Futurista

Igen persze sztrájk akkor is lesz, mert elég régi és elég jól bevált találmány, na de lássuk mi lesz más a BKV háza táján 2030-ban! Először is egyáltalán nem biztos, hogy BKV-nak fogják hívni a céget. Így is elég szép kort ért meg ezzel az elnevezéssel és rendszerben (1968-ban alakult meg a villamosos, hajós, HÉV-es, buszos társaságok összevonásával).

Az elmúlt időszakban azonban sikerült olyan szinten lerombolni mint brandet (ez pl. csak a tavalyi termés), hogy szerintem sokkal egyszerűbb lesz egy huszárvágással új céget létrehozni helyette - legalábbis nevében.

A kormányváltáskor menetrendszerűen átszervezett, átnevezett minisztériumokon már senki sem lepődik meg, miért lenne ez másként az önkormányzati cégeknél? Na de ne rugózzunk az elnevezéseken, lássuk a valódi változásokat!

Autópályák, biometrikus azonosítás, meg négyméteres virágok után egy szívemnek igen kedves téma következik, az ártéri gazdálkodás.

Ha nagyon röviden szeretném összefoglalni a lényegét, akkor annyi, hogy régen nem gátak közé szorították a folyókat, hanem az áradáskor igyekeztek minél nagyobb területen szétteríteni a vizet, majd az ár levonulás után visszavezetni azt a mederbe.

Ezt a módszert vagy százötven-kétszáz éve váltotta fel a ma is favorizált gátépítős. Vagyis az egész téma egy nem túl érdekes szakma nem túl érdekes történeti emléke lehetne, ha a mostani módszer működne. De nem működik.

Gödöllőn voltunk a hétvégén az adventi vásáron (remek forraltboros, komédiás látványosság a kastély udvarán) és oda-vissza menet is elgondolkoztam azon, hogy vajon mi szükség van az épülő M31-es autópályára. Illetve természetesen tudom, miért jó összekötni az M3-ast az M0-ással a már meglevő kapcsolattól pár kilométerre, de a "hány lélegeztető gépet vehettünk volna ebből a pénzből" sopánkodás mintájára felmerült bennem, hogy tényleg sehol máshol nincs nagyobb szükség egy gyorsforgalmira? Letöltöttem hát a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) honlapjáról a fenti ábrát (nagyításért katt rá) és kicsit elböngészgettem.

Csak félve merek ismét azonosítástechnikáról írni, mert tartok a mellékelt ábrán látható Fény Angyalainak bosszújától. De aki bátor, az olvasson tovább! Lesz benne csecsemő-ujjlenyomatvétel, meg járásazonosító ház és kiderül az is, hogy nekem biometrikus BKV-bérletem van. Az idén startolt ujjlenyomatos útlevelek hamarosan leváltják a hagyományosakat, de azokat vajon mi fogja leváltani?

Na az Országház átépítése tényleg utópisztikus gondolat, bár a munkálatokat valószínűleg senki nem venné észre, hiszen valahol úgyis folyton fel van állványozva az épület. Viszont a Reichstag energiatakarékossá varázslása után felmerült a gondolat, hogy vajon miért nem nyúlunk hozzá a mi parlamentünkhöz is. Üvegkupola, földhőszivattyú és napelemes tető a Kossuth téren?

Amióta mobil netem van, azóta nem az alapján választok gyorséttermet, kávéházat, hogy van-e benne wifi, hanem hogy van-e benne konnektor. Amig egy wifis laptoppal rohangáltam a városban elég rendszeresen valamelyik McDonald's-ban kötöttem ki, ugyanis ott már jó ideje széria az ingyen net. Az utóbbi időben már nem, mivel az helyenként változik, hogy a takarítónőknek kipakolt konnektorok épp egy asztal mellett vannak-e vagy csak úgy valahol kinn a csupasz falon (meg egyébként némi fáziskéséssel a nagy versenytárs Burger King is bevezette wifit).

Azok a kedves könyvesbolti eladó olvasóink, akik nem rémültek halálra az IT-s városképjóslattól, most már aztán tényleg elkezdhetnek rettegni. Mert lehet ugyan, hogy nem lesz igazam és nem zár be a könyvesboltok többsége, de hogy nem lesz benne ennyi eladó az biztos. A rádiófrekvenciás azonosítás tulajdonképpen minden valamire való jövőképhez hozzátartozik, de annyira vad elképzelések születtek róla, hogy az még a Futuristának is túl futurista volt. Erre most tessék, mindjárt itt van a nyakunkon.

A fenti kérdésre nem olyan válaszokat várok a kommentekben, hogy a "Rogán Tóni bácsi az unokáival", meg hogy "én és a feleségem is" (lásd Brian élete), hanem hogy úgy általában fog-e lakni ott valaki.

A már emlegetett Vátis Családbarát Város konferencián nem csak babakocsi-közlekedésről, meg szociális almaosztásról volt szó, hanem demográfiai mutatókról is. Ez így elég elméletinek hangzik, valójában nagyon kézzelfogható dologról van szó: miközben Magyarországon a legnagyobb természetes népszaporulat a budapesti agglomerációban van, a főváros belső kerületei elöregednek, némelyikben már most több a nyugdíjas, mint az aktív korú.

Milyen lehet egy gyermekbarát város? Minden önkormányzati okmányirodában főállású bohóc dolgozik? Csokoládé-rendőrök posztolnak az utcán, akiknek le lehet harapni a fejét? Minden nőnek hatalmas melle van a városban, és azokra bármelyik kisgyerek rácuppanhat? Nem egészen. A héten egy családbarátváros-konferencián voltam a Vátiban (a twitteres közvetítés az Urbanistán olvasható), na lássuk, ott hogyan is képzelték a jövőt.

Először is a gyerekbarát-családbarát város, az tulajdonképpen elsősorban szülőbarát települést jelent (és most nem arra gondolok, hogy a sok nagymellű nő az apukáknak is tetszene). Vagyis inkább emberbarátat. Bár a legtöbb intézkedés inkább szociális, minket most a hardver érdekel, vagyis mennyiben fog másképp kinézni a jövő városa, ha a döntéshozók figyelembe veszik a szülők szempontjait is (mint ahogy egy-két évtized alatt a kerekesszékesek, a vakok vagy a kerékpárosok igényei is kezdenek beépülni a tervezésbe - ha még oly lassan is).

Az óriás növények minden valamire való jövőképhez hozzátartoznak (vitathatatlanul a legjobb a műfajban, amikor Woody Allen leüt valakit egy eperrel), de ha azt mondom, hogy Szolnokon 2011-ben négyméteres fehér virágok fognak energiát termelni - na az azért elég hihetetlennek hangzik. Bár már a júliusban megfogalmazott öndefiníciónkban (ott a jobb felső dobozban) megígértük, hogy komoly VÁTI-s tanulmányokban fogunk elmélyedni, novemberig nem vitt rá bennünket a lélek. Na de most nekiláttunk, és lám, mit találtunk:

A Kreatív Magazinra felkerült egy marha jó cikk (aminek senki se az online változatát olvassa el, mert a PDF százszor élvezetesebb), melyben a média-kommunikáció következő tíz évére jósolgatnak. Túl azon, hogy tele van szórakoztató elképzelésekkel (a kommentelhető tévén keresztül a nyomtatott Playboy megszűnésén át a szemmozgásunkat követő monitorig), van benne pár Futuristának is érdekes, ország- és városképet átalakító jóslat. Íme kettő:

Ha az ember évtizedekre előre próbál jósolni, akkor leginkább ott hibázik, hogy a mai folyamatokat vetíti előre, miközben lehet, egy apróság fejre állítja az egészet. Húsz éve nem hogy a mobil internetet, de se a mobilt, se az internetet nem ismertem, most meg a Tesz-vesz várost nézegetve el kell magyarázni a fiamnak, mire is jó a telefonfülke. (Egyébként a képen is az látható, igaz Pekingből.) Szóval húsz évre előre nehéz tippelgetni, de nagyon nem trafálhatunk mellé, ha megpróbáljuk megsaccolni, a ma is aktuális IT- és kommunikációs trendek hogyan rajzolják majd át a városképet.

Itt egy újabb adag, eddig nem igazán publikált látványterv a Belváros Szíve projektről. A sokat vitatott Lánchíd pesti hídfője mellett az Erzsébet hídé is terítékre kerül a Március 15-e térrel, csakúgy, mint a Károly körút új arculata. A tervezők mindenesetre óvatosan kezelték ez utóbbit: sem a sokat vitatott Városháza Fórum nem látszik a terven, sem a 47-49-es villamos Bajcsy-Zsilinszky útra tervezett folytatása (amiről hamarosan bővebben is írunk majd a Futuristán). A képek a skyscrapercity.com-ról valók, a tippért pedig köszönet Sadiának. 

Sajnos az Index fórumai (számomra érthetetlen módon) az RSS-en túli világ részei, így csak nagyon ritkán kapok el valami jó témát arra. Most is csal Solaitid, a Városképp bloggerének kommentjéből értesültem, hogy a városrehab topikban élénk vita dúl a Roosevelt tér átalakításának terveiről. A látványterveket amúgy a terveket jegyző Város-Teampannon Kft. honlapján találjuk meg, na de lássuk a többi látványtervet és a heves vita érveit pro és kontra.

Néhány napja mutatták be a londoni Heathrow repülőtéren üzemelő első sofőr nélküli, elektromos taxikat, amelyek speciális vékony utakon öt különböző helyszínre juttatnak el 4 utast 40 km/óra sebességgel. Egyelőre 18 jármű állt üzembe. Klassz, klassz, de a projekt már eddig is 41 millió dollárt emésztett fel, és a BAA (British Airports Authority) további 330-at szeretne befektetni. Ennyiből azért, talán kevésbé látványosan, de biztos hatékonyabban  meg lehetne oldani a közlekedést. Főleg Budapest esetében, ahol a repülőtérről tulajdonképpen jó darabon mindenki egy irányba megy. Egy normálisan bekapcsolt (értsd minden terminálról maximum egy perc sétával, hídra mászás nélkül elérhető) közvetlen gyorsvasút sokkal többet segítene. [További képek és részletek itt]

Az elmúlt húsz évben talán a játszóterek fejlődtek a legtöbbet Magyarországon - szerintem sokkal többet mint mondjuk a lakóépületek vagy a városszerkezetek. Első ránézésre megmondjuk, hogy egy játszótér még az átkosban vagy az EU-szabványok szerint épült, és nem feltétlenül az állapota alapján. Hogy melyek a jobbak, arról megoszlanak a vélemények, de annyi biztos, hogy húsz év múlva egészen mások lesznek, mint most. Talán épp olyanok, mint amilyenről az Ecofriend ír: a mászókán viháncoló gyerekek kinetikus energiája (na meg a rásegítő napelemek) világítják meg sötétedés után a játszóteret.

A képen nem egy eldőlt felhőkarcoló látható, amelyiket már benőtt a dzsungel, hanem egy terv a miskolctapolcai hotel fejlesztésére. A tavaly az önállósodás mellett döntött település hotelpályázatára érkezett ez a pályamű, amelyet sajnos nem díjazott a zsűri - vagyis akinek nem tetszik, az fellélegezhet, akinek bejött, az kesereghet. Én ez utóbbi csoporthoz tartozom: annak ellenére, hogy meghökkentő épület lett, teljesen jól passzol a hegyhez, a sziklához, a barlanghoz - na meg a már meglevő betoncuccokhoz. No majd legközelebb. [Még több kép és részletes leírás az Építészfórumon]

Ha azt vesszük, hogy a Gellért-hegyen közlekedő sikló építési engedélye megvan és a beruházó szerint jogerőre emelkedés után egy évvel már el is indulhatna az első jármű, nos akkor 2030-ban valószínűleg közlekedhetünk vele. Ha azt veszem, hogy az egészet több mint száz éve tervezgetik (már Széchenyi is álmodozott róla), akkor egyáltalán nem valószínű. Mindenesetre idén elkészül a Tabánban a Rácz Fürdőre épülő szállodakomplexum, amelnyek ez is részét képezi majd egyszer. Mint az ecoline.hu írja a gellérthegyi siklóról:

a Hegyalja út másik oldaláról, a hegy alatt indulna, és az Orom utcánál bukkanna a felszínre, majd a Citadellánál végződne. Alsó végállomását gyalogosalagút kötné össze a fürdő előtt kialakításra kerülő buszparkolóval.

És hogy mikor? Nos a a lapnak nyilatkozó fejlesztőcég-társtulajdonos nem akar találgatásokba bonyolódni... [még több látványterv az ecoline.hu cikkében]

A zöldtetők divatját a zöld homlokzatoké követi. Az első fecske már Budapesten is megjelent: a Tervtanács rábólintott a Királyhágó téri irodaház tervére, mely ezt a koncepciót követi. A nagy kérdés, hogy mennyire fog ez elterjedni a fővárosban és általában Magyarországon. Alighanem ez főlega támogatási rendszertől függ (pl. hogy beszámtható-e a kötelező zöldfelület arnyába - mely így akár 100% feletti is lehet ugye). Ki hol tudna elképzelni ehhez hasonló fejlesztést? Mennyire van létjogosultsága egy ilyen technológiának a hagyományos budapesti városképben?

Különös feltételhez kötötte néhány éve Drezda városa a helyi Volkswagen-üzem működését. Hogy elkerüljék a teherautók okozta forgalmi dugót, útkárosodást, zajt és levegőszennyezést, úgy egyeztek meg az autógyárral, hogy alkatrész-beszállításainak jelentős részét tehervillamosokkal oldja meg. A CarGoTram névre keresztelt szerelvények azóta ingáznak a külvárosi elosztó központ és a gyár között. A sikeres példát több európai nagyváros követte, a legutóbb Amsterdam indította el első áruszállító villamosát. A próbajáratok – amelyek egyenként négy teherautónyi, vagyis közel száz tonna áru szállítására alkalmasak – egy városszéli logisztikai központtól a belvárosi átrakócsomópontig közlekednek, ahonnan elektromos autók terítik az árut. A városvezetők reményei szerint 2012-re a városközpontban a tehergépjármű-forgalom a jelenlegi felére, a levegőszennyezés pedig négyötödére csökken. 2030-ra Budapesten is lesz ilyen?

Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy egyszer majd lesz egy csomó elektromos kocsi, és hajlamosak vagyunk elhinni azt is, hogy a töltőállomások is nagyjából ugyanolyanok lesznek, mint most. Az ember begördül, kér egy ablakmosást, egy buborékos ásványvizet, meg két liter ólommentes elektront aztán továbbhajt. Nos könnyen lehet, hogy a villanyautók "benzinkútjai" egész máshogy fognak kinézni. Például így. A dolog nem csak azért zseniális, mert a "napelemlombokkal" feltölthetők a kocsik, hanem mert a parkolóra árnyékot vetnek. Ezt mindenki tudja értékelni, akinek van kocsija viszont nincs benne klíma. A legideálisabb elhelyezése valahol a külvárosi bevásárlóközpontok/outletek mellett lehet, ahol sokat már amúgy sem lehet rombolni a városképen (sőt akár fel is dobhatja a látványt egy ilyen napelemerdő). Na és persze itt az emberek amúgy is eltöltenek pár órát, amíg az autóik felfrissülnek a fák alatt. [még több kép itt]