Az új Széchenyi-terv megálmodói olyan elképesztő fejlődést vetítenek előre a következő 20 évre, hogy tátva marad a szája annak, aki olvassa. A környezettudatosság, az átgondolt közlekedési hálózat, a használaton alapuló tarifarendszer, mind részei a programnak. A szárnyaló optimizmus és tettvágy jól látszik, csak a nagy elgondolások kivitelezésénél mindig akadnak problémák. 

Még mielőtt megkapnám, hogy már megint ez a pesszimizmus és destruktív hozzállás, szeretném leszögezni, hogy én nagyon reménykedem a "szebb jövőben". De, mint tudjuk, a "remény hal meg utoljára" és szerintem ezzel a szemlélettel vagyunk még egy páran. Biztosan másképp állna hozzá sok-sok ember, ha már látnánk a fényt például a 4-es metró alagútjának a végén, vagy nem szembesülnénk minden egyes alkalommal a vonatok 20-30 perces késésével, ha utazunk,  vagy elkészülne határidőre, mondjuk a Margit-híd.

Mint ahogyan azt a Népszabadság is megfogalmazta:

George Lucas, a Csillagok háborúja ötletadója is megirigyelhetné azoknak a fantáziáját, akik az Új Széchenyi-terv vitairatának közlekedési fejezetét jegyezték. 

Két évtized és „a közlekedés szolgáltatási színvonala felzárkózik az EU élvonalához” – a többi között ezzel a jóslattal szembesül, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján végigolvassa az Új Széchenyi-terv közlekedésről szóló huszonöt oldalát. A fantasztikus jövőt a „hazai felsőoktatási tudományos háttér és a nemzetközi vállalkozások magyarországi tudásközpontjainak együttműködése” eredményezi majd.

Nem csak a tömegközlekedés, hanem az autó használati szokások is jelentős reformok előtt állnak: egyre nagyobb teret hódítanak majd az elektromos és hidrogénüzemű járművek, a kombinált égéstechnikájú motorok, és az energiahatékonysági címkerendszer beveztésével tudhatná meg mindenki, hogy ki mennyire zöld. A fuvarozásban végre kihasználhatnák az ország folyóit és lenne egy jól működő vasúti hálózatunk. Ha mindez megvan 2030-ra elérjük az EU 10 legfejlettebb államának szintjét.

Ezek a célok, a valóság azonban egészen mást mutat, bár ehhez nem kell tanulmányokat végezni, elég, ha csak szétnézünk a város, ország bármely pontján. Az utak túlterheltek, a vasút elvalut, a folyóinkban rejlő lehetőségeket, pedig nem használjuk ki. Hát ez van. 

Ezek után, és az elmúlt évek nagyszabású tervei és megvalósulásuk közötti különbség miatt, engedtessék meg némi szkepticizmus. Persze drukkolunk, csak attól tartok, hogy ez a projekt is szépen felkerül majd a polcra a kormányzati negyed, a budapesti olimpia vagy a 4-es metró mellé: ha meg is valósul belőle valami, a végére elvész a kezdeti lendület és lelkesedés, és csak egy kesernyés félmosoly marad.

Így a végére pedig egy kis ízelítő, a "mi lenne ha" galériába: ezt a videót egy ismerősöm posztolta a Facebookon, a következő kommenttel, "jó kis sci-fi". No comment.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.