Kevesebb víz lesz a Dunában 50 év múlva. A mezőgazdaság mellett az energetikai és a logisztikai szektor is megsínyli majd
![]() |
Az állítás elsőre ellentmond az elmúlt napok tapasztalatainak, hisz nem egy Duna-vízgyűjtőhöz tartozó folyó öntött ki Magyarországon (megjegyzem a Kárpát-medencében minden erecske ide tartozik). Ennek ellenére komolyan kell venni azokat a jóslatokat, amelyeket most tett közzé a WWF a Duna felső szakaszán végzett kutatások alapján. A klímaváltozás egyszerre hozhat szokatlan kisvizes időszakokat és pusztító árvizeket.
A GLOWA projekt a Duna németországi szakaszának hegy- és dombvidéki vízgyűjtő területén mérte fel a klímaváltozás hatásait.
A Duna vízállására számos összetevő van jelentős hatással: a klímaváltozási modellek szerint a vizsgált területen a következő 50 évben a csapadék 3,5-16,5 %-kal fog csökkenni, a középhőmérséklet emelkedése elérheti a 3 °C-ot, a párolgás pedig 10-25 %-kal is nőhet. Az előrejelzések szerint az Alpok hótakarója is jelentősen csökkenni fog a jövőben, ami eddig a vízfolyások állandó forrása volt.
Ezek a hatások tovább csökkentik a vízi áruszállítás adottságait, és a vízre épülő energiatermelésben is komoly nehézségeket okozhatnak. Várhatóan sokkal több lesz a kisvizes időszak, amikor a hajók csak mélységi korlátozásokkal közlekedhetnek, a folyóvizek egyre magasabb hőmérséklete korlátozni fogja a vízzel hűtött hőerőművek kapacitását, és akár 10-15 %-kal csökkentheti a vízenergia-termelést.
A mezőgazdaságra és a turizmusra gyakorolt hatások mellett fontos kiemelni, hogy a Duna bajorországi szakaszán előre jelzett változások hatványozottan jelentkezhetnek a Duna középső és alsó szakaszán: a Duna vízhozama várhatóan 5-35 %-kal fog csökkenni, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi 1450 m3/s átlagos vízhozam helyett 1000-1300 m3/s lesz a Duna németországi szakaszát elhagyó vízhozam. Ez Magyarországon, Budapestnél azt jelenti, hogy 2200 m3/s vízhozam helyett 1500-2100 m3/s lesz az átlag.
A kutatásnak több tanulsága is van. Például az, hogy nem kell eszetlenül mélyíteni a folyómedreket, mert a vízszint így is úgy is csökkenni fog, csak ha mélyebbre visszük a medret, azzal az ártereket szárítjuk ki. És persze figyelmeztet arra is, hogy nem foghatunk mindent a klímaváltozásra, nem ülhetünk karba tett kézzel. Itt lenne az idő feléleszteni például az ártéri gazdálkodást.
[Fotó: sanyig]
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.