Futurista

Azt hittem az a jó egy jövőblogban, hogy bármit írhat az ember, belátható időn belül nem derül ki, hogy igaz-e vagy sem. Hát tévedtem. Ősszel megpróbáltam megsaccolni, hogyan változik majd a városkép az elektronikus izék előretörésével és ezen a listán teljesen logikusan az is szerepelt, hogy a telefonfülkék nyomtalanul el fognak tűnni. Hát most úgy tűnik, egyáltalán nem biztos. A Greenfo híre szerint ugyanis könnyen lehet, hogy az elektromos autók villanykútjaivá alakulnak. Nem ám valamikor a távoli jövőben (már el is kezdték a programot) és nem is valahol Japán-felsőn, hanem itt a szomszédban, Ausztriában.

A szórványmagyarságra nincs pontos definíció, de olyan területeket szokás jellemezni vele, ahol a kisebbség tényleg kisebbségben van: vagyis nem csak az ország lakosságához képest vannak kevesen, hanem helyi szinten - az adott térségben vagy településen - is. Vajon mi lesz velük az elkövetkező évtizedekben? Meg főleg hogyan fog viszonyulni hozzájuk a magyar külpolitika? Az utóbbira (és ne szűkítsük a dolgot ciklusokra, hiszen itt most nem egy-két kormányról, hanem több évtizedről van szó) három forgatókönyv állhat fel:

Azt hogy az energia központi téma lesz egy jövőblogon, szinte magától értetődő, de hogy rövid időn belül a második posztot fogom a tanyáknak szentelni, azt nem gondoltam volna. Tegnap két furcs hír is felröppent a Homokhátságból. Az egyik, hogy Jakabszálláson felépítik a mini Magyarországot, meg egy idevágóbb, hogy kicsivel odébb - Mórahalmon - alternatív energiaforrásokkal indul egy tanyaprojekt. Lássuk az utóbbi legfontosabb részleteit.

Átadták tegnap az Év akadálymentes épülete díjat, amiről az Urbanista ír bővebben. Futurista-szempontból viszont az érdekelt, mit hoz a jövő - főleg, hogy babakocsis szempontból már érintettük a témát. Vagyis mikor lesz akadálymentes Magyarország?

A helyzet nem túl biztató. Az átadón elhangzott, hogy nagyjából egy helyben toporgás folyik egy évtizede, ami annál is inkább érthetetlen, mert egy akadálymentesített új épület szinte semmivel kerül többe, mint egy hagyományos. (Egy régi átalakítása már annál inkább: gondoljunk mondjuk egy rámpával kiválthatatlan lépcső mellé épült felvonóra.)

Mégsem gondolnak sokan a mozgáskorlátozottakra (vagy más fogyatékkal élőkre), pedig a lényeg a gondolkodás lenne. Az átadó után megkérdeztem a zsűri egyik tagját, hogy mikor érjük el azt a Nyugaton megszokott szintet, illetve miért nem vesszük át az ott bevált módszereket, előírásokat, szabályokat. Azt mondta, az a baj, hogy mi magyarok mindig szabályokban gondolkodunk. Pedig azzal, hogy betartjuk a szabályokat még egyáltalán nem biztos, hogy teljesítjük azokat az elvárásokat, amelyek miatt létrehozták azokat - ebben szerinte (és szerintem is) különösen jók vagyunk.

"Ferde villamos fog az Avasra felkúszni, pont olyan fogaskerekű, mint amilyen a Budai Vár oldalában van" - idézi a Boon.hu mókás hírét mestska a Cities blogon, majd gyorsan hozzáteszi, hogy:

"Természetesen ennek az égvilágon semmi értelme nincs, a villamos legfeljebb akkor ferde, ha ellopják az egyik oldalról a kerekeket alóla, a Budai Várba a Clark Ádám térről a turistákat jó pénzért szállító sikló meg természetesen  nem fogaskerekű. Na de akkor miről is van szó?"

Mint a részletes posztból kiderül, az előtanulmányt készítő Közlekedés Kft. négy megoldást vázolt fel Miskolc hegyének meghódítására:

Ha marad a négyéves ütem, 2030 is választási év lesz. Vajon hogy fogunk szavazni akkor? Nem arra gondolok, hogy lesznek-e egyéni jelöltek, meg listák, vagy hogy ezek milyen arányban szerepelnek majd, esetleg átgondolatlan jogszabályok miatt kell-e akkor is sorban állni hajnalig. Mindez csak szervezés kérdése, minket most a dolog technikai része érdekel. Digitális voksolásról ne is álmodjunk, viszont a borítéknak szerintem búcsút inthetünk.

Nagyon jópofa hulladékenergia-hasznosítási tervről adott hírt ma az MTI. Azaz, hogy mit terv? Már üzemel is!
 

Elektromosságot termelő járdát használnak két héten át a dél-franciaországi Toulouse gyalogosai. A burkolatot borító táblák nagyjából 30 Watt elektromosságot termelnek, vagyis éppen annyit, amennyi a belvárosi járdák közvilágítására elegendő. Ez egyelőre csak kísérlet, de a világon egyedülálló rendszer lehetővé teszi, hogy számos előremutató gondolat megvalósítását a városban, fogalmazott Alexandre Marciel, a település fenntartható fejlődésért felelős polgármester-helyettese. A járdaburkolatban apró szenzorok gyűjtik össze a járókelők lába által termelt energiát, amelyet egy akkumulátor tárol. A nappali nagyobb forgalom pedig egész éjszakára elegendő elektromosságot termel.

A múlt héten egy bioalgaüzem létesítéséről kötöttek megállapodást Magyarországon - járta be a gazdasági sajtót az MTI híre. Sajnos sem az nem derült ki belőle, hogy mikor, sem az, hogy hol lesz belőle valami, de még a rejtélyesen flancos bioalga szóról sem lebbentették le a fátylat. Tényleg ez lenne a jövő energiaforrása, amely annyira környezetkímélő, hogy a hulladéka is értékes gyógyszer?

Fogta magát egy tízgyermekes mozdonyvezető és egész családjával kiköltözött tanyára biogazdálkodni, mert a városban már a rezsire sem futotta. Mások üdülőket alakítanak ki az alföldi városok határában, esetleg turizmusba fognak. Ezzel együtt rohamosan fogy a tanyák száma, egyre több az elnéptelenedő, romos épület. Nagy kérdés: mi lesz az egész Európában egyedülálló településszerkezettel? A múlt héten Boldogulni tanyán címmel rendezett konferenciát az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, ahol igyekeztek több szempontból bemutatni a kérdést.

Vannak látványtervek, amelyek önmagukért beszélnek, mások némi magyarázatra szorulnak, és vannak azok, amelyeket akkor sem értünk, ha megtudjuk mit ábrázolnak. A képen látható denevértorony könnyen az utolsó csoportba kerülhet. A Kiskunsági Nemzeti Park félmilliárdos rekonstrukciós programjának nem ez az egyetlen különleges eleme, hiszen a rizskazettabontás vagy a Csipak-semlyék helyreállítása legalább ilyen furán hangzik.

Persze nem igaz, hogy régen minden jobb volt (száz éve is a borzalmas tömegközlekedésen röhögtek Pesten), de arra határozottan emlékszem, hogy gyermekkoromban sokkal több fecske volt a fővárosban mint most. Nem csak a kertvárosi részeken ücsörögtek egész nap a villanydrótokon, de a lakótelepi házak ablakaiba is odaragasztották a fészküket. Annyira természetesnek tartottam őket, hogy lehet, most is csak megszokásból teszem fel a címbeli kérdést - közben meg már rég eltűntek Budapestről. Akárhogy is, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, könnyen lehet, hogy az egész országból eltűnnek.  

Bő egy hete a Miskolci Egyetemen (tényleg nem csak a szófordulat miatt írom) volt szerencsém végighallgatni egy városmarketing-versenyt. A téma nem csak azért érdekes, mert ha minden jól megy, az itt bemutatkozó egyetemisták, főiskolások 2030-ban talán már jól befutott szakértőként, tanácsadóként dolgozhatnak majd az önkormányzatoknak, de azért is, mert ezen a területen meglepően keveset fejlődtek a magyar települések - tisztelet a kivételnek.

A világörökségi cím nagyjából olyan mint a szentté avatás. Megelőzi egy hosszú procedúra, a jelölt előbb a javaslati listára kerül, a döntésbe beleszólhat a politika, a divat, na meg azért a valóságos erények is! És persze a cím mindkét esetben visszavonható. Lássuk mi lesz a magyarországi világörökséggel húsz év múlva!

"A globális felmelegedés nem hat egyenletesen az év minden napján, hanem például hazánkban enyhébb teleket, forróbb nyarakat, és rövid átmeneti évszakokat eredményez. A változást a drasztikus időjárást hozó éveket ellensúlyozó korrekciós időszakok elmaradása is gyorsítja. Az idei télen leesett csapadékmennyiségnek épp ilyen kiegyensúlyozó szerepe lehetett, de sajnos a jelenség egyre ritkább, ami a kiszáradás erősödéséhez vezet majd. Az előrejelzések szerint 2050-re a Kárpát-medence éghajlata a keleti mediterránemuéra hasonlít majd, amelyhez hasonló viszonyok ma például Dél-Bulgáriában tapasztalhatók. Mindez rövid időn belül a hazai növényvilágot is megváltoztathatja, amelynek már most is látszódnak jelei"

– mondta az mta.hu-nak Borhidi Attila ökológus és botanikus kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja.

Újra itt a Futurista külpolrovata. Mit ír a világsajtó 2030-ról?

• 2030-ig így változik majd a világ GDP-je - mint a fenti két ábrán is látható.

• 2030-ban még mindig Chavez Venezuela elnöke - legalábbis ezt tervezi.

• 2030-ig a szén marad India gazdaságának motorja: még húsz év múlva is ez adja az energia 50%-át. Addigra a kitermelés a 400-szorosára nő.

• 2030-ra óriási öntözőrendszerrel változtatnák Észak-Ausztráliát élelemtermelő övezetté.  

Eredeti ütemterv szerint 2012 és 2017 közt le kellene állítani az egyes és a négyes blokkot, ezeknél jelenleg 20 éves üzemidő hosszabbításról döntöttünk, ez azt jelenti, hogy 2032 és 2037 közt kellene leállítani a blokkokat.”

- mondta Süli János a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója egy héten rendezett konferencián (ahol többek közt az is szóba jött, jó lenne végre tartani egy országos katasztrófavédelmi gyakorlatot, amelyet tavaly már majdnem megtartottak, de végül is féltek, hogy túl nagy riadalmat okoz).

Na de vissza az erőmű jövőjéhez. Hiába hosszabbítják meg a működést, húsz év múlva muszáj lesz valamivel helyettesíteni a kieső blokkokat. Erre elvileg már jövőre kiírják a tendert, a nyertest pedig 2012 tavaszán hirdetnék ki.

Na akkor folytatjuk a Futurista külpol-rovatát: mit jósol a világsajtó mostanában?

• Portland, amely már így is az USA egyik leginkább kerékpárosbarát városa, 600 millió dollárt szeretne kerékpáros fejlesztésekre költeni 2030-ig. Az összeget alighanem a víz- és csatornadíjjakból fedezik majd (mert hogy ott is közkézen vannak ezek a szolgáltatások). A fejlesztés mintegy 700 mérföld (~1126 km) új kerékpárútvonalat jelent. (A budapesti tervekről bővebben itt.) 

• A teljes felhasznált energiamennyiség 30%-át adja majd a szél az Európai Unióban. 

• Nemzetközi összefogással eljutunk a Marsra - legalábbis az indiaiak most ezt szeretnék. Az akkori űrkutatási ipar 10 százalékát egyébként a britek uralják majd 40 milliárd Ł árbevétellel - áll a kormány iparfejlesztési tervében. 

• Ilyen lesz Jakarta 2030-ban.  

Amikor boldogult ifjúkoromban a Streamline English-ből tanultam angolul, eléggé meglepett az az olvasmány, amelyik arról szólt: hősünk rosszul érezte magát a moziban, mert az előtte ülő pipafüstje csípte a szemét.

Na igen, ami nálunk már elképzelhetetlen volt a 80-as években is, az az Egyesült Királyságban még teljesen elfogadott: szinte mindenhol lehetett dohányozni, járműveken épp úgy, mint közintézményekben. Azóta felzárkózott hozzánk a nyugat, a mozikból épp úgy eltűnt a cigifüst mint a mozifilmekből. Abszolút mérföldkő volt, amikor Lucky Luke szájában 83-ban szalmaszállá változott a dekk (még a WHO is üdvözölte a történelmi tettet). Persze azóta nálunk is történt ez az, például a folyosón szünetben cigarettázó tanárnénik ma már nem tartoznak hozzá az sztenderd iskolaképhez és a legutóbbi négy miniszterelnök sem fújta a füstöt a kamerába interjú közben.

2030-ra a magyar biotechnológiai szektor tovább erősödik, bekerül az Európai Unió kiemelkedő biorégióinak sorába, és néhány szegmense a globális élvonalba tartozik majd. A sikeres magyar biotechnológia mérhetően hozzájárul az emberek jólétéhez – az ágazat gazdasági erején, az emberek egészségi állapotának javításán, az élelmiszerek minőségén, az ország energiafüggőségének csökkentésén és a környezetvédelmen keresztül.

- jósolja a mai Népszabadság annak kapcsán, hogy tudományos konferenciával ünnepelte Szegeden a Solvo Zrt. megalakulásának 10. évfordulóját. Mondjuk a kitételben kevesebb konkrétum van, mint ami a Bölcsek Tanácsának oktatási elképzeléseiről kiszivárgott, de ettől függetlenül valóban sikerágazat lehet a biotech.

Magyarországra a következő két évtizedben több mint 450 ezer bevándorló érkezhet, de a népesség összlétszáma így is bő 400 ezerrel fog csökkenni – írta a múlt héten a vg.hu. "Az ország hét régiója közül egyedül Közép-Magyarországon fog nőni – részben a belső, részben a külföldi migrációnak köszönhetően – a lakosság száma, a többi hatban viszont fogyásra kell felkészülni. A legrosszabbak a kilátások Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. Ezekben mind a természetes szaporulat (az élveszületések és a halálozások számának különbsége), mind a nettó migráció negatív, tehát a külföldről érkezők száma az ország fejlettebb térségeibe vándorlókét sem éri el, nemhogy a helyi lakosság fogyását kompenzálni tudná."

Nos a dolog ennél azért persze árnyaltabb, hiszen egyik régióban sem lesz egyenletes a változás. A nagy kérdés, hogy hol és hogyan alakul majd a népesség. A sokat emlegetett Családbarát város konferencián volt Tomay Kyrának egy remek előadása, amely a városok demográfiai változásairól szólt. Született róla pár urbanistás tweet, meg egy rövid Futurista-poszt is. Azóta viszont letölthető lett a Falu Város Régió legutóbbi száma (pdf), és abban egy hosszabb tanulmánya is van a kutatónak. Lássuk belőle a legfontosabb idevágó dolgokat.

A térség leghatékonyabb oktatási rendszerét kell megteremteni Magyarországon, nem pedig a legolcsóbbat.

Ezennel elindul a FuTurista, a Futurista külpol rovata. Meguntam, hogy annyi érdekes dolog lesz mindenfelé és nem posztolhatok róla legalább egy-egy sorban. Na tessék, ez lesz 2030-ban a nagyvilágban (vagy legalábbis erről írnak mostanában a lapok):

• Kína már 2020-tól átveszi a vezető pozíciót az Egyesült Államoktól, míg Európában a németeket maguk mögé utasító oroszoké lesz a főszerep 2030-tól. A G7-et 2019-ben utoléri a feltörekvő országok alkotta hetes fogat, az E7, azaz Kína, India, Brazília, Oroszország, Mexikó, Indonézia és Törökország. Ez a hetes fogat állva hagyja majd az egykori nagyokat, s 2030-ra már 30 százalék lesz a különbség a két csoport gazdaságának összesített teljesítménye között.

• A globális energiaigény 35%-kal lesz nagyobb, mint 2005-ben volt. A gyorsan fejlődő nem OECD országokban ez az arány 65%!

• Majdnem minden ötödik autó tisztán elektomos (9,9%) vagy tölthető hibrid (8,6%) lesz. Ez utóbbiak a ma ismert hibrid járművek és az elektromos kocsik hibridjei. (Ha nem voltam elég érthető, itt vannak a részletek.)

• 2030-ra Németország a nyugdíjasok országa lesz. Városokra lebontva a kelet-németországi Chemnitzben élhetnek majd a legtöbben: két évtized múlva az ottaniaknak több mint 37 százaléka 65 évnél idősebb lesz.

A vár déli részét kulturális és turisztikai „tematikus parkként” képzelik hasznosítani, fenntartani, és javasolják a „Budavári Palota nemzeti történelmi és kulturális park” létrehozását. Ennek része lenne többek közt egy őshonos növényekkel beültetett botanikus kert a várlejtőn... 

- ismertette a napokban a Népszabadság a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének javaslatát. Nos, az biztos, hogy valamit kell kezdeni ezzel a területtel, mert nagyon szem előtt van, miközben nincs valódi funkciója. Én ugyan a botanikus kerteket nagyon szeretem, az őshonos növényeket meg pláne, de nem hiszem, hogy ez lenne számukra a legideálisabb hely.

Legalábbis azt nyilatkozta tegnap az Elmű kommunikációs igazgatója az InfoRádiónak, hogy 

Ma már nincs szükség se villany-, se gázórára, mivel technikailag megoldható a távleolvasás, a mérőeszközökön mért érték és a számlán megjelenő adatok közötti bonyolult összefüggést pedig úgysem lehet értelmezni. (...) Egyelőre az ipari fogyasztóknál oldható meg ez a rendszer, teljes kiépítésére még 20 évet kell várni.

Ha már úgyis szívükhöz kaptak a Nyájas Olvasók a provokatív kérdéstől, hagyják is rajta a kezüket és vallják be, mikor írtak utoljára egyhuzamban öt mondatnál többet tollal vagy ceruzával. Iskola nem ér! Az átlagember egyáltalán nem ír kézzel, ha olykor mégis, akkor sem írott betűkkel. Akkor meg mi szükség van megtanulni?

Mindezt annak a tudatában blogolom, hogy én mint újságíró, interjúnként 5-10 oldalt összefirkálok akár hetente többször is.

(A legutóbb meg is kérdezte egy riportalany, hogy ez gyorsírás-e, mondtam, hogy olyasmi, de ötvözve a hagyományos tulajdonságaival: pofára már olyan mint a gyors, sebessége, mint a hagyományosé.)