Futurista

A tudatos vásárlás nem csak azt jelenti, hogy jól megnézzük mit és mennyiért teszünk a kosárba. A tudatos vásárlónak tisztában kell lenni jogaival és azzal, hogy hol kérhet segítséget, hol élhet panaszával, ha úgy érzi, sérelem érte.

A Tudatos Vásárlók Egyseülete által végzett reprezentatív felmérés alapján kevés a tudatos vásárló Magyarországon. Az alapvető problémák ott kezdődnek, hogy nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen jogaink vannak, így azt sem tudjuk, azok mikor sérülnek.

Elképesztő abba belegondolni, hogy egy városnyi ember halálát okozzák daganatos megbetegedések egy évben. Szinte nincs olyan család az országban, aki valamilyen módon ne lenne érintett a témában.európai szinten is rettenetes a helyzetünk, amin érdemes lenne elgondolkodni.

A Népszava online cikke szerint az egészségtelen életmód mellett még mindig az az egyik legjellemzőbb probléma, hogy nem járunk szűrővizsgálatkora.

Úgy tűnik, lassan elfelejthetjük az elviselhetetlenül hosszú zötykölődést a vonaton, ami országunk méreteit összevetve az utazások hosszával, valahogyan sántít. Emlékszem, annak idején Egerből eljutni Veszprémbe, külön kaland volt, gyorsan le is szoktam a gyakori haza látogatásról. Ez azonban megváltozni látszik a TEN-T (transz-európai közlekedési hálózatok) projektnek köszönhetően.

A múlt héten egy térmegújítási pályázat zsűrijében ücsörögve volt szerencsém végigtekinteni jó pár projektet, hogyan is állnak a fejlesztők (ott épp főleg önkormányzatok) a "közösségi tervezéssel". Úgy tűnt, hogy a zömük sehogy sem. A legtöbben ugyanolyan tételnek tekintették a beadandó dokumentumban, mint mondjuk a környezeti hatást, amire a leadás előtti éjszakán gyorsan "odaköltenek" valamit a pályázók - gondolván azt már úgysem nézi senki. (Kérdés persze, hogy azok, akik nagy hangsúlyt fektettek ennek a megszövegezésére, azok valóban végigjátszották-e a szükséges lépéseket, vagy csak az "odaköltésben" voltak profibbak a többieknél).  Na de miről is van szó pontosan?

Talán a két legyet egy csapásra lenne a legmegfelelőbb kifejezés a CEU (Közép-európai Egyetem) Éghajlat- és Fenntartható Energetikai Központjának, napokban nyilvásosságra hozott tanulmányára. Munkahelyteremtés és átfogó épületfelújítási program. Jól hangzik, nem? Ja, és nem lenne gond, ha elzárják a gázt...

Budapesti Olimpia 2020. Újra és újra előkerül a kérdés, ami mellett nem nagyon lehet közönyösen elmenni. Az ellenzők és a támogatók tábora is széles, de egy biztos, véleménye mindenkinek van, hiszen mindenkit érint a kérédés. 

Néhány napja azzal borzolta a sajtó a kedélyeket, hogy akár 70 évre is emelhetik a nyugdíj korhatárt az EU területén. Aztán a Világgazdaságban megjelent egy interjú Andor László magyar EU biztossal, aki próbálta eloszlatni a rémhíreket. Az információk, megoldási kísérletek változnak, a probléma viszont maradt.

Egyre több és egyre kisebb garzonok kerülnek a piacra, emlékezzünk csak a néhány hónapja több helyen is bemutatott mini lakásra.  Ahogy egyre kisebbek a lakások, egyre nagyobb szükség lesz a háztartási gépek területén is  a kompakt, helytakarékos megoldásokra. A kis lakások, nagy ötletekkel épp oly otthonosak és kényelmesek lehetnek, mint nagyobb társaik. Mini lakásba pedig, mini konyha dukál.

A mini konyháknak több generációja látott már napvilágot, a legtöbb nem nagyobb egy átlagos mikorsütőnél. A funkciójukat tekintve már válozatosabb a felhozatal, az egyik légkveréses mini sütő, a tetején főzőlapokkal, a másik megoldásnál kávéfőző is jár a sütő mellé. Itt a szabályozható főzőlapok elmaradnak, viszont a sütő belsejéen lévő fűtőszál a tetejébe épített kis főzőlapot is melegíti, így alkalmas sütögetésre.

A legújabb generációs minikonyha már nem a mikro utánzat vonalat követi. A fiókos kis szekrényhez hasonlító szerkezetben található egy hűtő, egy főzőlap, egy tároló fiók, ami a hűtő és fűtő felületeket is elválasztja, a tetején lévő munkalap, pedig melegen tartja az ételt. Egyszerű és nagyszerű, és a költözésnél is nagy megkönnyebbülés, hogy nem kell a hűtőt cipelni. 

 /Forrás: Stacey Sheppard's blog/

Nem is oylan rég volt szó arról, hogy most akkor mekkora és mire is használható a magyar földhőkincs ? Pontos eredményeket, persze nem mondott senki, de lehet hogy pár év múlva már okosabbak leszünk. Egy közelmúltban kilőtt sajtóközlemény szerint a Műegyetem norvég idegenlégiósokkal erősített csapata minierőművekkel kezdett kísérletezni.

Ez nem csak a helyi energiatermelés jövője miatt érdekes (mert lehet ugye házi atomerőművekkel kísérleteztek korábban is), hanem azért mert a biomassza mellett egy olyan alternatív energiaforrást vonna be, amelyet eléggé elhanyagoltak az utóbbi időben: a talajvizes kutakat. A közlemény lényege alant:

A klímaváltozást sokan valami olyan távoli dolognak érezzük, ami bár igen-igen szomorú, de minket szerencsére nem érint. Nagyjából mint a bálnavadászat vagy az esőerdők pusztulása, melyekért azért is előszeretettel aggódnak sokan, mert úgysem tehetnek az ügyben semmit. Nos ez egy igen nagy tévedés! Ugyanis az európai országok közt épp hazánk az egyik leveszélyeztetettebb a klímaváltozás szempontjából. És nem csak valamikor a távoli jövőben. A probléma annyira a nyakunkon van, hogy nem elég a megelőzésen, meg a baj elkerülésén gondolkodnunk, de minél előbb el kell kezdeni a felkészülést a megváltozott körülményekre. 

Kevesen tudják, hogy tavaly óta Európa legszigorúbb és leghatékonyabb teherforgalom-szabályozása működik Budapesten: a 12 tonnánál nagyobb járművek tranzitforgalma szinte teljesen kiszorult a városból, helyenként ennél könnyebb járművek sem hajthatnak be. Ha minden igaz jövőre egy világon egyedülálló kamerahálózattal egészítik ki a rendszert, ami az autópályákéhoz hasonló ellenőrzést tesz majd lehetővé.

A "fenntartható" mára olyan általánosan elterjedt divatszóvá vált, mint mondjuk az "élhető" vagy a "környezettudatos". Népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint hogy boldog-boldogtalan használja mindenre, olykor annyira helytelenül, hogy az szinte már tökéletes ellentéte az eredeti jelentésnek (a fenntartható fejlődést a folyamatosan növekvő gazdasági teljesítmény szinonimájaként képesek egyesek használni). Pedig nagyon fontos fogalomról van szó, amelynek a települések életében betöltött szerepét, jelentőségét igyekeztek tisztázni egy Gödöllőn rendezett konferencián.

Álmodtam egy világot magamnak, ahol nincsenek parkoló őrök, kerékbilincs és rohangálás szakadó esőben, hogy legalább az autómat kerékbilincs mentesítsem, ha már a világot nem tudom. Oly távolinak tűnt ez a jövő tehetetlenül állva a kocsi mellett, pedig az arabok már ezt is megoldották.

 Tegnap este visszatértem, még egyetemi gólyaként végigbulizott éjszakáim egyik legfőbb színhelyére. A hely persze már nem a régi, hiszen az elmúlt évek alatt sokáig zárva volt, majd az új tulajdonos pizzériát csinált belőle. Hangulatos kis hely lett, de nekem nagyon hiányzott a régi lepukkant kocsma, az ismerős szagok, hangok és a rozoga zenegép. Nálam meg felütötte fejét a nosztalgia: azt hiszem öregszem... De komolyan, mi minden nem lesz már 20 év múlva, ami hiányozni fog?

Az állítás elsőre ellentmond az elmúlt napok tapasztalatainak, hisz nem egy Duna-vízgyűjtőhöz tartozó folyó öntött ki Magyarországon (megjegyzem a Kárpát-medencében minden erecske ide tartozik). Ennek ellenére komolyan kell venni azokat a jóslatokat, amelyeket most tett közzé a WWF a  Duna felső szakaszán végzett kutatások alapján. A klímaváltozás egyszerre hozhat szokatlan kisvizes időszakokat és pusztító árvizeket.

Biofűnyíróként forgalmaznak törpekengurukat Nagy-Britanniában, ami nem csak olyan, mintha valaki újra feltalálná a meleg vizet, de mintha utána méreg drágán árulná is, mint valami különleges terméket:

Davies szerint a törpekenguruk sokkal jobbak fűnyírónak, mint a gépek: napi 24 órán át dolgoznak akár esik, akár fúj, a gépek számára hozzáférhetetlen helyeken is megkurtítják a gyepet, önjáróak és sokkal csendesebbek. Bár különleges mintákat nem nyírnak a pázsitba, nem kell nekik se benzin, se villany, helyette fűvel működnek, mondhatni: kenyérkeresetük a kenyerük. Túl nagy helyet nem foglalnak: legfeljebb 90 centi magasra nőnek meg. Ugyanakkor szeretik a virágokat is - lelegelni.  Davies 300-1000 font (90-300 ezer forint) között adja törpekenguruit, de csakis párban, mert a wallabyk unatkoznak egyedül - adta hírül a Daily Telegraph című brit lap.

Tudatos táplálkozás, bio élelmiszerek, környezetvédelem, ökológiai lábnyom, génmódosított növények. Hirtelen ennyi jut eszembe abból a rengeteg új dologból, amit az elmúlt húsz évebn kellett megtanulnunk magunkról és a környezetünkhöz való viszonyunkról. Hol van már apu hobbitelke, amit bőszen gondozott az egész család. Mondjuk én személy szerint csak a krumplibogarak zakcsóba gyűjtögetésére emlékszem, meg arra, hogy a telek miatt kellett venni egy hűtőládát, hogy beleférjenek a saját termesztésű mindenfélék. 

Remek metrókijelzőket nem csak katalán dizájnerek, hanem magyar bloggerek is kitalálhatnak. Volt ugye a zsúfoltság-előrejelző készülékről egy rövid bejegyzésünk, Kazal reblogolta, majd hozzáfűzte:

apró, de annál nagyobb innováció lenne a budapesti metróban, ha a lent felszerelt előre illetve visszaszámlálókat a mozgólépcső fölés is kitennék legalább két ízben, így lehetne tudni, hogy fel kell-e löknöd a baloldalt terpeszkedő nénit aki a barátnőjével beszélget, vagy sem.

ezzel megoldódna a jobbra tartás is, mert ha sokan sietnek látván hogy mindjárt jön a metró, akkor megszűnik a baloldalt horpasztás.

Tényleg teljesen logikus lenne. Mint ahogy mondjuk az Örs vezér terén a buszvégállomásnál, ahol nem csak az egyes megállókban jelzik, melyik busz mikor indul, hanem egy nagy kijelzőtáblán már a metró felől érkezőknek is.

Az internet forradalmával nemcsak a nyomtatott sajtó, de maga könyvnyomtatás is teljesen más dimenzióba került. Ha a jövőre gondolok kicsit gondban vagyok, hiszen egyre inkább testközelinek tűnik, amitől a konzervatív bölcsészek tartanak, mégpedig, hogy az egyre bővülő online könyvtárak mindinkább háttérbe szorítják a nyomtatott könyveket. A másik oldalon viszont, ha csak végig sétálok Budapest belvárosán könyvpalotákat látok egymás hegyén hátán, sok száz négyzetméteren, hihetetlen befektetésekkel. Elég csak a Párizsi Nagyáruházra gondolni. Ha erről az oldalról közelítem meg a dolgokat, mi is bizonyíthatná jobban, hogy szükségünk van a könyvekre. 

A cím nem ironikus - bár tudom, hogy a májusi hidegben jó páran vacognak a táv(nem)fűtéses lakásukban. Nem is olyan rég volt szó arról az Urbanistán, hogy Bécsben már működik a távhűtés. Ezzel igyekeznek kihasználni a távfűtő kapacitást a nyári holtszezonban is - természetesen hűtésre. Felmerült, hogy valamikor a távoli jövőben ez majd Budapesten is megvalósul - de hogy már idén nyáron megérkezik, azt nem gondoltam volna. Lássuk a legfrissebb sajtóközleményükből kicsemegézett lényeget!

Állandó probléma a metróknál, hogy míg az egyik kocsi üres, a másik zsúfolásig telt. Az ilyen gondokat persze csak súlyosbítja, amikor "egyen megállókat" alakítanak ki (mint például a 3-as metró "új", Árpád-hídtól északra fekvő szakaszán), ahol ugyanoda esnek a kijáratok, vagyis mindenki ugyanott akar ki és be szállni. Megoldás lehet az egyterű jármű (amelyek egyszer talán majd valamikor a távoli jövőben végre üzembe állnak Budapesten), vagy az a szellemes találmány, amelyet mestska, a PTinfo bloggere talált.

Emlékszem még annak idején általános iskolában, azt mondta egyszer a tanító néni, hogy az állatok nem tudnak gondolkodni. Már akkor sem értettem ezzel egyet és egy hatéves teljes meggyőző erejével próbáltam bizonyítani, hogy márpedig az én kutyám/macskám/aranyhalam (már nem emlékszem pontosan akkoriban mennyi házi kedvenc lakott nálunk) igenis egyéniség, és képes önállóan döntéseket hozni.

Az elmúlt húsz év alatt nagyon sok dolog változott az állatok megítélésében, ennek legjobb példája talán az állatvédelmi törvény megalkotása, 1998-ban. A törvény többszöri módosításon esett át, egyre pontosítva a benne foglaltakat. Legutóbbi 2010-es módosítások során az állattartás olyan részeit is szabályozták, mint például mekkora legyen a madarak kalitkája, milyen hosszú lánc és mekkora élettér szükséges egy kutyának, vagy a halak milyen formájú akváriumot kapjanak. Az törvény hatalmas előrelépés volt a felelős állattartás útján, ám egy probléma még mindig nincs megoldva. Ki fogja betartatni ezeket a rendeleteket?

Szeretném figyelmeztetni azokat, akik csak rss-en követik a Futuristát vagy esetleg a monitorjuk jobb oldalát egy benyúló szobanövény takarja ki hetek óta, hogy a közelmúltban elindult a blog Facebook-oldala és Twitter-profilja. A twitter.com/futuristablog oldalon természetesen nem csak a legfrissebb posztok lesznek olvashatók, de jövőbe mutató hírek mindenféle más forrásból is. Ennél is fontosabb újítás, hogy mint azt a héten megjelent Koós.hu-s interjúban ígértem, bővülni fog a Futurista csapata! A jövő héttől Alice from Wonderland, a Klutúrprosti színházkritikusa is besegít a jövőkutatásba. Még több poszt, még több szempont - maradjanak velünk!

Az energiapolitikai kérdések jelentőségét mutatja, hogy már a kormány felállása előtt napirendre került a kérdés. Az, hogy épp a zöldügyekért felelős Illés Zoltán és épp egy geotermikus kútnál (a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mályi határában) nyilatkozott, arra figyelmeztet, hogy még inkább előtérbe kerülhetnek az alternatív energiaforrások is. Igaz, az új kormányfőhöz hasonlóan nagyon óvatosan, kiegyensúlyozottan fogalmazott Illés (akiről már korábban kiderült, a vidékfejlesztési tárca államtitkáraként felügyeli majd a környezet- és természetvédelmet, valamint a vízügyet):

Az elkövetkező kormányzati ciklusban a megújuló energiák részarányának növelése a cél, az elsődleges feladat, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a hagyományos energiaforrásokra ne lenne szükség.

Az MTI hírt többen is teljes terjedelmében lehozták, lássuk itt a legfontosabb részleteket:

Gyermekkoromban azt utáltam az Állatkertben, a Vajdahunyadvárban, a budai Várban, meg úgy általában mindenhol, hogy épp a legklasszabb helyekre nem lehetett soha felmenni.  Egyszerűen nem értettem, hogy minek vannak az izgalmas gyilokjárók, kanyargós lépcsők, tornyok és titkos teraszok, ha "idegeneknek tilos a belépés", illetve "üzemi terület". Az Állatkertben (amelyért soha nem győzök eleget lelkesedni) többek közt épp az a jó, hogy ezeket a rejtett zugokat szépen sorban látogathatóvá tették (sőt újakat is építenek), az egyik ilyen nagy törlesztés a két "szikla" ösvényeinek átadása volt néhány éve. Most úgy néz ki, a belsejét is megnyitják a nagyérdemű előtt, amire még gyerekként sem mertem volna gondolni. Az Építészfórumon most egy óriási és nagyon alapos összeállítás jelent meg a témában az Állatkert kiadványa nyomán, rengeteg böngészni érdemes fotóval és látványtervvel - lássuk a legjavát.