Milyen lesz a városok közlekedése 2050-ben? 4+1 területen várható gyökeres változás
2050-re megoldódnak a nagyvárosok közlekedési gondjai? Hahaha! Erős kételyeim vannak a dologgal kapcsolatban, de szerencsére olyan messze van 2050, hogy bátran mondhat bárki bármit ezzel kapcsolatban. Valószínűleg így gondolkodtak a BBC-nél is, ahol a Future rovatban csináltak egy remek összeállítást a nagyvárosi közlekedésének jövőjéről. Ám mivel a BBC is elég komolyan csengő név, akár csak az összefoglalót jegyző MIT, érdemes komolyan venni a terveket.
Abból indulnak ki, hogy nagyjából 2,5 milliárd (!) kocsi lesz akkoriban a világban, ami elég szép szám. Hogy fel tudjuk fogni valamennyire: ha Kínában is olyan elterjedtté válik az autó, mint az USA-ban (840 kocsi jut 1000 emberre), akkor az ázsiai ország egyedül felszippantja a mai kőolaj-termelést.
A húszmilliós Pekingben már most olyan brutális a légszennyezettség, mint az Egyesült Államokban egy kiadós erdőtűz után, és ráadásul ez csak romlani fog. Nem csak az autók terjedése miatt, hanem mert a kínai vezetés - mintha csak az ötvenes évek kommunizmusában lennénk - 250 millió vidéki gazdát kíván a városokba telepíteni az elkövetkező másfél évtizedben.
Szóval probléma lesz rendesen mindenhol a világban. Lássuk milyen megoldások képzelhetők el!
1. Elektromos autók
Electric Cars at NAIAS 2013 by motorblog, on Flickr
Ma már gyakorlatilag minden autógyárnak van saját e-járgánya, a Tesla sikere pedig azt bizonyítja, hogy jó esély van az elterjedésükre.
2. Közösségi autóhasználat
Car Share by Gallery North, on Flickr
Ez régebben nagyon hippinek hangzott, de tulajdonképpen nagyjából ugyanaz a folyamat zajlana le, mint hogy az ember nem a saját gépén tárolja az e-mail-jeit, dokumentumait, zenéit, könyveit, hanem felhőben. Hát a közös autóhasználat is valami ilyen felhőféle.
Előnye a felhasználónál is lecsapódik, de leginkább a város látja hasznát: állítólag húsz autót lehet helyettesíteni egyetlen közös kocsival. Jelenleg 27 országban 1,7 millió tagja van az ilyen rendszereknek, ráadásul a BMW, Daimler and Ford is elindította a saját programját.
Ahogy a fenti táblán is olvashat, vannak városok, ahol a közösségi autóhasználók a telekocsisávokat is használhatják.
3. Vezető nélküli járművek
Google Robocar Racetrack Ride by jurvetson, on Flickr
A legismertebb Google projektje (közel félmillió kilométert tesztautóztak már velük és kilobbizták három USA-államban, hogy lehessen vezető nélküli járműveket üzemeltetni), ugyanakkor a GM, az Audi és a Toyota is befektetet már a technológiába.
Ha elterjed, az elsődleges haszna mindenképpen a balesetek számának drasztikus csökkenése lesz (jelenleg 1,25 millió ember hal meg évente az utakon). Ez már önmagában környezetkmímélő, hiszen jóval kevesebb és könnyebb anyagból lehet majd autókat készíteni, ha kevesebb ütközéssel kell számolni. A balaesetmentes utakon közlekedni is gyorsabban lehet majd.
Az egymással kommunikáló autók amúgy is felgyorsítják a forgalom áramlását, kevesebb lesz a dugó és biztonságosabban követhetik egymást szorosabban is a mai helyzetnél. Számítások szerint a vezető nélküli járművekkel 40-50%-kal gyorsulhatna fel a városi közlekedés áramlása - midnen egyéb intézkedés nélkül.
4. Tömegközlekedés és kerékpár
Foto by by alexgsrubio, on Flickr
Ezeknek a közlekedési megoldásoknak az elterjedéséhez nem kell nagy képzelőerő, a fejlődésük szerencsére a midnennapokban is látszik (Kína csak az elkövetkező öt évben 2500 kilométer tömegközlekedési kötött pályát tervez telepíteni, ami azt jelenti, hogy 2050-re náluk lehet a világ metróhálózatának fele.)
Persze azért ezen a területen is vannak innovatív elképzelések. Mondjuk, hogy egy busz nem fix vonalon halad, hanem az eredeti pályáját az igények szerint alakítja. (Ezt nehezen tudom elképzelni, de a Tókiói Egyetemen ilyen rendszeren dolgoznak).
+1. A rendszerek összefogása
Önmagában persze egyik sem egyedül üdvözítő megoldás, mindegyiknek megvannak a hátulütői. A MIT-esek most egy olyan összefogó rendszeren dolgoznak, amely egyesíti ezeket. Mondjuk a tömegközlekedést nem lehet minden kapuba eljuttatni, de ha ügyesen telepítjük a közösségikerékpár-hálózatot, akkor a kettő együtt már hatékony lehet. Vagy lehet közösségi autómegosztás elektromos és vezető nélküli járművekkel - esetleg a fix pontok között tömgközlekedéssel kombinálva.
De ebbe a vonulatba tartozik az a Facebookra, Twitterre és blogokra alapozott közlekedésfejlesztés is, ami egyes városokban már működik.
A lényeg, hogy a járművek fejlesztésével párhuzamosan az irányítási rendszer fejlesztésének is folynia kell - és úgy tűnik folyik is.
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Rocko- 2013.07.19. 22:14:14
totalcar.hu/magazin/hirek/2013/06/18/nyolcmilliot_bukott_minden_autojan_a_fisker/
van egy erős tippem, hogy a Tesla is ebben a cipőben jár.
"4. Tömegközlekedés"
a BKV és a MÁV?
hahaha.
a BKV és a MÁV?
Rettenet Tábornok11 2013.07.20. 09:24:29
RT.
2013.07.20. 09:43:13
Nekem kb. évente 4-5 alkalommal van szükségem autóra (tehát ennyiszer kerülök olyan helyzetbe, amit más módon nem gazdaságos megoldani). Erre nincs értelme autót fenntartani, inkább megoldom családon belül.
Nuuk 2013.07.25. 08:05:28
Pici kukacoskodás, de kötöttpálya nem egyenlő metró. A villamos is kötöttpályás, a vasút is, a HÉV is, stb..
