Átadták tegnap az Év akadálymentes épülete díjat, amiről az Urbanista ír bővebben. Futurista-szempontból viszont az érdekelt, mit hoz a jövő - főleg, hogy babakocsis szempontból már érintettük a témát. Vagyis mikor lesz akadálymentes Magyarország?

A helyzet nem túl biztató. Az átadón elhangzott, hogy nagyjából egy helyben toporgás folyik egy évtizede, ami annál is inkább érthetetlen, mert egy akadálymentesített új épület szinte semmivel kerül többe, mint egy hagyományos. (Egy régi átalakítása már annál inkább: gondoljunk mondjuk egy rámpával kiválthatatlan lépcső mellé épült felvonóra.)

Mégsem gondolnak sokan a mozgáskorlátozottakra (vagy más fogyatékkal élőkre), pedig a lényeg a gondolkodás lenne. Az átadó után megkérdeztem a zsűri egyik tagját, hogy mikor érjük el azt a Nyugaton megszokott szintet, illetve miért nem vesszük át az ott bevált módszereket, előírásokat, szabályokat. Azt mondta, az a baj, hogy mi magyarok mindig szabályokban gondolkodunk. Pedig azzal, hogy betartjuk a szabályokat még egyáltalán nem biztos, hogy teljesítjük azokat az elvárásokat, amelyek miatt létrehozták azokat - ebben szerinte (és szerintem is) különösen jók vagyunk.

Az Egyesült Államokban vagy Svédországban sem a szigorúbb szabályozás hanem elsősorban az ötvenéves hagyomány miatt jobb a helyzet. Nálunk rengeteg esetben csak józan észre lenne szükség. Ott van mondjuk a vécé. Van, ahol akadálymentesítés címén megvették a legdrágább kórházi vécécsészét, amihez a nővérek is könnyen hozzáférnek - teljesen feleslegesen, hiszen itt egyedül kell a mozgássérültnek boldogulnia. Nem jut viszont eszébe sokaknak, hogy a konzolos vécécsészét, a mosdót, pláne, hogy a tükröt megfelelő magasságba szereljék, különben nem sokat segít.

Jó ötlet például a vészcsengő, de csak akkor segít, ha vécén ülve is elérhető. Ja és ha a riasztásra be is tud menni valaki - vagyis olyan az ajtó, hogy belülről zárható, de meghatározott személyek ilyen esetben is nyithatják kívülről. (Ez így leírva elég magától értetődőnek hangzik, de a tapasztalatok alapján egyáltalán nem az.)

Ám bármennyire fontos a józan ész, természetesen más tényezőknek is meg kell változnia az elkövetkező években. Ilyen például az összhang az építés során: hiába gondol valamire az építész, ha az a kivételezéskor huss eltűnik.

Meg amúgy is. Ezt az egész kérdést a közvélemény, a politika - és bevallom eddig én is - hajlamos az építészet nyakába varrni, holott itt elsősorban üzemeltetésről
és szervezésről van szó. Vagyis egyrészt hiába akadálymentes a helyiség, ha olyan asztal mögött ül a hivatalnok, amit nem lehet megközelíteni kerekesszékkel. Vagy hiába van vécé mozgáskorlátozottaknak, ha nem működik. Ugyanakkor egy csapni való adottságokkal rendelkező épületet is fel lehet turbózni (ilyen a 2009-es Év akadálymentes épülete, a Veszprém megyei Földhivatal is): megfelelő berendezéssel, tájékoztatókkal, logikus beosztással - és megint a józan észnél tartunk.

És akkor az egyéb fogyatékosokról nem is szóltunk. Nagy divat például a Braille-írás alkalmazása, miközben az érintetteknek már csak alig 10-15 százaléka ismeri - sokkal inkább előtérbe kerültek a hangos megoldások. A burkolati jelek is csak akkor segítik a vakokat, ha ismerik a terepet. Míg a mozgáskorlátozottak kiszolgálására jól megfogalmazható szabványok vannak, más fogyatékosok esetében csak tapogatózások. Egy nagyothallókat segítő villogó lámpa például az epilepsziásoknál rohamot válthat ki.

Hogy mikor lesz Magyarország akadálymentes, azt nem tudtam meg, azt, hogy mi mindent kellene tenni érte, sokkal inkább. Talán ebben a szemléletváltásban is segít egy-egy ilyen díj.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ducky 2010.04.22. 20:37:30

nem kötekedésből, de honnan veszi a cikk írója, hogy csak 10% használja a Braille-írást?

Válasz erre 

Zubreczki Dávid · http://instagram.com/zubreczkidavid 2010.04.22. 20:47:18

@ducky: a megnyitón hangzott el, mégpedig Zsilinszky Gyula, az NFGM Építésügyi és Építészeti Főosztályának vezető főtanácsosa. Viszont jó, h rákérdeztél, mert megnéztem a jegyzetemet: 10-15%-ot mondott, pontosítottam.

Válasz erre 

innye 2010.04.22. 21:05:08

Szegeden a MÁV-rendelőben a mozgássérültek wc-jének ajtaja befelé nyílik. Ha be is fér egy átlagos méretű kerekesszék, nem lehet becsukni az ajtót...

Válasz erre 

Koós Miklós · http://koos.hu 2010.04.23. 00:48:59

azok, akik felnőtt korukben veszitik el a látásukat, azok közül nagyon kevesen tanulják meg a braille-t

Válasz erre 

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2010.04.25. 16:59:53

Tapasztalatból, egy nem fogyatékkal élő embernek nagyon nehéz beleképzelnie magát a fogyatékkal élők helyzetébe. Voltál már a láthatatlan kiállításon? Persze, amiket írtál azok józan paraszti ésszel is kikövetkeztethetőek lennének. Viszont egy példa,mennyire összetett a feladat: egy éve meg kellett terveznünk a vakok iskolájának kertjét. Itt az elnevezéssel ellentétben minden fajta fogyatékossággal élő kisgyermekre kellett gondolni, nem csak a vakokra. Voltak köztük halmozottan hátrányosak is (siket vakok pl). Bár mindenki komolyan vette, de minden terv hemzsegett úgymond a hibáktól... Pedig a józan paraszti eszünket használtuk,de az nem mindig elég. Igazán segítésünkre lenni is csak a sok (min.10-20) éves tapasztalattal rendelkező gondozók tudtak, és az alkalmazandó módszerekben pedig az ő véleményük is megoszlott. Persze épületek esetében általában a felnőtteket veszik számításba akik már tapasztaltabbak, de akkor sem egyszerű tökéleteset tervezni! Szerintem a képzésnek nem csak egy-két előadás erejéig kéne ezzel a problémával foglalkoznia, éles helyzetekben kéne a hallgatóknak megtapasztalnia a súlyát annak, hogy mit hogy és hova terveznek. És a hétköznapi életben is nagyobb hangsúlyt kéne a fektetni erre a dologra... Szerintem ha a gimnáziumokban lenne kötelező szociális foglalkozás -mármint hogy ők segítenének hátrányos helyzetű embereken-, talán a köztudatba is beivódna szépen lassan, hogy kéne viszonyulnunk ezekhez az embertársainkhoz és inkább segíteni,mintsem akadályozni őket. Nem elég hogy az egyik CBA elé egy OSB-ből készített mini rámpát betesznek, mert az a nyugdíjasok korlátozza. Vagy érdekes hogy É-Ny-i országokban ha játszóteret terveznek, sok olyan játszószer kerül be, amit a mozgáskorlátozott gyerekek is tudnak használni - Magyarországon még egy ilyet sem láttam. Vagy ha egy közintézmény bejáratát rámpával látják el,az olykor olyan meredek, hogy egy paraolimpikon tud csak rajta felmenni. Mert ahogy írtad, a szabályozás azt még lehetővé tette....

Válasz erre 

Zubreczki Dávid · http://instagram.com/zubreczkidavid 2010.04.26. 05:38:50

@*Anna: Ami a kérdést illeti, a nagyon nem voltam, csak ilyen kihelyezettekben (bpbutik.blog.hu/2009/05/14/vasarolj_vakon_az_arkadban)
Viszont kíváncsi vagyok, milyen lett a kerttervetek, nagyon izgalmas feladatnak hangzik...

Válasz erre 

*Anna · http://csakaszepre.blog.hu/ 2010.04.26. 22:18:27

Az volt, nagyon élveztem! de leírni nagyon hosszú :)

Válasz erre 

2010.05.20. 17:12:06

Jól fogalmazol, a józan ész hiányzik.

De egyből kiragadnék egy számomra fontos példát:
Az Északi-összekötő vasúti híd ill. a Megyeri-híd esete:
mindkét híd északi járdájából kerékpárutat hoztak létre, mindkét híd felhajtójából hullámvasutat csináltak az esélyegyenlőség jegyében, miszerint rendszeres időközönként változik a dőlésszög..

Kerékpárral veszélyes és idegesítő, kerekesszékkel meg.. hogyismondjam.. a józan ész határait súrolja, hogy tolókocsival bárki is nekiindul a Megyedi hídnak egyedül. Még az Északin csak-csak, bár ott sem láttam még sose ilyesmit..

Egyszerűen annyit kellett volna csinálni az építtetőknek, hogy felemelik a q. telefont, és megkérdezik, hogy van e rá igény. szerintem a rokkantegyesületnél értelmes emberek vannak, akik - akár saját bőrükön - tapasztaltak ezügyben, és szerintem az Megyeri híd esetében le is mondtak volna róla.. (vagy legalább értelmesebb lett volna a kivitelezés)

Válasz erre 

forma+design 2010.11.10. 03:06:56

Sziasztok,

Szakdolimhoz lenne nagy segítség, ha segítenétek a következő kérdőív kitöltésében - akadálymentes közösségi közlekedés témában

spreadsheets.google.com/viewform?formkey=dDFVNXkyc29MZ2VtdlFqVVdaTWdIa1E6MA

Azokat kérném, hogy töltsék ki, akik valamilyen ideiglenes vagy tartós mobilitási problémával küzdenek.. betegség vagy egyéb állapot folytán, legyen az babakocsis extrém sport vagy gyermekáldás, vagy netán pl egy begipszelt láb vagy kéz, mankó, kerekesszék, izületi , vagy bármely érzékszervi probléma és emiatt nehézkesebb, vagy nem megfelelő a tömegközlekedés. (Emellett ha van bármi vélemény a témában szívesen veszem, csak kérlek írd oda, hogy jelenleg nincs mozgással/járművekkel kapcsolatos problémád, ellenben azért van véleményed. Az is segít, ha pl. régebben volt problémád és még jól emlékszel arra, hogy milyen volt úgy közlekedni egy adott járművön..)

Előre is nagyon köszönöm a segítségeteket!

Üdv, Zita

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: