Dublinban autóbuszokból csinálnak villamost
Tavaly nyáron jártam Dublinban - tömegközlekedéssel. Volt szerencsém kipróbálni szinte minden járművüket, szóval érdeklődve olvastam, hogy nagy átalakulások elé néz a rendszer. Az 1,2 millió lakosú ír fővárosban nincs metró, van viszont agglomerációt bekötő HÉV-ük, a DART. Ám ami igazán érdekesen alakul, az a villamos és a busz fejlesztése: hol az egyik tör előre, hol a másik, hol mintha egybemosódnának a határaik.
Dublinnak ugyanis szépen fejlett villamoshálózata volt a század első felében. Sőt, ha azt mondjuk "városi kötöttpályás közlekedése", akkor még korábbra nyúlhatunk vissza a gyökerekhez, hiszen komoly lóvasúti forgalma is volt. Azután a negyvenes-ötvenes években az egészet kiszorította a busz. Az utolsó útjára induló dublini villamost komoly őrséggel kellett védelmezni, hogy a szuvenírgyűjtők ne cincálják szét darabokra - állítólag nem teljesen sikerült.
Azután, ahogy a világon szinte mindenütt, itt is rájöttek, hogy kár volt az egészet eltörölni és nekiálltak villamost építeni. Így jött létre a Luas, magyarul Gyorsaság. (Az írekben dobog a nemzeti büszkeség, szeretnek mindent gyönyörű "tündérnyelven" kiírni, elnevezni, még akkor is, ha ma már kevesen beszélik őseik nyelvét. Klassz dolog.)
2006-ban adtak át egyből két vonalat, melyek azonban sajnos egyelőre nem állnak össze rendszerré. A "dublini fonódó" fejlesztése azonban már zajlik, ha minden jól megy 2017-ben már három vonala lesz az íreknek. Érdekes nézni mennyire ügyelnek a biztonságra, hogy hányszoros figyelmeztető rendszerrel hívják fel a figyelmét azoknak, akik még esetleg életükben nem találkoztak villamossal, hogy "hé, itt egy olyan jármű suhanhat át, amilyet még nem láttál."
Na de mi ebből a tanulság nekünk, "villamos-nagyhatalomnak", túl a fonódás fontosságán. Egyrészt nekem nagyon tetszett a villamosvonal vezetése. Nagyon nehéz helyet találni egy viszonylag szűk utcákkal telepakolt városban, főleg, ha a folyó mentén kell végigvezetni a vonalat. Mit csináltak?
A nagy forgalmú úttal párhuzamosan, az első mellékutcába helyezték a villamost, ahonnan az autóforgalmat kitiltották. Így kevésbé zavarják egymást az autók és a villamosok, és nem választja el a folyót sem egy újabb forgalmi sáv a várostól. Ugyanakkor minden prímán megközelíthető villamossal.
Persze addig is kell közlekedni kell valamivel, amíg a villamos újra el nem foglalja az őt megillető helyét. Mondjuk városi busszal, melyből Dublinban közel 1000 működik.
(Meglepő módon a buszközlekedésnek köszönhető Dublin egyik legvonzóbb városnegyedének születése is. Mint a Travelo írja: "1981-ben a városi közlekedési társaság nagy területeket vásárolt fel a negyedben azzal a céllal, hogy egy óriási buszpályaudvart építsenek a város szívében. Amíg a különböző engedélyekre vártak, az itt található épületeket olcsón kiadták művészeknek és zenészeknek. Erős közösséggé kovácsolódtak az itt lakók, egyre több kávézó, butik, lemezbolt és bár nyílt a környéken. A helyi közösség erős érdekérvényesítő képessége miatt végül a buszdepó terve elbukott, a bulinegyed pedig felvirágzott." Na de kanyarodjunk vissza a közlekedéshez!)
A városi buszok olyanok mint a briteknél: jobbkormányosak, emeletesek és ha nem pont a buszmegállótáblánál állsz, simán elmennek melletted. A gondot azonban nem ez okozza, hanem, hogy elég gyakran kerülnek dugóba, torlódnak fel, sőt olyan furcsaságokra is képesek, hogy beérik és simán megelőzik az előttük ugyanazon a vonalon közlekedő társukat.
A Navigant cikke ennek a problémának a megoldását mutatja be. A buszok GPS-es követést kaptak egy 2010-ben indult projektnek köszönhetően (ugye a BKK Futárnak sem a valós idejű menetrendkijelzés lesz a legfőbb haszna).
Ezek húsz másodpercenként lőnek jelet az ezer busz helyzetéről, amit a város térfigyelőkameráival, indukciós hurkaival és a többi adatforrásával együtt rendszerbe szerveztek. Hasonló IBM-es megoldást kell elképzelni, mint amilyen Santander óvárosának "szenzorszőnyegénél" vagy Birmingham parkolóhely-kereső rendszerénél alkalmaztak. (Persze az íreknek ilyen szempontból könnyű, hiszen három éve ott működik a cég Smarter Cities Tech Centere.)
Igazából már maga az adatgyűjtés, a folyamatos megfigyelés is javított a forgalmon - hiszen időben értesültek a forgalomszervezők arról, ha valahol fennakadás van -, de a valódi előrelépést nem csak ez jelentette.
Az említett "többi adatforrásba" ugyanis például a meteorológiai adatok is beletartoznak, de folyamatosan érkeznek információk a villamosokról épp úgy, mint a kerékpárkölcsönző-rendszerből. Bárhol dokkolnak be vagy ki egy bringát, az adatként megjelenik a központban.
Persze az, hogy zivatar várható, vagy hogy két kerékpárt leadtak a város egyik pontján, nem sokat jelent egy diszpécsernek, ám egy nagy teljesítményű adatfeldolgozónak épp olyan fontos lehet, mint egy mogorva Facebook-bejegyzés, amit szintén fel lehet használni a közlekedésfejlesztésben.
A cél az, hogy gyakorlatilag "villamosokká fejlesszék" a buszokat: pontosan kiszámítható menetidővel, pontos követési távval (és ezáltal idővel) közlekedjenek a közúti forgalomban is.
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
♔batyu♔ 2013.08.21. 22:11:14
ampelmann 2013.08.22. 07:26:18
Brekkerzolt 2013.10.30. 17:24:02
Viszont ez egy, magyar kreálmány - buszból vonat: hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%81V_Ikarus_260
