a biztonsági előírások, valamint az üzemeltetési szabályok felrúgása miatt következett be baleset.
Paks: Én úgy hallottam, h a mostani VVER reaktorokat már elkezdték süllyeszteni -évente vmi 3-4cm-, hogy az üzemidő lejárta után "le legyen a gond róla".
Egy kicsit a geotermikus cuccokról (ez (is) a szakmám):
A geotermikus energia kinyeréséhez alapvetően 2 dolog kell:
1.hőszivattyú
2.kurva sok áram
Ezzel kapcsolatban sokan keverik a szezont a fazonnal. A geotermikus energia nem azt jelenti, hogy fogjuk a forró termálvizet, aztán szivattyú fel, megdolgoztatjuk, majd szivattyú vissza.
A geotermikus energia tulajdonképp a föld "állandó" hőmérsékletén alapul, azt aknázza ki. Most gondoljon mindenki a kedvenc -sörrel töltött- hűtőszekrényére. Bent hideg, a hátulján lévő rács meleg. Pont így működik a hőszivattyú is. A földben lévő 10-15fokCelsiusból csinál 35-40fokot, amit aztán padló- és falfűtésre (valamint böszme HMV készítésre) lehet használni.
Mi ebben a hiba?
1. Honnan szedsz kurva sok elektromosságot? Gáz, szén, atom, biomassza. A megújuló erre faszság, nincs szél, nap, megfagysz. Ilyenre nem lehet alapozni.
A közel megfelelő rendszer az atomreaktorra (vagy magfúzióra, de az még mesekönyv szinten van) alapozott, helyi hőszivattyús modulok. Falukat, kisebb városrészeket egy-egy hőszivattyú blokkra kapcsolni, onnan "távfűtés" szerűen vinni a hőenergiát a jól szigetelt, energiatakarékos házakba.
Miért jó?:
-nagy hatásfok (160-180% a hőszivattyú hatásfoka), veszteségekkel együtt is 100% felett lehet.
-nincs hasogatás, gázvita, széntalicska, gumitüzelés a "svédeknél", füstös falu szélmentes téli estéken, stb.
-kis hőmérséklet, kis hőveszteség az elosztó hálózaton.
-kibszottul környezetkímélő
Miért rossz?:
-kis primer hőmérséklet, csak felületek fűtésére használható(fal, padló)
-egyelőre drága
-drága kiépítendő infrastruktúra
-megújuló energiaforrást is be lehet vonni a termelésbe
-nem tudni, h mit okoz hosszú távon a föld erőteljes hűtése
-nem fizető "vendégek" esetén felugró költségek
-kire lehet rábízni egy ilyen rendszer üzemeltetését?
-stb.
Ergo marha nehéz hatékony, környezetkímélő és még olcsót is összehozni...
Acmee 2010.02.15. 09:48:23
@flimo13:
ÖÖÖ....
Azért ennyire nem egyszerűsíteném le a dolgot. Nem olyan egyszerű egy erőművet visszaterhelni, mint otthon kikapcsolni a gázkazánt.
Többek közt ezért is nehéz a szélturbinákat és a napelem-telepeket a hálózatba kapcsolni, mert megöli a többi erőmű üzemvitelét. Nem rángathatsz "percenként" ide-oda egy erőművet, h mikor fúj a szél, mikor nem. Főleg, ha a szél előrejelzése is téved (visszaterhel a gázos erőmű, számítva a szél érkezésére, az baszik jönni, aztán lesz egy fél napos áramkimaradás, mert nem tudnak egy pillanat alatt csúcsra járni...)
ÖÖÖ....
Azért ennyire nem egyszerűsíteném le a dolgot. Nem olyan egyszerű egy erőművet visszaterhelni, mint otthon kikapcsolni a gázkazánt.
Többek közt ezért is nehéz a szélturbinákat és a napelem-telepeket a hálózatba kapcsolni, mert megöli a többi erőmű üzemvitelét. Nem rángathatsz "percenként" ide-oda egy erőművet, h mikor fúj a szél, mikor nem. Főleg, ha a szél előrejelzése is téved (visszaterhel a gázos erőmű, számítva a szél érkezésére, az baszik jönni, aztán lesz egy fél napos áramkimaradás, mert nem tudnak egy pillanat alatt csúcsra járni...)
xszolixxx 2010.02.15. 09:58:27
Kellenének új atomerőművek, vagy legalább pár új blokk.
A nap meg a szél erőmüvek, környezet szennyezőbbek, mintha olajjal termelnénk áramot.
Egy szélerőmü kb 10-20 évig üzemel aztán veszélyes hulladék lesz belőle (több tonna műanyag, műgyanta, festék). előállítása sem kevés energiába kerül. A napelem előállítása is rengeteg energiát, és mérgező anyagot igényel. És 20-30 év mulva szintén veszélyes hulladék. Geotermikus jó ötlet, de nagyon drága és energia termelésre csak nagyon korlátozottan használható.
A nap meg a szél erőmüvek, környezet szennyezőbbek, mintha olajjal termelnénk áramot.
Egy szélerőmü kb 10-20 évig üzemel aztán veszélyes hulladék lesz belőle (több tonna műanyag, műgyanta, festék). előállítása sem kevés energiába kerül. A napelem előállítása is rengeteg energiát, és mérgező anyagot igényel. És 20-30 év mulva szintén veszélyes hulladék. Geotermikus jó ötlet, de nagyon drága és energia termelésre csak nagyon korlátozottan használható.
becquerel · http://energiaalsag.blog.hu 2010.02.15. 10:02:44
@belekotty: Miért, hol tart ma a nukleáris technológia?
(Amúgy Csernobilt hozzáértők robbantották fel, meg Pakson sem Mari néni miatt tört össze az a néhány kazetta...)
(Amúgy Csernobilt hozzáértők robbantották fel, meg Pakson sem Mari néni miatt tört össze az a néhány kazetta...)
Unter Bahn (törölt) 2010.02.15. 10:17:30
@belekotty: "...olyanról nyilatkozol, amiről fogalmad sincs és a sok hülye hozzánemértő miatt tart itt a nukleáris technológia..."
No majd akkor nyisd ki a hangod, majd amikor erre is népszavazást írnak ki, mint a NATO-, vagy EU-csatlakozásra, ami szvsz amúgy nem magánvélemény kérdése, hanem katonapolitikai és gazdasági SZAKKÉRDÉS!
Majd amikor Mari néni a 91 évével a mozgóurnába leadja a "szakértői voksát" (láttam Hirosimát, nem kell atombomba, Isten áldja meg .... politikust).
Fogsz még Te utánam sírni:-)))
No majd akkor nyisd ki a hangod, majd amikor erre is népszavazást írnak ki, mint a NATO-, vagy EU-csatlakozásra, ami szvsz amúgy nem magánvélemény kérdése, hanem katonapolitikai és gazdasági SZAKKÉRDÉS!
Majd amikor Mari néni a 91 évével a mozgóurnába leadja a "szakértői voksát" (láttam Hirosimát, nem kell atombomba, Isten áldja meg .... politikust).
Fogsz még Te utánam sírni:-)))
istván123 2010.02.15. 10:30:30
Hali mindenki!
Honnan vesztek ennyi blődséget? Xenonmérgezés meg átrakás alatti robbanás csernobilban, megszaladt paksi reaktor?
Pakson az elkoszolódott kazettákat mosták egy franci tervezésű és gyártású mosótartályban. a tartály egy alulról nyitott cső, aminek a teteje nyitható. A mosás végeztével a mosótartály tetejét nem tudták egyből nyitni, ezért a benne levő víz elpárolgott és a tartály alján kinyomta a vizet, így a kazetták teteje gőzbe került, aminek nem olyan jó a hűtőképessége, ezért azok túlhevültek. Amikor kinyitották a mosótartályt, akkor befolyt a gőz helyére a hideg hűtővíz és a felhevült kazetták ezért deformálódtak. Nem történ semmi olyan amitől kétfejű disznók születnének vagy bármi baj lett volna.
Csernobil: Egy biztonságfokozó kísérletet akartak csinálni a turbina-gép oldalon (nem a reaktort akarták baszogatni) nem volt szó üzem közbeni átrakásról a kísérlet alatt, a xenonmérgezésnek semmi köze nem volt hozzá. (NÉZD MEG AZ NGC-n A VÉGZETES MÁSODPERCEK-et).
Halom biztonsági rendszert bénítottak a kísérlet elvégezhetősége érdekében, éjszakára maradt a kísérlet, és akik a profik voltak, azok hazamentek aludni és a normál személyzetre (akik ráadásul még kezdők, tapasztalatlanok voltak) hagyták a próbák elvégzését. egy közönséges durranógáz robbanás történt (hidrogén+oxigén GYK.) csak nagyon rossz helyen.
Emberek tájékozódni mielőtt világá kürtölitek melyen buták vagytok!!!
Maradok tisztelettel: Én
Honnan vesztek ennyi blődséget? Xenonmérgezés meg átrakás alatti robbanás csernobilban, megszaladt paksi reaktor?
Pakson az elkoszolódott kazettákat mosták egy franci tervezésű és gyártású mosótartályban. a tartály egy alulról nyitott cső, aminek a teteje nyitható. A mosás végeztével a mosótartály tetejét nem tudták egyből nyitni, ezért a benne levő víz elpárolgott és a tartály alján kinyomta a vizet, így a kazetták teteje gőzbe került, aminek nem olyan jó a hűtőképessége, ezért azok túlhevültek. Amikor kinyitották a mosótartályt, akkor befolyt a gőz helyére a hideg hűtővíz és a felhevült kazetták ezért deformálódtak. Nem történ semmi olyan amitől kétfejű disznók születnének vagy bármi baj lett volna.
Csernobil: Egy biztonságfokozó kísérletet akartak csinálni a turbina-gép oldalon (nem a reaktort akarták baszogatni) nem volt szó üzem közbeni átrakásról a kísérlet alatt, a xenonmérgezésnek semmi köze nem volt hozzá. (NÉZD MEG AZ NGC-n A VÉGZETES MÁSODPERCEK-et).
Halom biztonsági rendszert bénítottak a kísérlet elvégezhetősége érdekében, éjszakára maradt a kísérlet, és akik a profik voltak, azok hazamentek aludni és a normál személyzetre (akik ráadásul még kezdők, tapasztalatlanok voltak) hagyták a próbák elvégzését. egy közönséges durranógáz robbanás történt (hidrogén+oxigén GYK.) csak nagyon rossz helyen.
Emberek tájékozódni mielőtt világá kürtölitek melyen buták vagytok!!!
Maradok tisztelettel: Én
Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2010.02.15. 10:31:30
A 2003-as üzemzaviról egy kis ismétlő:
www.reak.bme.hu/fileadmin/user_upload/felhasznalok/legradi/2003-as_uzemzavar.pdf
www.reak.bme.hu/fileadmin/user_upload/felhasznalok/legradi/2003-as_uzemzavar.pdf
Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2010.02.15. 10:40:04
@istván123:
Csernobilban igencsak fontos tényező volt a xenonmérgezettség. Csökkent teljesítményen meglehetőst nagy xenonmérgezettség alakult ki, ami miatt a stabályozórudakat kifelé kellet húzigálni csökkentve ezzel a manőverező képességet. (Másik vonal a hibás konstrukciójú, túlhúzható rúd esete Tóth Marival.) A magas xenon szint ráadásul a nettó pozitív visszacsatolás kialakulásában is fontos szerepet kapott. És a xenonmérgezettség miatt nem lehetett visszamenni névleges közeli teljesítményre, ami üdvös lett volna.
A durranógáz robbanást megelőzte egy gőzrobbanás (kazánrobbanás) és követte egy jó 10 napig tartó grafittűz.
Nuki balesetekről meg itten: npp.hu/balesetek
Csernobilban igencsak fontos tényező volt a xenonmérgezettség. Csökkent teljesítményen meglehetőst nagy xenonmérgezettség alakult ki, ami miatt a stabályozórudakat kifelé kellet húzigálni csökkentve ezzel a manőverező képességet. (Másik vonal a hibás konstrukciójú, túlhúzható rúd esete Tóth Marival.) A magas xenon szint ráadásul a nettó pozitív visszacsatolás kialakulásában is fontos szerepet kapott. És a xenonmérgezettség miatt nem lehetett visszamenni névleges közeli teljesítményre, ami üdvös lett volna.
A durranógáz robbanást megelőzte egy gőzrobbanás (kazánrobbanás) és követte egy jó 10 napig tartó grafittűz.
Nuki balesetekről meg itten: npp.hu/balesetek
nótbuk 2010.02.15. 10:45:46
@belekotty: Az urán több, mint 99%-a a jelenlegi reaktorokban nem hasznosítható 238U izotóp. Ezért fejlesztették ki az ún. tenyésztőreaktorokat, melyekben a jelenlévő hasadóképes urán fűtőanyag hasításán túl olyan magreakciók is vannak, hogy a reaktorban jelenlévő neutronok befogásával az 238U átalakul hasadóképes (tehát fűtőelemként hasznosítható) anyaggá, plutóniummá.
nótbuk 2010.02.15. 10:51:38
@belekotty: brazil PetroBras olajtársaság ügyvezetőjének 2009-es elöadásán hangzott el:
"A forgatókönyv 5% ürülési rátával számol a meglévő mezőkre. Az OPEC két legnagyobb új hozzájárulása a Khurais (1.3 millió hotdó/nap) és a Khursaniyah (0.8 millió hordó/nap) lesz 2010-ben. Amennyiben ezek nem teljesülnek - ami elő szokott fordulni Szaúd-Arábia házatáján, akkor 2008 volt a csúcs éve és 2011-12-ig alig, utána jól érzékelhetően lecsúszik a platóról a kitermelés. Nem lehetetlen, hogy 2012-re 7-10% hiány legyen a kereslet és a kínálat között"
"A forgatókönyv 5% ürülési rátával számol a meglévő mezőkre. Az OPEC két legnagyobb új hozzájárulása a Khurais (1.3 millió hotdó/nap) és a Khursaniyah (0.8 millió hordó/nap) lesz 2010-ben. Amennyiben ezek nem teljesülnek - ami elő szokott fordulni Szaúd-Arábia házatáján, akkor 2008 volt a csúcs éve és 2011-12-ig alig, utána jól érzékelhetően lecsúszik a platóról a kitermelés. Nem lehetetlen, hogy 2012-re 7-10% hiány legyen a kereslet és a kínálat között"
Bárzongorista · http://www.pecsibalazs.hu 2010.02.15. 11:05:14
@nótbuk:
muhaha, te egy olajtársaság képviselőjének egyetlen szavát is elhiszed?
muhaha, te egy olajtársaság képviselőjének egyetlen szavát is elhiszed?
David Bowman 2010.02.15. 11:13:19
@belekotty: Mert fordítva tervezték. Fölül ment be a víz, és alul jött ki. Én így emléxem.
belekotty 2010.02.15. 11:28:05
@nótbuk: A brazil PetrolBras majd jókat fog mondani a szaudarábiai mezőkről! Végiggondoltad?
Hű! Tényleg? Vannak tenyésztő reaktorok? Affenébe, ha ezt tudom nem adok be nukleáris technológiai szabadalmakat, mert rájöttem volna hogy nem értek hozzá! :-))
Hű! Tényleg? Vannak tenyésztő reaktorok? Affenébe, ha ezt tudom nem adok be nukleáris technológiai szabadalmakat, mert rájöttem volna hogy nem értek hozzá! :-))
belekotty 2010.02.15. 11:31:10
@istván123: "a xenonmérgezésnek semmi köze nem volt hozzá."
Tényleg? És akkor miért húzták ki teljesen a fékező rudakat? Nem kellene elolvasnod a balesetről szóló jelentést?
Miért is ment tökig kihúzott rudakkal mindössze 10 MW-on a reaktor? Semmi köze nem volt hozzá a xenon135-nek?
Tényleg? És akkor miért húzták ki teljesen a fékező rudakat? Nem kellene elolvasnod a balesetről szóló jelentést?
Miért is ment tökig kihúzott rudakkal mindössze 10 MW-on a reaktor? Semmi köze nem volt hozzá a xenon135-nek?
belekotty 2010.02.15. 11:38:49
Csakhogy mindenki értse.
A reaktorokban keletkezik Xe135 izotóp, ami az egyik legjobb neutron befogó anyag, hatáskeresztmetszete 1 millió barn körül van a termikus neutronokra.
A Te135-I135-X135 bomlási sorban keletkezik, majd tovább bomlik Cs135-é, vagy neutron befogással Xe136 lesz belőle, aminek befogási hatáskeresztmetszete már kicsi.
Egy müködő reaktorban a Xe135 szint alacsony, mert a neutron fluxus fogyasztja.
De ha leállítják a reaktort, feldúsul és emiatt a reaktor nehéz újra indítani.
Erre a hülye oroszok minden rudat kihúztak.
Viszont a Xe135 fogy neutron nélkül is mert Cs135-é alakul. Amikor arra a szintre csökken hogy a reaktor elindul, akkor viszont a megugró neutron fluxus a maradékot is megeszi - pozitív visszacsatolás - és a reaktor elszáll.
Igy a 10-20 MWt-on működő, 3000 MWt-re méretezett reaktor hirtelen 100000 MWt-re ugrott. A többit tudjátok.
A reaktorokban keletkezik Xe135 izotóp, ami az egyik legjobb neutron befogó anyag, hatáskeresztmetszete 1 millió barn körül van a termikus neutronokra.
A Te135-I135-X135 bomlási sorban keletkezik, majd tovább bomlik Cs135-é, vagy neutron befogással Xe136 lesz belőle, aminek befogási hatáskeresztmetszete már kicsi.
Egy müködő reaktorban a Xe135 szint alacsony, mert a neutron fluxus fogyasztja.
De ha leállítják a reaktort, feldúsul és emiatt a reaktor nehéz újra indítani.
Erre a hülye oroszok minden rudat kihúztak.
Viszont a Xe135 fogy neutron nélkül is mert Cs135-é alakul. Amikor arra a szintre csökken hogy a reaktor elindul, akkor viszont a megugró neutron fluxus a maradékot is megeszi - pozitív visszacsatolás - és a reaktor elszáll.
Igy a 10-20 MWt-on működő, 3000 MWt-re méretezett reaktor hirtelen 100000 MWt-re ugrott. A többit tudjátok.
belekotty 2010.02.15. 11:40:40
No és a pozitiv üregtényezőt se feledjük, ami a grafitos/vizes reaktorok különösen kellemetlen sajátja.
nótbuk 2010.02.15. 11:45:58
@belekotty: de hiszen épp azért megdöbbentő a hír, mert a petrolbras eddig tagadta még a plató létezését is, ehhez képest ez egy szomorú beismerés a részéről.
ahhoz képest amiket írsz magadról elég "népies" a stílusod. kezdd el élezni a kapádat...
ahhoz képest amiket írsz magadról elég "népies" a stílusod. kezdd el élezni a kapádat...
nótbuk 2010.02.15. 11:49:37
@Bárzongorista: az olajtársaságok képviselői a készletek túlbecslésében érdekeltek, mert a becsült készletek alapján kapnak kitermelési kvótát. vagyis ők még felfelé kozmetikázzák az adatokat.
nótbuk 2010.02.15. 12:00:38
@yerico1: akkor szerinted hol kaphat az ember hiteles tájékoztatást?? az rtl-en tv2-ön csak maunikasó megy, energetikával kapcsolatos műsorok nincsenek bennük...
j311 2010.02.15. 12:43:03
@sashlee: Nap + szél részt úgy kell érteni, mint kiegészítő forrást. Sajnos egyik sem elég önmagában.
@belekotty: sajnálatos, de hát öregszik. Hőcserélőt cserélni meg... Szóval, az nem egy járható út atomerőműben. :(
@belekotty: sajnálatos, de hát öregszik. Hőcserélőt cserélni meg... Szóval, az nem egy járható út atomerőműben. :(
Acmee 2010.02.15. 13:03:03
@belekotty:
Ha jól tudom, akkor ráadásul a grafit"hegyű" moderátorrúd sem épp a legfaszább ötlet...
Nomeg -szintén ha jól tudom kategória- az RBMK nagy előnye, h normál üzemvitelben is lehet fűtőanyagrudakat cserélni, nomeg "könnyen" átalakítható dúsítóreaktorrá(ami ugye abban az időben (hidegháború) nem volt egy elhanyagolható szempont)
Ha jól tudom, akkor ráadásul a grafit"hegyű" moderátorrúd sem épp a legfaszább ötlet...
Nomeg -szintén ha jól tudom kategória- az RBMK nagy előnye, h normál üzemvitelben is lehet fűtőanyagrudakat cserélni, nomeg "könnyen" átalakítható dúsítóreaktorrá(ami ugye abban az időben (hidegháború) nem volt egy elhanyagolható szempont)
Szélfoszlány (törölt) 2010.02.15. 14:13:10
@Unter Bahn: Fúziós reaktor nincs.
Kutatás van, ami szuperoptimális esetben mondjuk 50 év múlva vezethet magyarországi áramtermeléshez, akár ráállunk, akár nem.
Az atomreaktor az szelíd atombomba, a fúziós reaktor a szelíd hidrogénbomba. Csakhogy szabályozott láncreakciót már az atombomba előtt is tudtak csinálni, viszont a hidrogénbomba begyújtásához egy atombombát kell felrobbantani. Ebből nem következik, de mégis szemlélteti, hogy milyen nehéz a fúziót kézbentartani.
A 70-es években már egyesek (fizikusok) néhány éven belül készre ígérték, a valóság azonban az hogy messze vagyunk tőle mint Makó Jeruzsálemtől.
Kutatás van, ami szuperoptimális esetben mondjuk 50 év múlva vezethet magyarországi áramtermeléshez, akár ráállunk, akár nem.
Az atomreaktor az szelíd atombomba, a fúziós reaktor a szelíd hidrogénbomba. Csakhogy szabályozott láncreakciót már az atombomba előtt is tudtak csinálni, viszont a hidrogénbomba begyújtásához egy atombombát kell felrobbantani. Ebből nem következik, de mégis szemlélteti, hogy milyen nehéz a fúziót kézbentartani.
A 70-es években már egyesek (fizikusok) néhány éven belül készre ígérték, a valóság azonban az hogy messze vagyunk tőle mint Makó Jeruzsálemtől.
flimo13 2010.02.15. 14:28:25
@IárifIári: az ITER-nek semmi köze a hidegfúzióhoz, amely egyelőre nem más, mint az Egely-félék vágyálma.
gramercy 2010.02.15. 19:29:12
itt a kárpátok bércei között a geotermikus grádiens kiemelkedő
a fél ország tele van fúrfa több ezer kúttal, amiből egy rakás mesterségesen van lefojtva
több száz helyen már ma ki lehetne aknázni ezt az erőforrásunkat, elsősorban vízmelegítésre és fűtésre, de van már technika az alacsony hőmérsékletű források villamosenergia-termelésre való felhasználására is!
szintén nem kell szégyenkeznünk a napenergia tekintetében, ha a németeknek, svédeknek megéri, akkor talán nem kell ecsetelni. ennek sem a technikai korlátok állnak az útjában...
szélenergia talán 1000 MW-ig jó, de már ehhez is kellene egy szabályozó erőmű, amiből viszont akkora perpatvar lenne mint bősből (sok hülye méregzöld...)
szemétégetés, szalma, biogáz, biomassza egy bizonyos szintig ésszerű...a valóság viszont az, hogy itt a vértesben naponta látom a fával megrakott vonatokat ahogy araszolnak a bokodi hőerőműbe!
marad az atom
---
ugyanakkor nem kéne elfelejteni a keresleti oldalt sem: az igaz hogy növekedni fog a kereslet szintje, de a mértékét azért lehetne és kellene is befolyásolni (pl. aktív-passzív házak, hatékonyabb gépek stb.)!!!
ugyanilyen fontos lenne az energiatermelés demokratizálása-decentralizálása
a fél ország tele van fúrfa több ezer kúttal, amiből egy rakás mesterségesen van lefojtva
több száz helyen már ma ki lehetne aknázni ezt az erőforrásunkat, elsősorban vízmelegítésre és fűtésre, de van már technika az alacsony hőmérsékletű források villamosenergia-termelésre való felhasználására is!
szintén nem kell szégyenkeznünk a napenergia tekintetében, ha a németeknek, svédeknek megéri, akkor talán nem kell ecsetelni. ennek sem a technikai korlátok állnak az útjában...
szélenergia talán 1000 MW-ig jó, de már ehhez is kellene egy szabályozó erőmű, amiből viszont akkora perpatvar lenne mint bősből (sok hülye méregzöld...)
szemétégetés, szalma, biogáz, biomassza egy bizonyos szintig ésszerű...a valóság viszont az, hogy itt a vértesben naponta látom a fával megrakott vonatokat ahogy araszolnak a bokodi hőerőműbe!
marad az atom
---
ugyanakkor nem kéne elfelejteni a keresleti oldalt sem: az igaz hogy növekedni fog a kereslet szintje, de a mértékét azért lehetne és kellene is befolyásolni (pl. aktív-passzív házak, hatékonyabb gépek stb.)!!!
ugyanilyen fontos lenne az energiatermelés demokratizálása-decentralizálása
flimo13 2010.02.15. 20:09:04
@cm121: "Válasz: Külföldi vezetékes (áram, gáz, olaj – ebben a sorrendben) energiahordozótól függeni, arra bazírozni, meggondolatlanság"
Nem akarok én függeni, csak nem biztos, hogy finanszírozni-kihasználni tudnánk-e egyedül. Meg addigra ki tudja, milyen formában fog működni. A lényeg úgyis a nagy időtáv volt amondandóban.
"A bekezdés pontos, annyi az eltérés, hogy a tervezést a franciák által felvásárolt német cég emberei végezték. csak a márkajelzés volt francia, maga a tartály német."
Igen, és a németeknél ráadásul vegyészek terezték, reaktormérnökök véleményét ki sem kérdezték. Mint kiderült mert nem lett volna kiét, a zöld-szocdem (vagy vmi hasonló) koalíció pár éve le akarta állítani az atomerőműveket, és ez meglátszott a mérnökök képzésén is (évi 200 helyett 3-5 új). Enyhe demagógiával mondhatjuk, hogy a paksi balesetet a greenpeace okozta.
"„Minden kisérleti erőmű potenciális biztonsági rés”
Válasz: A biztonsági rés igaz. Kísérleti erőmű kifejezés nincs. Kísérleti reaktor van (Budapesten 2 db). "
A BME-s inkább tanreaktor, a KFKI-é meg olyan értelemben kísérleti, hogy pl a kilépő neutronokat használják fel kísérletekre, magát a reaktort nem nagyon babrálják.
Nem akarok én függeni, csak nem biztos, hogy finanszírozni-kihasználni tudnánk-e egyedül. Meg addigra ki tudja, milyen formában fog működni. A lényeg úgyis a nagy időtáv volt amondandóban.
"A bekezdés pontos, annyi az eltérés, hogy a tervezést a franciák által felvásárolt német cég emberei végezték. csak a márkajelzés volt francia, maga a tartály német."
Igen, és a németeknél ráadásul vegyészek terezték, reaktormérnökök véleményét ki sem kérdezték. Mint kiderült mert nem lett volna kiét, a zöld-szocdem (vagy vmi hasonló) koalíció pár éve le akarta állítani az atomerőműveket, és ez meglátszott a mérnökök képzésén is (évi 200 helyett 3-5 új). Enyhe demagógiával mondhatjuk, hogy a paksi balesetet a greenpeace okozta.
"„Minden kisérleti erőmű potenciális biztonsági rés”
Válasz: A biztonsági rés igaz. Kísérleti erőmű kifejezés nincs. Kísérleti reaktor van (Budapesten 2 db). "
A BME-s inkább tanreaktor, a KFKI-é meg olyan értelemben kísérleti, hogy pl a kilépő neutronokat használják fel kísérletekre, magát a reaktort nem nagyon babrálják.
j311 2010.02.15. 20:40:30
@flimo13: Hát igen a németek bezöldülni akartak, atomerőmű nélkül. A francik meg elkezdték tervezni a német határ mellé az új erőműveket, amikkel majd kiszolgálják a német igényeket. :D
Zubreczki Dávid · http://instagram.com/zubreczkidavid 2010.02.16. 17:10:52
@mestska: mivel jövő Magyarország ügyben elég illetékesek, együttműködünk, de mint láthatod, nem kizárólagos források :)
@cm121: sajnos (vagy nem sajnos) a már kiment kommentekbe nem tudok belenyúlni, de szerintem aki végigolvassa ezt az alapos összefoglalót, biztos továbbgörget a kiegészítésre
esetleg, azt lehet, hogy még egyszer kommenteled/-eli az egész szöveget javítva, én pedig törlöm a fenti két hozzászólást
@cm121: sajnos (vagy nem sajnos) a már kiment kommentekbe nem tudok belenyúlni, de szerintem aki végigolvassa ezt az alapos összefoglalót, biztos továbbgörget a kiegészítésre
esetleg, azt lehet, hogy még egyszer kommenteled/-eli az egész szöveget javítva, én pedig törlöm a fenti két hozzászólást
cm121 2010.02.17. 08:39:20
@retekblog 2010.02.14. 22:37:04
„Az kiderült-e egyébként, hogy mire fel hosszabbították meg röpke 20 évvel az üzemidőt? Ez elég bevállalós / hasra ütősnek tűnik.”
Válasz:
Kiderült. Az üzemidőt még senki nem hosszabbította meg. A Paksi blokkok jelenleg 2012, 2014, 2016, 2017 végéig rendelkeznek üzemeltetési engedéllyel.
www.mvm.hu/engine.aspx?page=mvm_csop_pa_rt:
„A parlament a 2005. november 21-én tartott szavazáson 96,6%-os arányban megszavazta az üzemidő-hosszabbítást.”
Magyarázat: Ez azt jelenti, hogy a PA Zrt. elvégezheti azokat az átalakításokat, és előkészítheti azokat az üzemeltetési folyamatokat, amelyekről az újabb – már az eredeti üzemidőn túlra szóló – üzemeltetési engedély-kérelmében igazolnia kell, hogy azokkal az eredetileg tervezett üzemidőn túl is képes lesz (t.i.: az erőmű) a szükséges biztonsági funkciók teljesítésére.
@j311 2010.02.14. 22:52:49
Válasz:Valóban, régebben az adott technikai színvonal mellett több mérnöki tartalékot építettek be a rendszerbe. Azóta eltelt 20-30 év. Az újabb elemzésekkel a biztonság megtartása vagy növelése mellett is lehet ezen tartalékok terhére kitolni a berendezések üzemidejét.
@tyberius 2010.02.14. 23:29:31
„25 évre előre viszont elég nehéz megmondani, mi lesz a stájsz energiaigény terén, hiszen csak 10 éve kb. Delta-híranyag szintjén volt az autók hibrid meghajtása, …”
Válasz: Pontosan ez és a hasonló tételek növelik (meg a sok szerver, légkondi) a villamosenergia-fogyasztást. Emiatt kell az energiaipari beruházásokat átgondoltan, minimum 30 évre előre kikalkulálni (valamekkora megbízhatósággal) a jelenlegi magyar energetikai stratégia 2020(!).-ig szól. Ez még csak nem is középtáv, nemhogy hosszú.
@Unter Bahn 2010.02.14. 23:41:55
„illetve a paksi sajnálatos - kevés híján katasztrófát eredményező - karbantartás miatti”
Válasz: Ez egy INES 3-as üzemzavar volt, ami még jóval alatta van a katasztrófának. Telephelyen kívüli intézkedést nem is kellett lerendelni. Kérlek tartózkodj a vélekedésektől. Maradjunk a tények talaján. Tudomásom szerint nincs olyan utólagos elemzés, amely katasztrófát vetített előre az ott tapasztaltak alapján.
„Én a magam részéről valamilyen atomerőműre gondolok (nem csak a maghasadás elvén működő létezik és nem csak ordenáré méretben), lehet régiónként is egy-egy kisebb erőművet építeni, nem beszélve arról, hogy a még csak kísérleti üzemben létező fúziós reaktorok nem csak üres piaci szegmenst kínálnak, hanem fejlettebb technológiát és kevesebb szennyezést is.”
Válasz: Ez a „decentralicált” rendszer, a sok kis erőművel jó lehet napra, szélre, földhőre, de mindezeknél ugyanúgy, mint az atomerőműnél (és főleg ott) megnövelné a fajlagos beruházási költségeket. Az újabb reaktor (kis túlzással) mindig fejlettebb, mint a régebbi. A nagyobb méretű atomerőmű fajlagosan kevesebb radioaktív hulladékkal jár.
@Szélfoszlány 2010.02.14. 23:58:38
„Biomassza: nagy marhaság alaperőműnek.”
Válasz: Ugyan miért. Hát nem az lenne a legjobb, ha folyamatosan termelhető és csak „természetes” anyagot alkalmazó, hulladékot nem termelő erőművünk lenne? Hogy ez Magyarországon az energiafogyasztás mérete és a környezeti tényezők miatt valószínűleg nem megvalósítható? Nos alighanem így van.
„Kisvízerőmű: brrr. Tönkretenni a folyókat.”
Válasz: Hmm. Én inkább azt kérdezném meg, megoldható-e rajta az energiatermelés, és az mekkora környezetkárosítással jár. Mérlegre kell tenni a kettőt, és az alapján dönteni.
Nagyon fontos lenne megérteni végre az embereknek:
1. Megújítható: Minél több energiát csatolunk ki a természeti rendszerekből (t.i vízenergia, biomassza, szélenergia), annál nagyobb mértékben zavarjuk meg a természetet. Ez a szélenergiára is igaz, csak csekély mérete miatt még nem látszik a hatása. Ha a Szaharát napelemmezőkkel fedjük le, akkor az onnan Európába szállított áram révén itt eldisszipált hő zavarja a természeti egyensúlyt, ott meg fény híján döglik meg, aminek nem kéne.
Viszont: Rengeteg energiát hagyunk elveszni. Mert mi lesz a panelházak tetejére, oldalára vetülő napfénnyel és hővel? Napelemet minden négyzetcentiméternyi falra!
2. Fosszilis: A régen eltárolódott energiahordozók használatával visszajuttatjuk anyagaikat (C, S, N, stb.) a természetbe – légkörbe – amivel a létrejöttük óta kialakult egyensúlyt zavarjuk meg ugyancsak.
3. Atomenergia: Nem képezi a természetes energiarendszerek részét. Így azokat nem zavarja meg (eltekintve a bányászattól, de az más ércek miatt amúgy is van).
„Egy dolgot azért elfelejtettek: jelentősen lehetne az energiával takarékoskodni. Pl. jó nagy adót kivetni rá.”
Válasz: A takarékoskodás (pontosabban a hatékonyságnövelés) elemi követelmény, de önmagában nem megoldás, mert csak késlelteti az energiafogyasztás növekedése miatti igényeket.
@nótbuk 2010.02.15. 00:32:16
„de az uránérc bányászata és az urán dúsítása bőven termeli a CO2-t.”
Válasz: Igaz, hiszen a dömperek is dízellel üzemelnek. De az atomerőműk villamosenergiára vetített fajlagos CO2-termelésébe a bányászat, az építkezés is beleértendő, és még így is alig-alig haladja meg a vízerőműk értékeit (és jobb a nempartvidéki/tengeri szélerőműknél).
„Mire beindulna az új blokk, a küszöbön álló olajválság elsöpri az egész iparágat.”
Válasz: Az atomerőműk fejlesztésének (Generation IV, „Keress rá a neten”. – House M.D) egyik fő csapásiránya a hidrogéntermelés (pl. az üzemanyagcellák számára). Az olaj elvileg helyettesíthető tehát.
@flimo13 2010.02.15. 01:16:00
„@Unter Bahn: Mire az új blokkok élettartama lejár, addigra lehet Magyarországon (vagy kapunk energiát másik EU-s erőműből) fúziós erőmű.”
Válasz: Külföldi vezetékes (áram, gáz, olaj – ebben a sorrendben) energiahordozótól függeni, arra bazírozni, meggondolatlanság (ld. orosz-ukrán gázvita, orosz-belorusz olajvita). Magyarország nincs olyan gazdasági és földrajzi helyzetben, hogy megfelelően erős pozícióból tárgyalhasson az energiaszállítóival, ha azok emelni akarnak. Japán, Szingapúr és az USA ezt megteheti. Ha ők nem kapják meg az energiát a nekik kompromisszumosan megfelelő áron, akkor az nagy veszteség a világnak és a szállítónak is. Magyarország nem számít ilyen szempontból.
@flimo13 2010.02.15. 01:34:37
„Az üzemzavar egy tisztítótartályban történt, amit a franciák rosszul terveztek.”
Válasz: A bekezdés pontos, annyi az eltérés, hogy a tervezést a franciák által felvásárolt német cég emberei végezték. csak a márkajelzés volt francia, maga a tartály német.
@mim 2010.02.15. 04:36:20
„Új erőműveket tudtommal minden féle érdekcsoportoknak jóvá kell hagyniuk.”
Válasz: lehetne bővebben. Én úgy tudom, hogyha az ország beleegyezik, a lakosság elfogadja és a jogi-pénzügyi-műszaki feltételek megvannak, felépülhet az erőmű. Esetenként a civilekkel nagy a harc. vagy itt valami világuralmi csoportról lenne szó (pl. Szabadkőmíjjesek ;-). A BME-s Eneregetikai Szakkollégium egyikelőadásán az E-On előadója kerek perec kiejelentette, őket nem érdekli az erőmű típusa, lehat az olaj, szén, atom, ha megtérül és ők megépíthetik, akkor megépítik. Ha a pénzügyi terv vagy a lakosság megakadályozza, akkor nem építik.
„Minden kisérleti erőmű potenciális biztonsági rés”
Válasz: A biztonsági rés igaz. Kísérleti erőmű kifejezés nincs.
Budapesten a KFKI-ban van egy 10 MW-os kutatóreaktor, és a BME-n egy másik, 0,1 MW-os kutatóreaktor. Ez utóbbit a magyar terminológia szerint/a magyar gyakorlatban teljesítménye, felhasználása miatt oktatóreaktornak nevezik.
„Az kiderült-e egyébként, hogy mire fel hosszabbították meg röpke 20 évvel az üzemidőt? Ez elég bevállalós / hasra ütősnek tűnik.”
Válasz:
Kiderült. Az üzemidőt még senki nem hosszabbította meg. A Paksi blokkok jelenleg 2012, 2014, 2016, 2017 végéig rendelkeznek üzemeltetési engedéllyel.
www.mvm.hu/engine.aspx?page=mvm_csop_pa_rt:
„A parlament a 2005. november 21-én tartott szavazáson 96,6%-os arányban megszavazta az üzemidő-hosszabbítást.”
Magyarázat: Ez azt jelenti, hogy a PA Zrt. elvégezheti azokat az átalakításokat, és előkészítheti azokat az üzemeltetési folyamatokat, amelyekről az újabb – már az eredeti üzemidőn túlra szóló – üzemeltetési engedély-kérelmében igazolnia kell, hogy azokkal az eredetileg tervezett üzemidőn túl is képes lesz (t.i.: az erőmű) a szükséges biztonsági funkciók teljesítésére.
@j311 2010.02.14. 22:52:49
Válasz:Valóban, régebben az adott technikai színvonal mellett több mérnöki tartalékot építettek be a rendszerbe. Azóta eltelt 20-30 év. Az újabb elemzésekkel a biztonság megtartása vagy növelése mellett is lehet ezen tartalékok terhére kitolni a berendezések üzemidejét.
@tyberius 2010.02.14. 23:29:31
„25 évre előre viszont elég nehéz megmondani, mi lesz a stájsz energiaigény terén, hiszen csak 10 éve kb. Delta-híranyag szintjén volt az autók hibrid meghajtása, …”
Válasz: Pontosan ez és a hasonló tételek növelik (meg a sok szerver, légkondi) a villamosenergia-fogyasztást. Emiatt kell az energiaipari beruházásokat átgondoltan, minimum 30 évre előre kikalkulálni (valamekkora megbízhatósággal) a jelenlegi magyar energetikai stratégia 2020(!).-ig szól. Ez még csak nem is középtáv, nemhogy hosszú.
@Unter Bahn 2010.02.14. 23:41:55
„illetve a paksi sajnálatos - kevés híján katasztrófát eredményező - karbantartás miatti”
Válasz: Ez egy INES 3-as üzemzavar volt, ami még jóval alatta van a katasztrófának. Telephelyen kívüli intézkedést nem is kellett lerendelni. Kérlek tartózkodj a vélekedésektől. Maradjunk a tények talaján. Tudomásom szerint nincs olyan utólagos elemzés, amely katasztrófát vetített előre az ott tapasztaltak alapján.
„Én a magam részéről valamilyen atomerőműre gondolok (nem csak a maghasadás elvén működő létezik és nem csak ordenáré méretben), lehet régiónként is egy-egy kisebb erőművet építeni, nem beszélve arról, hogy a még csak kísérleti üzemben létező fúziós reaktorok nem csak üres piaci szegmenst kínálnak, hanem fejlettebb technológiát és kevesebb szennyezést is.”
Válasz: Ez a „decentralicált” rendszer, a sok kis erőművel jó lehet napra, szélre, földhőre, de mindezeknél ugyanúgy, mint az atomerőműnél (és főleg ott) megnövelné a fajlagos beruházási költségeket. Az újabb reaktor (kis túlzással) mindig fejlettebb, mint a régebbi. A nagyobb méretű atomerőmű fajlagosan kevesebb radioaktív hulladékkal jár.
@Szélfoszlány 2010.02.14. 23:58:38
„Biomassza: nagy marhaság alaperőműnek.”
Válasz: Ugyan miért. Hát nem az lenne a legjobb, ha folyamatosan termelhető és csak „természetes” anyagot alkalmazó, hulladékot nem termelő erőművünk lenne? Hogy ez Magyarországon az energiafogyasztás mérete és a környezeti tényezők miatt valószínűleg nem megvalósítható? Nos alighanem így van.
„Kisvízerőmű: brrr. Tönkretenni a folyókat.”
Válasz: Hmm. Én inkább azt kérdezném meg, megoldható-e rajta az energiatermelés, és az mekkora környezetkárosítással jár. Mérlegre kell tenni a kettőt, és az alapján dönteni.
Nagyon fontos lenne megérteni végre az embereknek:
1. Megújítható: Minél több energiát csatolunk ki a természeti rendszerekből (t.i vízenergia, biomassza, szélenergia), annál nagyobb mértékben zavarjuk meg a természetet. Ez a szélenergiára is igaz, csak csekély mérete miatt még nem látszik a hatása. Ha a Szaharát napelemmezőkkel fedjük le, akkor az onnan Európába szállított áram révén itt eldisszipált hő zavarja a természeti egyensúlyt, ott meg fény híján döglik meg, aminek nem kéne.
Viszont: Rengeteg energiát hagyunk elveszni. Mert mi lesz a panelházak tetejére, oldalára vetülő napfénnyel és hővel? Napelemet minden négyzetcentiméternyi falra!
2. Fosszilis: A régen eltárolódott energiahordozók használatával visszajuttatjuk anyagaikat (C, S, N, stb.) a természetbe – légkörbe – amivel a létrejöttük óta kialakult egyensúlyt zavarjuk meg ugyancsak.
3. Atomenergia: Nem képezi a természetes energiarendszerek részét. Így azokat nem zavarja meg (eltekintve a bányászattól, de az más ércek miatt amúgy is van).
„Egy dolgot azért elfelejtettek: jelentősen lehetne az energiával takarékoskodni. Pl. jó nagy adót kivetni rá.”
Válasz: A takarékoskodás (pontosabban a hatékonyságnövelés) elemi követelmény, de önmagában nem megoldás, mert csak késlelteti az energiafogyasztás növekedése miatti igényeket.
@nótbuk 2010.02.15. 00:32:16
„de az uránérc bányászata és az urán dúsítása bőven termeli a CO2-t.”
Válasz: Igaz, hiszen a dömperek is dízellel üzemelnek. De az atomerőműk villamosenergiára vetített fajlagos CO2-termelésébe a bányászat, az építkezés is beleértendő, és még így is alig-alig haladja meg a vízerőműk értékeit (és jobb a nempartvidéki/tengeri szélerőműknél).
„Mire beindulna az új blokk, a küszöbön álló olajválság elsöpri az egész iparágat.”
Válasz: Az atomerőműk fejlesztésének (Generation IV, „Keress rá a neten”. – House M.D) egyik fő csapásiránya a hidrogéntermelés (pl. az üzemanyagcellák számára). Az olaj elvileg helyettesíthető tehát.
@flimo13 2010.02.15. 01:16:00
„@Unter Bahn: Mire az új blokkok élettartama lejár, addigra lehet Magyarországon (vagy kapunk energiát másik EU-s erőműből) fúziós erőmű.”
Válasz: Külföldi vezetékes (áram, gáz, olaj – ebben a sorrendben) energiahordozótól függeni, arra bazírozni, meggondolatlanság (ld. orosz-ukrán gázvita, orosz-belorusz olajvita). Magyarország nincs olyan gazdasági és földrajzi helyzetben, hogy megfelelően erős pozícióból tárgyalhasson az energiaszállítóival, ha azok emelni akarnak. Japán, Szingapúr és az USA ezt megteheti. Ha ők nem kapják meg az energiát a nekik kompromisszumosan megfelelő áron, akkor az nagy veszteség a világnak és a szállítónak is. Magyarország nem számít ilyen szempontból.
@flimo13 2010.02.15. 01:34:37
„Az üzemzavar egy tisztítótartályban történt, amit a franciák rosszul terveztek.”
Válasz: A bekezdés pontos, annyi az eltérés, hogy a tervezést a franciák által felvásárolt német cég emberei végezték. csak a márkajelzés volt francia, maga a tartály német.
@mim 2010.02.15. 04:36:20
„Új erőműveket tudtommal minden féle érdekcsoportoknak jóvá kell hagyniuk.”
Válasz: lehetne bővebben. Én úgy tudom, hogyha az ország beleegyezik, a lakosság elfogadja és a jogi-pénzügyi-műszaki feltételek megvannak, felépülhet az erőmű. Esetenként a civilekkel nagy a harc. vagy itt valami világuralmi csoportról lenne szó (pl. Szabadkőmíjjesek ;-). A BME-s Eneregetikai Szakkollégium egyikelőadásán az E-On előadója kerek perec kiejelentette, őket nem érdekli az erőmű típusa, lehat az olaj, szén, atom, ha megtérül és ők megépíthetik, akkor megépítik. Ha a pénzügyi terv vagy a lakosság megakadályozza, akkor nem építik.
„Minden kisérleti erőmű potenciális biztonsági rés”
Válasz: A biztonsági rés igaz. Kísérleti erőmű kifejezés nincs.
Budapesten a KFKI-ban van egy 10 MW-os kutatóreaktor, és a BME-n egy másik, 0,1 MW-os kutatóreaktor. Ez utóbbit a magyar terminológia szerint/a magyar gyakorlatban teljesítménye, felhasználása miatt oktatóreaktornak nevezik.
Acmee 2010.02.17. 08:49:13
@gramercy:
Nagyon-nagyon lápos területen mozogsz ezzel kapcsolatban. Ráadásul a földhő -számunkra hasznos- kitermelése még mindig baromi sok elektromosságot igényel...
Ezen felül érdekes amit mondasz, hogy alacsony hőmérsékletből elektromos áram. Tudsz Nekem mutatni valami linket? Érdekelne a technológia.
Nagyon-nagyon lápos területen mozogsz ezzel kapcsolatban. Ráadásul a földhő -számunkra hasznos- kitermelése még mindig baromi sok elektromosságot igényel...
Ezen felül érdekes amit mondasz, hogy alacsony hőmérsékletből elektromos áram. Tudsz Nekem mutatni valami linket? Érdekelne a technológia.
belekotty 2010.02.17. 09:29:44
@cm121: "Válasz: Az atomerőműk fejlesztésének (Generation IV, „Keress rá a neten”. – House M.D) egyik fő csapásiránya a hidrogéntermelés (pl. az üzemanyagcellák számára). Az olaj elvileg helyettesíthető tehát."
Csakhogy 6 alaptípust "fejlesztenek" a IV. generációban, amelyek egytől egyik szerintem zsákutcák, mert semmilyen újat nem hoznak, viszont technológiájuk problémás.
A kavicságyasban törnek a golyók, a sóolvadékosban nincs burkolatban az üzemanyag, termikus hatásfoka rémálom, a magas hőmérsékletű vizes korroziós katasztrófa a víz magas relatív permittivitása miatt, hadd ne elemezzem őket egyenként! Reménytelennek látom a IV generációt a mai formájában.
Nem is folyik komoly fejlesztés, csak aprópénzekért kutatgatnak.
Csakhogy 6 alaptípust "fejlesztenek" a IV. generációban, amelyek egytől egyik szerintem zsákutcák, mert semmilyen újat nem hoznak, viszont technológiájuk problémás.
A kavicságyasban törnek a golyók, a sóolvadékosban nincs burkolatban az üzemanyag, termikus hatásfoka rémálom, a magas hőmérsékletű vizes korroziós katasztrófa a víz magas relatív permittivitása miatt, hadd ne elemezzem őket egyenként! Reménytelennek látom a IV generációt a mai formájában.
Nem is folyik komoly fejlesztés, csak aprópénzekért kutatgatnak.
belekotty 2010.02.17. 09:30:42
@Acmee: Kalina ciklus. De annak a beruházási költsége eléggé magas. Nem éri meg.
David Bowman 2010.02.17. 15:52:12
@gramercy: Nekik sem éri meg. Tömeghisztéria eredménye, amit senki sem gondolt végig.
David Bowman 2010.02.17. 15:54:24
@gramercy: Kis népi kohók? Vagy mit is értesz demokratizélés alatt?
David Bowman 2010.02.17. 15:56:36
@flimo13: A világ bajainak jelentős részét a grínpísz okozta. Meg a Jane Fonda.
David Bowman 2010.02.17. 16:06:46
@szélfosz
A Szaharában (magyarul semmi) pont a túl sok napfény a baj. A napelemek árnyékában még talán élni is lehetne. Más kérdés hogyrajtunk nem segítene -- akartam írni, de rájöttem, hogy ez nem igaz. Ugyanis a Szahara pont "alattunk" van. Ha ott süt a nap, nekünk nem kell se fűteni, se világítani. Viszont pont akkor mennek a légkondik, amiből a jövőben 1re több lessz.
A Szaharában (magyarul semmi) pont a túl sok napfény a baj. A napelemek árnyékában még talán élni is lehetne. Más kérdés hogyrajtunk nem segítene -- akartam írni, de rájöttem, hogy ez nem igaz. Ugyanis a Szahara pont "alattunk" van. Ha ott süt a nap, nekünk nem kell se fűteni, se világítani. Viszont pont akkor mennek a légkondik, amiből a jövőben 1re több lessz.
Szélfoszlány (törölt) 2010.02.17. 16:58:57
@cm121:
Fenntartom az állításaimat.
Mi egy medencében élünk, aki ide vízerőművet akar, az tudatos környezetromboló. A hegyekből lezúduló árvíz és iszap értelmetlenné (de legalábbis kérdésessé) teszi, nemhogy az erőműveket, de magát a folyószabályozást is hosszú távon (azaz 100-200 év alatt).
A biomassza pedig alaperőműnek marhaság. Kicsiben, helyben el lehet égetni a gizgazt, azzal lehet fűteni vagy akármit. De nagyban áramot termelni az alapból hülyeség. Még a CO2 egyensúly sem magától értetődő a felhasznált gépek műtrágyák miatt, az egyéb járulékos károk (talajkimerülés, monokultúrák károsak) pedig biztosan értelmetlenné teszik ezt a dolgot. Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon biomassza címén EU támogatással fakivágás folyik, ami aztán végképp groteszk.
A takarékosság pedig az energiahordozók adóztatásával fokozható lenne.
Például fűteni/légkondicionálni Magyarországon alig kellene jól megépített házak mellett.
Fenntartom az állításaimat.
Mi egy medencében élünk, aki ide vízerőművet akar, az tudatos környezetromboló. A hegyekből lezúduló árvíz és iszap értelmetlenné (de legalábbis kérdésessé) teszi, nemhogy az erőműveket, de magát a folyószabályozást is hosszú távon (azaz 100-200 év alatt).
A biomassza pedig alaperőműnek marhaság. Kicsiben, helyben el lehet égetni a gizgazt, azzal lehet fűteni vagy akármit. De nagyban áramot termelni az alapból hülyeség. Még a CO2 egyensúly sem magától értetődő a felhasznált gépek műtrágyák miatt, az egyéb járulékos károk (talajkimerülés, monokultúrák károsak) pedig biztosan értelmetlenné teszik ezt a dolgot. Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon biomassza címén EU támogatással fakivágás folyik, ami aztán végképp groteszk.
A takarékosság pedig az energiahordozók adóztatásával fokozható lenne.
Például fűteni/légkondicionálni Magyarországon alig kellene jól megépített házak mellett.
Acmee 2010.02.18. 09:20:57
@Szélfoszlány:
"Például fűteni/légkondicionálni Magyarországon alig kellene jól megépített házak mellett."
Ebben tökéletesen igazad van, egy pár dolgot kihagyva a képletből.
1. A beruházási költség. Egy -ténylegesen- energiahatékony ház felépítése kb. 2szerese egy normál házénak. Amíg Mo.-n nem támogatják valamilyen (értelmes) módon az energia hatékonyságot, addig magántőkéből ez csak egy-egy kirívó esetben lehetséges.
2. Megtérülés. Nem számoltam még ilyen irányban, de szerintem nagyon-nagyon hosszú távon (értsd: a ház élettartama feletti) távon térülne meg a baromi nagy befektetés. Ami jól néz ki környvéd oldalról, financiálisan már nem annyira, márpedig elsődlegesen ez a hajtóerő(itthon).
3. Karbantartási ktg. Egy kevés energiát felhasználó ház feltételez: Jó légtömörséget, ami gépi szellőztetést követel. Abban szűrőt kell cserélni, tisztítani kell, stb. Ez pedig csak egy kis példányi részlet...
Bizonyos szintű energiaárig egyszerűen _nem_éri_meg_ túlzottan törekedni az energiaspórolásra.
"Például fűteni/légkondicionálni Magyarországon alig kellene jól megépített házak mellett."
Ebben tökéletesen igazad van, egy pár dolgot kihagyva a képletből.
1. A beruházási költség. Egy -ténylegesen- energiahatékony ház felépítése kb. 2szerese egy normál házénak. Amíg Mo.-n nem támogatják valamilyen (értelmes) módon az energia hatékonyságot, addig magántőkéből ez csak egy-egy kirívó esetben lehetséges.
2. Megtérülés. Nem számoltam még ilyen irányban, de szerintem nagyon-nagyon hosszú távon (értsd: a ház élettartama feletti) távon térülne meg a baromi nagy befektetés. Ami jól néz ki környvéd oldalról, financiálisan már nem annyira, márpedig elsődlegesen ez a hajtóerő(itthon).
3. Karbantartási ktg. Egy kevés energiát felhasználó ház feltételez: Jó légtömörséget, ami gépi szellőztetést követel. Abban szűrőt kell cserélni, tisztítani kell, stb. Ez pedig csak egy kis példányi részlet...
Bizonyos szintű energiaárig egyszerűen _nem_éri_meg_ túlzottan törekedni az energiaspórolásra.
Szélfoszlány (törölt) 2010.02.18. 22:35:49
@Acmee: Teljesen egyetértek veled!
Azonban a hozzászólásomban benne van a válasz is: az energiahordozók adóztatása.
Az extra bevételt pedig elkülönített alapban tartanám és csak energiahatékonysági, esetleg más jól körülírt környezetvédelmi célra fordítanám.
Természetesen a fordítottja is igaz: adókedvezménnyel, vagy máshogy támogatnám a házak szigetelését.
1., A szigetelés tökéletessége mindig relatív.
Magyarországon szinte minden házon viszonylag kis befektetéssel lehetne jelentőset szigetelni.
2., Ebben a vitában egyértelműen a nagyon hosszútávról van szó (atomerőművek tervezése, 20-50 éves projektek).
3., A gépi szellőztetés személyesen nem nyerte meg a tetszésemet, de ez nyilván részletkérdés. A házat határoló elemek (fal, tető, födém, ablakok) alacsony hőátbocsátása mellett szerintem nem számíthat olyan sokat egy kis szellőzés.
De minden elismerésem a rekuperátor feltalálójának.
Megéri-e vagy nem:
országosan biztos megéri (már a mai energiaárak és gáz-függőség mellett is), az állam pedig arra való, hogy a fölismert közös érdeket az egyén irányába becsatornázza.
Azonban a hozzászólásomban benne van a válasz is: az energiahordozók adóztatása.
Az extra bevételt pedig elkülönített alapban tartanám és csak energiahatékonysági, esetleg más jól körülírt környezetvédelmi célra fordítanám.
Természetesen a fordítottja is igaz: adókedvezménnyel, vagy máshogy támogatnám a házak szigetelését.
1., A szigetelés tökéletessége mindig relatív.
Magyarországon szinte minden házon viszonylag kis befektetéssel lehetne jelentőset szigetelni.
2., Ebben a vitában egyértelműen a nagyon hosszútávról van szó (atomerőművek tervezése, 20-50 éves projektek).
3., A gépi szellőztetés személyesen nem nyerte meg a tetszésemet, de ez nyilván részletkérdés. A házat határoló elemek (fal, tető, födém, ablakok) alacsony hőátbocsátása mellett szerintem nem számíthat olyan sokat egy kis szellőzés.
De minden elismerésem a rekuperátor feltalálójának.
Megéri-e vagy nem:
országosan biztos megéri (már a mai energiaárak és gáz-függőség mellett is), az állam pedig arra való, hogy a fölismert közös érdeket az egyén irányába becsatornázza.
Acmee 2010.02.19. 11:27:58
@Szélfoszlány:
Az állam erre _lenne_ való...
Másrészt: A gépi szellőzés, fokozott zárású ablakokkal kombinálva(és persze építészetileg is úgy megcsinálva) kb. 5cm nikecellt jelent egy ~100m2-es házra (mmint energiaspórolásilag). Természetesen hővisszanyerős üzemben...
Az állam erre _lenne_ való...
Másrészt: A gépi szellőzés, fokozott zárású ablakokkal kombinálva(és persze építészetileg is úgy megcsinálva) kb. 5cm nikecellt jelent egy ~100m2-es házra (mmint energiaspórolásilag). Természetesen hővisszanyerős üzemben...
gramercy 2010.02.19. 14:03:00
évente 20.000 ház épül, házonként 5 milka támogatás passzív-aktív házas technológiákra az kb. 100 milliárd
ehhez képest ugye gzár támogatás?.........
ehhez képest ugye gzár támogatás?.........
Szélfoszlány (törölt) 2010.02.19. 15:26:15
@Acmee: Hamár ide kanyarodtunk, ez érdekelne, hogy miért éppen 5 cm Nikecell?
Azt gondolnám, hogy van olyan állapot (elvileg) amikor körben minden fal, ablak tökéletesen szigetelt és csak a megfulladás miatt kell időnként szellőztetni. Emiatt kell fűteni. De hogy ez mennyi fűtést jelent, azt nem tudom, írd meg ha tudod.
Érzésem szerint a "normál" fűtésnél egy nagyságrenddel kisebb (ezt nevezhetjük első közelítésben elhanyagolhatónak).
Vagy esetleg átlag magyar téglaháznál a +5cm Nikecell ugyanaz mint a rekuperátor Nikecell nélkül?
Azt gondolnám, hogy van olyan állapot (elvileg) amikor körben minden fal, ablak tökéletesen szigetelt és csak a megfulladás miatt kell időnként szellőztetni. Emiatt kell fűteni. De hogy ez mennyi fűtést jelent, azt nem tudom, írd meg ha tudod.
Érzésem szerint a "normál" fűtésnél egy nagyságrenddel kisebb (ezt nevezhetjük első közelítésben elhanyagolhatónak).
Vagy esetleg átlag magyar téglaháznál a +5cm Nikecell ugyanaz mint a rekuperátor Nikecell nélkül?
trainz 2010.02.20. 11:15:45
ÉN is az atomra szavazok. Legalább az energiaigényünk 50%-át nukleáris energiával kellene biztosítani.
Szerintem egy 6-7000 MW-os nukleáris kapacitás kellene.
A többbi meg a megújuló meg a maradék lignitünk amit tényleg be kéne rakni tartalékba.......
Egyébként mi van Mecseki Uránbánya újranyitásával? Eladtuk a termelési jogot?
Vicc: Két órája áll az InterCity vonat az Alföldön... Egy utas megkeresi a kalauzt és meg kérdezi a kalauzt : Mire Várunk? A Szélre Uram, a szélre.
Szerintem egy 6-7000 MW-os nukleáris kapacitás kellene.
A többbi meg a megújuló meg a maradék lignitünk amit tényleg be kéne rakni tartalékba.......
Egyébként mi van Mecseki Uránbánya újranyitásával? Eladtuk a termelési jogot?
Vicc: Két órája áll az InterCity vonat az Alföldön... Egy utas megkeresi a kalauzt és meg kérdezi a kalauzt : Mire Várunk? A Szélre Uram, a szélre.
Acmee 2010.02.21. 16:49:35
@Szélfoszlány:
Azt jelenti, hogy egy normál házban muszáj biztosítanod valamennyi filtrációt (az ablakok, ajtók résein bejutó levegőt), hogy ne penészedjen be a lakás (a benn keletkező pára el tudjon távozni). Így az állandó x mennyiségű hideg levegő átáramlása folyamatos hőveszteséget eredményez, amiből nem nagyon tudsz visszaforgatni semmit.
Ha viszont csúcsszuper ("hermetikus") légzárású nyílászáróid vannak, és a bevitt/kidobott levegőt mesterségesen szabályozod, akkor a kidobott levegőben lévő hőmennyiség nagy részét (80-95%) vissza tudod nyerni, ezzel tulképp az állandó filtrációval és az időszakos szellőztetgetéssel kidobott energiát fogod meg.
Pontos számítást Én még nem végeztem ezzel kapcs. Egy hozzánk járó mérnöknek van a családi házában ilyen rendszer, Ő számolta ki ezt vmilyen módon.
De ha nagy az érdeklődés, akkor számolok pontosabb adatokat...
Azt jelenti, hogy egy normál házban muszáj biztosítanod valamennyi filtrációt (az ablakok, ajtók résein bejutó levegőt), hogy ne penészedjen be a lakás (a benn keletkező pára el tudjon távozni). Így az állandó x mennyiségű hideg levegő átáramlása folyamatos hőveszteséget eredményez, amiből nem nagyon tudsz visszaforgatni semmit.
Ha viszont csúcsszuper ("hermetikus") légzárású nyílászáróid vannak, és a bevitt/kidobott levegőt mesterségesen szabályozod, akkor a kidobott levegőben lévő hőmennyiség nagy részét (80-95%) vissza tudod nyerni, ezzel tulképp az állandó filtrációval és az időszakos szellőztetgetéssel kidobott energiát fogod meg.
Pontos számítást Én még nem végeztem ezzel kapcs. Egy hozzánk járó mérnöknek van a családi házában ilyen rendszer, Ő számolta ki ezt vmilyen módon.
De ha nagy az érdeklődés, akkor számolok pontosabb adatokat...
Az utolsó 100 komment: