Hódolat Katalóniának
Az igazán okos várost nem könnyű felismerni, mert sajnos nincs a homlokára írva, hogy ott lakik az innováció. Úgy általában, első ránézésre nincs benne semmi különös, talán egy kicsit még hülyének is tűnik. Pont, mint Barcelona. A katalán székhely a különböző szakmai értékelések szerint a világ egyik legokosabb metropolisza, de ahhoz, hogy ebből helyben bármit is észrevegyünk, jól oda kell figyelni. Nemrég öt napot töltöttem ott, inkább csak turistaként, mint futuristaként, úgyhogy az első napokon az okosságnak kizárólag a harsány, látható jeleire szűkítettem befogadóképességemet. Miután azonban semmi ilyesmivel nem találkoztam, mégiscsak azt gondoltam, hogy nyomába eredek a nagy katalán écesznek. Nem fogok teljes képet adni a város okos projektjeiről, csak néhány jellemző fejlesztésről lesz szó, köztük olyanokról, amelyekkel végül én is találkoztam.
A várost lakó katalánokról annyit feltétlenül érdemes tudni, hogy mentalitásban igen messze esnek a spanyoloktól, és erre kifejezetten büszkék. A „Mañana!” („Majd holnap!”) helyett itt a „Csináljuk meg!” járja, egész nap zakatol a város, minden sarkon és kereszteződésben építenek vagy felújítnak valamit, de minimum utat javítanak. Kereszteződésből amúgy is jó sok van, ez még Barcelona 19. századi terjeszkedésére vezethető vissza. Amikor az 1850-es évekre nyilvánvalóvá vált, hogy túlnépesedik a város, nekiestek egy vonalazóval a térképnek, és egy négyzethálós sablon alatt villámgyorsan megtervezték az új negyedeket. Azóta a Barcelona fiatalabb kerületei így néznek ki:
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról: